2017. december 17. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2012. október 21. 08:00

Októberi nyár az Alpokban, avagy miért érik be Svájcban a szőlő?

2012. október 19-én, pénteken a svájci Alpok völgyeiben több helyen megdőlt a napi hőmérsékleti rekord. A nyári meleget a térségben jól ismert jelenség, a főnszél okozta. A gyorsan áramló száraz levegő hirtelen hóolvadást okozhat, ezért „hófalónak” is szokták nevezni. A száraz levegő napos időt hoz, s nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Alpok egyes völgyeiben melegebb klíma alakulhasson ki, annyira, hogy azok még a szőlőtermesztésre is alkalmasak legyenek.

OMSZ: 2012. október 19. 17:00

A köd és a Nap „csatája” Sopronért

Bár az ország túlnyomó részén napközben még a napsütésé volt a főszerep, a Sopron környékén élők már egy kis ízelítőt kaptak a köd és a Nap csörtéjéből, amit végül fényesen ragyogó csillagunk nyert.

OMSZ: 2012. október 16. 07:53

Tengerfelszín hőmérséklet és konvekció a mediterrán térségben

A nyáron felmelegedett tengervíz a Földközi-tenger térségében kiváló táptalaját adják ősszel a zivataroknak. A nyári időszakhoz képest ősszel már ezt a térséget is rendre hidegebb légtömegek érik el, ami a meleg tenger fölött a függőleges hőmérsékleti gradiens megnövekedéséhez vezet. Bár az elmúlt napokban erre nem volt példa, extrém esetben a trópusi ciklonokra emlékeztető örvények is kialakulhatnak, melyeket „medicane” (mediterranean hurricane) becenévvel illet a nemzetközi szakirodalom.

OMSZ: 2012. október 10. 08:58

Zivataros frontok 2012. október 2-án és 7-én

Ősszel, októberben már igen ritkán fordulnak elő kiterjedt zivatarrendszerek. 2012. október 2-án kedden és 7-én vasárnap két eltérő sajátosságú zivataros helyzet alakult ki. Október 2. inkább a felhőszakadásokról, nagy mennyiségű csapadékról lehet többek számára emlékezetes. Október 7-én a viharos szélrohamok voltak a fő kísérőjelenségei a hazánk területe fölött gyorsan átrobogó, erős lehűlést hozó, zivataros hidegfrontnak.

OMSZ: 2012. október 2. 15:41

A 2012-es rendkívüli aszály meteorológiai háttere

A 2011 és 2012-es aszály a földi cirkuláció változásának része, hasonlóan a 2001–2003 évekhez, amikor többek között rekord alacsonnyá vált a Balaton vízállása. A légkörben fellépő globális változások már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi időjárás szintjén itt és most történnek. Válaszul a szélsőséges időjárásra, az OMSZ kifejlesztette a kistérségi veszélyjelző rendszert, illetve megkezdődött egy aszály-monitoring rendszer kidolgozása.

OMSZ: 2012. augusztus 9. 08:00

Zivatardömping júliusban, Sopronban

2008 júniusa és az azt követő nyári hónapok bővelkedtek nagy zivatarokban és felhőszakadásokban. Az idei év júliusa még túl is szárnyalta a négy évvel ezelőtti júniust, mert a lehullott csapadék és a zivataros napok száma is több volt. A különlegesség az, hogy ezen zivatarok némelyike 35 fok körüli maximum hőmérsékletek után tört ki heves kísérőjelenségekkel, amit korábban csak nagyon ritkán lehetett tapasztalni.

OMSZ: 2012. július 23. 14:09

Hőhullám a Perzsa-Arab-öböl térségében

Bár a nyári időszakban az Északi-félteke legmelegebb térsége általában az Arab-félsziget, Irak, Irán és Pakisztán vidéke, de az elmúlt napokban az ilyenkor szokásos 40-46 fokos hőmérsékletet több fokkal meghaladó értékeket mértek.

OMSZ: 2012. június 22. 13:39

Hőhullámmal köszöntött be a szünidő

Intenzív hidegfront vetett véget az ötnapos kánikulának. Az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót is el kellett rendelni, s az előrejelzett magas hőmérsékletek be is következtek. A megfigyelési sorok tanúsága szerint az utóbbi két évtizedben gyakoribbak a hőhullámok. Az OMSZ regionális klímamodelljei szerint a növekedésük várhatóan a jövőben is folytatódni fog. 2012. június 18-21. között az éjszakai felfrissülés is elmaradt, ami városi környezetben különösen megterhelő volt, mert a hőséget a városi hősziget jelenség tovább fokozta, amint ezt a műholdképek is bizonyítják...

OMSZ: 2012. június 11. 15:21

Jégesőveszélyes zivatarcellák útvonalai 2012. június 9-én éjszaka

A felhő és csapadékrendszerek fejlődését a meteorológusok főként távérzékelési adatok alapján követik. A csapadékot az időjárási radarok, a felhőzetet a műholdképek, a zivatarok villámkisüléseit a villámlokalizációs rendszerek szolgáltatta adatok alapján vizsgálják. A következőkben a 2012. június 9-i heves zivatarok kapcsán nem egy-egy időpont pillanatfelvételét, hanem a megszokottól eltérően hosszabb időintervallumra vonatkozó, összegzett, illetve legnagyobb méréseket ábrázoló mezőket mutatunk be.

OMSZ: 2012. június 11. 06:35

Szupercellás zivatarok Dél-Magyarországon: 2012. június 9.

2012. június 9-én a délutáni órákban rendkívül heves zivatarcellák érték el a Dunántúl délnyugati részét. A legerősebb cellák 18:45 körül lépték át az országhatárt Barcs környékén, majd a délnyugati vezető áramlástól kissé jobbra eltérülve Pécs-Baja-Szeged-Békéscsaba vonalában okoztak rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot, viharos szelet és 3-4 cm átmérőjű jeget. Az időjárási radar megfigyelések és a nagyszámban készült fényképek és videó felvételek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a pusztítás zömét egyetlen, hosszú életű örvénylő zivatarcella, egy szupercella okozta.

Cikkek száma:
Tanulmányok