A Balaton és a Bakony szerepe a zivatarok fejlődésében

Kurcsics Máté, Horváth Ákos

Zivatarok a Balaton-Bakony térségben

A Balaton és a Bakony térsége egy zivatarokban gazdag területnek tekinthető. A nagyobb térségű, az egész országra jellemző időjárási folyamatok mellett itt sok esetben a helyi tényezők is zivatarok kialakulásához vezetnek. Aki tavasszal vagy nyáron – a legzivatarosabb időszakban – egy-két hetet eltölt a Balaton partján, szinte biztosan láthat legalább egy távoli zivatarfelhőt. A balatoni zivatarok döntő többsége május és augusztus között fordul elő, ekkor átlagosan minden harmadik napon megdörren az ég a Balaton közelében. Időnként azonban jelentősebb szélsőségek is kirajzolódnak: 2020 augusztusában vagy 2022 júniusában például átlagosan minden másnap, míg 2024 júliusában csak minden tizedik napon fordult elő zivatar. Az elmúlt évek legzivatarosabb hónapja az augusztus volt: minimum 10, átlagosan 12 zivataros nap van, de láttunk már példát arra is, hogy csaknem a hónap felében, 16 nap is előfordult zivatar. Ettől csak kevéssel marad el a június, majd május, végül július következik a négy fő zivataros hónap sorrendjében. A 2020-2024-es időszakban mindegyik év áprilisában, illetve szeptemberében is előfordult zivatar a Balatonnál (átlagosan 4 napon), októberben viszont egyes években már egyáltalán nem volt zivataros nap (1. ábra).

1. ábra
Zivataros napok száma a Balatonnál a tavi viharjelzési szezonban (április-október),
a 2020–2024-es időszakban, havi bontásban.

Idézzük fel az előző részben bemutatott, zivatarok kialakulásához szükséges három tényezőt (labilitás, emelés, nedvesség) és most vonatkoztassuk ezeket a felszín közeli hatásokra:

• labilitás » legyen minél melegebb a levegő a felszín közelében;
• emelés » áramoljon össze a levegő a felszín közelében;
• nedvesség » legyen minél magasabb a levegő páratartalma a felszín közelében.

A következőkben azt fogjuk bemutatni, hogy a Balaton, illetve a Bakony mindhárom tényezőt képes módosítani, ezzel pedig nagyban befolyásolják a zivatarok fejlődését is.

Vizsgálataink kimutatták, hogy a térségben előforduló zivatarok közel 50%-ára jelentős hatással vannak ezek a helyi tényezők (tó hatás + domborzat). A Balaton és a Bakony szerepe augusztusban a legjelentősebb, de májusban és júniusban is átlagosan legalább minden második zivataros napon megfigyelhető. A legkisebb hatásuk a viharjelzési szezon során szeptemberben és októberben van, akkor már döntően csak a nagyobb térségű időjárási folyamatok (például frontátvonulás, hidegörvény) alakítanak ki zivatarokat.

Parti cirkuláció és a lejtőszél

Ahhoz, hogy megérthessük, hogyan és miért befolyásolja a Balaton vize, illetve a Bakony domborzata a zivatarok fejlődését, először két meghatározó helyi szélrendszerrel kell megismerkednünk. Egyik a Balaton parti cirkulációja, másik a Bakonyban kialakuló lejtőszél. Ezek a szélrendszerek pontosan meghatározzák, hogy hol áramlik össze és fel a levegő, azaz hol lesz jelen a zivatarok kialakulásához szükséges emelés. Közös tulajdonságuk, hogy napi menettel váltakozik az irányuk, eltérő irányba fújnak nappal, mint éjszaka. Szintén közös bennük, hogy csak akkor alakulnak ki, ha a nagyobb térségű időjárási hatások (pl. hidegfrontok, ciklonok) nem elég erősek ahhoz, hogy elnyomják őket.

A szél a Földön rendre a magasabb légnyomású hely felől indul meg az alacsonyabb légnyomású hely felé. Ezt aztán a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) az északi féltekén 90 fokkal jobbra téríti a nagy kiterjedésű, sok száz km-es átmérőjű ciklonok, anticiklonok áramlási rendszerében. Pár 10 km-en belül azonban ez a hatás még nem érvényesül, a parti cirkuláció és a lejtőszél esetében is fennáll, hogy a hidegebb, magasabb légnyomású hely felől fújnak a melegebb, alacsonyabb légnyomás irányába.

A parti cirkuláció a Balaton helyi, jellegzetes szélrendszere. Azért alakul ki, mert a víz lassabban változtatja a hőmérsékletét, mint a szárazföld, így a felette lévő levegő hőmérséklete is lassabban változik. Emiatt rendre hőmérséklet-különbség alakul ki a szárazföld feletti és Balaton feletti levegő között. Nappal, mikor erős a napsugárzás, a földfelszín gyorsabban melegszik, magasabb lesz a hőmérséklete, mint a Balaton vízének. A Balaton felett így hidegebb lesz a levegő, kialakul felette egy ún. hideg kupola, aminek a függőleges irányú kiterjedése több száz méter is lehet. Ilyenkor a szél ebből a hideg kupolából kifelé, a szárazföld irányába fúj a felszín közelében, a levegő tehát szétáramlik a Balaton felett. A helyébe csak a magasból tud érkezni utánpótlás, azaz ilyenkor leáramló légmozgás jön létre a víz felett, ennek pedig felhőoszlató hatása van. Eközben a vízparton összeáramlik a levegő, ami feláramló légmozgást eredményez és gomolyfelhőket alakíthat ki (2. ábra). A Balaton parti cirkulációjából eredő légmozgás erőssége általában gyenge vagy mérsékelt, legfeljebb egy-egy élénk (25-30 km/h) széllökés társulhat hozzá. Ennek ellenére majd látni fogjuk, hogy ennek a nappali ágnak igen nagy szerepe van a zivatarok fejlődésében a Balatonnál.

2. ábra
A Balaton parti cirkulációja nappal. A felszín közelében a hideg víz felől a meleg szárazföld irányába fúj a szél.
A víz felett lefelé áramlik a levegő és feloszlatja a felhőket,
a szárazföld felett felfelé áramlik a levegő és gomolyfelhők képződnek.

A parti cirkuláció a délután második felére már rendre veszít erejéből, majd este, amikor a talajfelszín gyorsan lehűl, a Balaton vize pedig szinte alig, megfordul a hőmérséklet-eloszlás: ekkor a Balaton vize melegebb, a szárazföld hidegebb, tehát a szél a hűvösebb szárazföld felől fúj a melegebb Balaton irányába. Ekkor a Balaton felett alakul ki az összeáramlás, ami feláramláshoz vezet. Ennek az éjszakai ágnak a szerepe kisebb, mint a nappalinak a zivatarok fejlődésében, de nem elhanyagolható.

Míg a Balaton a parti cirkulációjával segítheti vagy gátolhatja a zivatarok kialakulását, addig a Bakony az ún. lejtőszéllel teszi mindezt. Ennek a helyi szélnek a bemutatásához meg kell ismételnünk egy fontos tényt: a napsugárzás nem magát a levegőt melegíti fel, hanem a felszínt. A levegő melegedését már a felszín melegedése okozza. Emiatt egy adott magasságban nappal a lejtőfelszín közelében melegebb lesz a levegő a környezetéhez képest, így kisebb sűrűségéből adódóan felfelé áramlik a domboldal mentén. Minél nagyobb, vagyis a merőlegeshez közeli beesési szögben érkezik a felszín egy pontjára a napsugárzás, annál hatékonyabban melegíti fel azt, így a Bakonyban értelemszerűen a déli lejtők melegszenek fel gyorsabban. Ez a Bakony déli oldalán délies áramlást eredményez. Kialakul a Bakony vonulata felett egy (vagy több) összeáramlási, feláramlási zóna, amely gomolyfelhők, a kellő feltételek mellett akár zivatarok kialakulását is okozza. Éjszaka hasonló okokból a lejtőn lefelé fúj a szél a Balaton irányába.

Ha összevetjük a két szélrendszer nappali ágát, akkor láthatjuk, hogy a Balaton északi partjánál, a Balaton-felvidéken összeadódik a hatásuk, hiszen ott mind a parti cirkuláció, mind a lejtőszél összeáramlást, így feláramlást okoz (3. ábra). A Bakony északibb részein, illetve a Balaton déli partján is feláramlás alakul ki nappal, a Balaton felett és a tó közvetlen környezetében viszont szétáramlik, így leáramlik a levegő.

3. ábra
A parti cirkuláció és a lejtőszél nappali ágának együttes hatása a Balaton térségében egy olyan napon, amikor
a helyi hatások dominálnak. A "+" jelek a levegő összeáramlását, feláramlását, így a zivatarképződés lehetőségét jelölik.
A "–" jelek szétáramlást, leáramlást, zivatarképződést gátló helyeket jelölnek.

Zivatarok kialakulása a Bakonyban

A 3. ábrán megfigyelhető, hogy a nappali órákban a Balatontól északra kifejezetten kedvezőek lehetnek a feltételek zivatarok kialakulásához. A Balaton vidékén gyakori, hogy a nap folyamán először a Bakony felett jelennek meg a gomolyfelhők, majd a belőlük kialakuló zivatarfelhők (4. ábra). Emögött elsősorban a fentebb bemutatott lejtőszél jelensége áll, ami feláramlásra készteti a levegőt a Bakony magasabb vonulatai felett. A megfigyelések viszont azt sugallják, hogy más tényezőnek is lennie kell, ugyanis a bakonyi zivatarok nem csak a térségben, hanem sokszor országos viszonylatban is a legelsők, amelyek kifejlődnek egy tavaszi, nyári napon. A jelenség mögött további két ok is húzódhat. Az egyik, hogy a Bakonyban a lejtőszélhez hozzáadódhat a parti cirkuláció északi ágának hatása is, ami extra emelést és nedvességet jelent a zivatarok számára. A másik, hogy nyáron gyakran lengedez egy gyengébb északnyugati alapszél az Észak-Dunántúlon (ez ott a leggyakoribb szélirány), ami a Bakonyhoz érve (a hegy északi oldalán) feltorlasztja, feláramlásra kényszeríti a levegőt. Amikor ennek a gyenge északnyugati irányú alapszélnek a hatása összeadódik a Bakony déli oldalán kialakuló délkeleti irányú parti széllel, illetve lejtőszéllel, különösen aktív lehet a zivatartevékenység a Bakonyban.

A bakonyi zivatarok időszaka egyértelműen a május-augusztus közötti négy hónap, ezek közül is különösen május és augusztus hónapok. Előtte csak elvétve, ősszel már gyakorlatilag egyáltalán nem alakulnak ki zivatarok kifejezetten a domborzat miatt. A légkör nedvességtartalmától, illetve a feláramlások erősségétől függően egy nyugodtnak induló nyári napon az első zivatarfelhők már késő délelőttre kialakulhatnak és akár egész délután aktív maradhat a bakonyi zivatartevékenység (1. videó). Amikor pedig a Bakonyban magasba törnek a zivatarfelhők, lecsapnak az első villámok, akkor gyakran már a Balatonnál is felkapcsolnak a viharjelző lámpák. Ezek a zivatarok vagy a belőlük kifújó szél ugyanis már gyorsan megközelíthetik a Balatont. Hogy végül elérik-e? Annak eldöntése a szakemberek, a balatoni viharjelzők nehéz feladatai közé tartozik, emiatt is fontos, hogy minél pontosabban megismerjük a viselkedésüket.

4. ábra
Jellegzetes nyári látvány a Balaton déli partjáról: gomolyfelhők sorakoznak a Bakony felett,
amelyekből egy már a magasba tört. Eközben a Balatonnál még napos az idő, a felhőzet visszatükröződik a vízen.
Fotó: Szilágyi Eszter

1. videó: Magasba törő gomolyfelhők és zivatarok a Bakonyban

Parti szél szerepe a zivatarok kialakulásában

A Balaton hideg vize, illetve az általa kiváltott parti cirkuláció nagymértékben meghatározza késő délelőttől késő délutánig azt, hogy hol alakulhatnak ki zivatarok a Balaton térségében. A 3. ábrán látható, hogy a vízfelület felett, illetve általában egy pár km-es parti sávban komoly gátja van a zivatarok fejlődésének. A felszínközeli levegő szétáramlása ugyanis leáramlást generál, a hideg víz maga pedig csökkenti a labilitás mértékét. A Balatont körülvéve, a szárazföld felett azonban kifejezetten kedvezőek a feltételek a zivatarok kialakulásához, ott ugyanis a parti cirkuláció a levegő összeáramlását, így feláramlását eredményezi. Emellett ebben a Balaton körüli sávban összpontosul a szárazföld feletti labilisabb hőmérsékleti rétegződés és a Balatonból származó nedves levegő is. A parti szél összeáramlása először általában az északi parton alakít ki gomolyfelhőket, majd zivatarokat, ahol a lejtőszéllel együtt érvényesül, majd később a déli parton is kialakulhatnak a zivatarok (5. ábra). A Balaton körül, a tó parti cirkulációjának hatására létrejövő zivatarok szezonja egyértelműen a Medárd időszak, május és június hónapok. Ekkor ugyanis a szárazföld felett már nem ritkák a 30-35 fokos hőmérsékleti értékek sem, miközben a Balaton hőmérséklete még sokszor csak 20 fok körüli. Ez pedig erősebb parti szelet, erősebb vízparti feláramlásokat eredményez. Eközben a Balaton feletti hűvösebb levegő teljesen meggátolhatja a záporok, zivatarok kialakulását (6. ábra). Ez a zivatarokat gátló hatás a parti cirkuláció gyengüléséig szokott tartani, majd a délután második felétől egyszer csak a Balaton „elkezdi beengedni” maga fölé a gomolyfelhőket és a zivatarokat. A viharjelző meteorológus fontos feladata, hogy ezt a változást időben felismerje.

5. ábra
A zivatarok kialakulásának gyakori menete a Balaton térségében: az első zivatarok a Bakonyban alakultak ki, majd
később a Balaton déli partján is zivatartevékenység kezdődött a parti cirkuláció hatására.
Eközben a Balaton vize felett egyáltalán nem volt csapadék.

6. ábra
Maximális mért radarjelek öt óra leforgása alatt 2022. május 3-án.
A Balatont teljesen körbevették a záporok, zivatarok, a víz felett azonban alig fordult elő csapadék.

A parti cirkuláció szerkezete nem mindig szabályos, azt megváltoztathatja egy határozott alapáramlás jelenléte (amely közben még a helyi hatásokat is hagyja érvényre jutni). Mit is jelent ez a gyakorlatban? Például amikor az alapáramlás délkeleti, az egyrészt nappal erősebbé teszi a déli parti összeáramlást, hiszen ott a víz felől fújó parti szél ellenében fúj. Másik hatása, hogy a Balaton feletti hideg kupolát, ezáltal a parti cirkulációt is eltolja északnyugat felé, így délkelet felől a gomolyfelhők könnyebben a tó fölé jutnak, míg a felhőmentes terület elmozdul a Bakony irányába (7. ábra). Ilyenkor a felhőzet majdnem ugyanolyan szépen kirajzolja az égen a Balatont, mint a szabályos parti cirkuláció esetén, csak valamelyest eltolódva (8. ábra).

7. ábra
Északabbra tolódott parti cirkuláció a délies alapszél hatására. A "+" jelek a levegő összeáramlását, feláramlását, így
zivatarképződés lehetőségét jelölik, míg a "–" jelek szétáramlást, leáramlást, így a zivatarképződést gátló helyeket.

8. ábra
A NASA Suomi NPP műholdjának felvétele 2025. április 28-án délután.
A fehér gomolyfelhők kirajzolják az égen a Balaton kontúrját, csakhogy nem a valós helyén, hanem északabbra tolódva.
A műholdkép forrása: worldview.earthdata.nasa.gov

Amikor a Balaton lehúzza… – a tó gyengítő hatása

Számos tájegységünkön ismerős lehet a mondás: úgyse ér ide az eső, a zivatarfelhő, hisz majd “lehúzza” a közeli állóvíz vagy folyó. „Lehúzza a Fertő”, „lehúzza a Duna”, „lehúzza a Balaton”. Sokan biztosra veszik ennek a megfigyelésnek a létjogosultságát, míg mások teljesen alaptalannak tartják. A kifejezés nem is ugyanazt jelenti minden tájegységen: amikor Sopronban mondják, hogy „lehúzza a Fertő”, akkor arra gondolnak, hogy elkanyarodik a közeledő zivatarfelhő és a Fertő tó felett tombolja ki magát a vihar. A Balaton déli partján viszont arra utalnak ezzel, hogy például az északi part felől érkező zivatarfelhő úgysem tud átjutni a tavon a déli partra. Nos, ezúttal mi csak a Balatonra fogunk választ adni, arra viszont egyértelműt: IGEN, a Balaton “lehúzhatja” a zivatarokat, mégpedig nem is ritkán. Áprilistól augusztusig havonta átlagosan 1-4 napon áll elő olyan időjárási helyzet, amikor a Balaton körül aktív zivatartevékenység figyelhető meg, a víz fölé azonban egyáltalán nem jutnak be a zivatarok, azt megközelítve legyengülnek (9. ábra). Ez gyakran megtörténik azokkal a zivatarokkal, amelyek a Balaton vízparti összeáramlásain vagy a Bakonyban alakulnak ki és onnan sodródnak a víz irányába. De érvényre juthat ez a hatás még akkor is, amikor távolról érkeznek erős zivatarok a tó közelébe. A hatás mögött egyértelműen a Balaton hideg vize és az afelett uralkodó leáramlások állnak [1]. Az említett okok miatt a hideg víz fölé érő zivatarok feláramlása nem kap utánpótlást, így hasonló jelenség játszódik le, mint mikor az intenzív csapadékhullás vet véget egy zivatar életének.

9. ábra
A Bakonyban kialakuló zivatarok a Balatont elérve mintha falba ütköztek volna –
teljesen legyengültek és nem jutottak át a hidegebb víz felett.
Érdemes azt is megfigyelni, hogy a Balaton keleti peremén mozgó zivatar viszont nem gyengült le,
épp a vízparton jelentek meg benne a villámok.

A hideg Balatonnak egy másik érdekes hatása: mikor a zivatarok „átugorják a tavat”. Ez akkor figyelhető meg, amikor a zivatarok nem csak véletlenszerűen vagy a helyi hatások miatt alakulnak ki, hanem mögöttük nagyobb térségű időjárási folyamatok (például egy hidegfront) állnak. Ilyenkor előfordul, hogy a zivatarok egyszerűen “átugorják” a Balatont. Az északnyugat felől érkező zivatarokat a tó ugyanúgy “lehúzza”, az emelő hatás azonban áthalad felette és a déli parton újra aktivizálódik, újabb zivatarok alakulnak ki rajta (2. videó). Ez a jelenség sem számít rendkívülinek, minden évben többször előfordul a tónál.

2. videó: Balatont átugró zivatarlánc.
Az északnyugat felől érkező zivatarok a Balaton közelébe érve látszólag teljesen legyengülnek,
csakhogy eközben a déli parton újabb zivatarlánc jelenik meg.

 
Bakony hatása erős északnyugati áramlás esetén

A Dunántúl leggyakoribb széliránya az északnyugati, így azt gondolhatnánk, hogy a zivatarok a Bakonyból általában már könnyedén rásodródnak a Balatonra. A helyzet azonban egyáltalán nem ez, ugyanis azon a 10-20 km-es távolságon több tényező is gátolhatja a víz fölé jutásukat. A Balaton hideg vizének a zivatarokat gyengítő hatását az imént már bemutattuk. Északnyugati szél esetén azonban a Bakony is meg tudja nehezíteni, hogy a zivatarok elérjék a Balatont. A Kisalföld felől érkező levegőt a Bakony domborzata feláramlásra kényszeríti, ami az északnyugati oldalon felhő- és csapadékképződést eredményez. A Bakony délkeleti, Balaton felőli oldalán azonban lefelé áramlik a levegő, ami nedvességtartalma egy részét már elveszítette, ez pedig felhőoszlató hatású. Egyes esetekben még a távolról érkező erős zivatarláncokat is teljesen tönkre tudja tenni a Bakony délkeleti oldalán jelentkező száraz leáramlás. Hogy ez a hatás milyen markáns tud lenni, azt jól megmutatja a 2024 szeptemberében, a Boris ciklon átvonulása alatt lehullott csapadék (10. ábra). Ekkor napokon át erős vagy viharos északnyugati szél fújt a Dunántúlon, ennek eredményeként pedig a Bakony északnyugati oldalán hullott a legtöbb (204 mm), a Balaton térségében pedig a legkevesebb (30 mm) csapadék [2].

Látjuk tehát, hogy egy Balaton felé közelítő erős zivatarfelhő is milyen jelentősen meg tud változni, le tud gyengülni pár km megtétele alatt. Ez sokszor igencsak megnehezíti a tavi viharjelző meteorológusok dolgát is. Egy Balaton felé közeledő erős zivatar esetén azonban a balatoni viharjelzések kiadása általában elkerülhetetlen, ugyanis még ha a zivatarfelhő le is gyengül, a belőle kifújó erős szél elérheti a Balatont.

10. ábra
Csapadékösszeg 2024. szeptember 12-17. között a Dunántúlon, a Boris ciklon átvonulása idején.
Markánsan jelentkezett a Bakony hatása.

Nedvesség szerepe

A Bakony és a Balaton is olyan tényezők, amelyek – a zivatarok kialakulásához szükséges harmadik alapvető összetevőre – a légnedvességre is hatással vannak. A Balaton esetében ez a hatás viszonylag magától értetődő. A napsütés hatására a víz párolog, ez pedig plusz nedvességtartalmat jelent a légkörben a tó felett. Ahogy azonban már láttuk, a Balaton nappal általában hidegebb, mint a környezete, felette pedig szétáramlik a levegő, ez pedig meggátolja a zivatarok kialakulását a tó felett. Ettől még azonban a Balaton párolgásából származó nedvesség nem feltétlenül megy kárba. Azt a Balaton parti cirkulációja, vagy éppen a Balatont átfújó, nagyobb térségű hatásokból eredő szél arrébb szállíthatja. Így a Balaton nedvességéből a vízparton már kialakulhatnak zivatarok. Délnyugati alapáramlás esetén olyanra is volt már példa, hogy Székesfehérváron [3], vagy éppen Budapesten alakultak ki olyan zivatarok, amik a Balaton nedvességéből táplálkoztak.

A Bakony egészen más módon tudja befolyásolni a nedvességet bizonyos időjárási helyzetekben, mégpedig a magasságával. Viszonylag gyakran gátja a zivatarok képződésének, hogy a felszín közelében, ahonnan a legtöbb nedvességre lenne szükség, túl száraz a levegő. A Bakony azonban kimagaslik ebből a száraz rétegből egy nedvesebbe, ahonnan már megindulhat a zivatarképződés.

Balaton és a szupercellák

Eddig azt vizsgáltuk, hogy a Bakony és a Balaton hogyan módosítja a zivatarok kialakulásához szükséges három alaptényezőt (labilitás, emelés, nedvesség). A tanulmánysorozat első részében viszont már olvashattuk, hogy van még plusz egy hatás, ami döntően befolyásolhatja a zivatarok életét, meghatározza azok hevességét, ez pedig a szél erősségének és irányának a magassággal történő megváltozása: a szélnyírás. A 2. ábrán láthattuk, hogy a Balaton parti cirkulációjának a hatására a szél iránya igencsak változik a magassággal, a magasban ellentétes irányba fúj a szél, mint a felszínen, ez pedig örvények kialakulását eredményezi a vízparton. Ezek az örvények egy már meglévő, távolabbról érkező, a Balaton partjával közel párhuzamosan haladó zivatarfelhőt jelentősen felerősíthetnek (11. ábra). Ilyen örvények egyébként nem csak a Balatonnál, hanem bármely más éles hőmérsékleti kontraszt mentén is jelen vannak és képesek egy zivatarfelhő felerősítésére [4].

11. ábra
2020. augusztus 6-án kelet felől egy zápor érte el a Balaton partját, ahol
a vízparti örvények hatására szupercellás jegyeket viselő zivatarrá fejlődött.

 
Meleg Balaton hatása

Amikor a Balaton vize melegebb, mint a környezete, így felette labilisabb a rétegződés, a Balaton fölé sodródó záporok, zivatarok felerősödhetnek. Ez tipikusan éjszaka áll fenn, éjszaka azonban ritkábbak a zivatarok, így ritkábban is érvényesül ez a hatás. Ilyenkor a parti cirkuláció éjszakai ága is kifejlődhet, ami további feláramlást generál a víz felett. Minden évben vannak olyan éjszakák, amikor kizárólag a Balaton felett fordul elő zivatar, sehol máshol az országban (12. ábra). Ez általában úgy jön létre, hogy távolabbról egy gyengébb zápor besodródik víz fölé, a zivatarképződés számára sokkal kedvezőbb környezetbe, és ennek hatására pár villám kialakul benne. A villámfényes balatoni éjszakák hátterében azonban általában nem helyi hatások állnak.

12. ábra
2022. augusztus 7-re virradó éjszaka az ország egyetlen zivatara a meleg Balaton felett alakult ki.

 
Amikor jelentéktelen a Balaton hatása – a magasból építkező zivatarok

Elsőre talán azt gondolhatnánk, hogy minél gyengébb egy zivatar, annál inkább befolyásolják a cella viselkedését a helyi hatások. Láthattuk viszont az imént is, hogy akár egy heves szupercellára is nagy hatással tud lenni a Balaton térsége, más esetekben viszont a gyenge zivatarok is áthaladnak a tó felett módosulás nélkül. Így sokkal helytállóbb az a megfogalmazás, hogy minél inkább kapcsolatban áll a felszíni légrétegekkel egy zivatar, annál inkább hat rá a Balaton, vagy éppen a Bakony.

Na de mit is jelent az, hogy kapcsolatban áll a felszínnel egy zivatar? A tanulmánysorozat első részében alaposan áttekintettük, hogy hogyan indulnak meg a felszínről a légköri feláramlások, hogyan indítja meg a napsütés a levegő emelkedését. De mi van akkor, ha nincs napsütés? A válasz a következő: ilyenkor nem a felszínről, hanem a légkör egy magasabb tartományából kiindulva építkezik a zivatarfelhő. Ez úgy lehetséges, hogy a magasban melegebb a levegő, mint a felszínen (ez egy tipikus éjszakai helyzet). Emiatt a felszínről emelkedő levegő értelemszerűen nem tud melegebbé válni a környezeténél, ezért visszasüllyed. Ahol viszont a legmelegebb van, abból a magasságból már megindulhat az erős feláramlás, (a gomolyfelhő pedig idővel zivatarfelhővé nőheti ki magát). Napközben (késő délelőttől estig) ez a magasság jellemzően a felszín, éjszaka (estétől kora délelőttig) azonban a légkör egy magasabb tartománya, ugyanis ekkor a felszín közelében lehűl a levegő. Éjszaka – mivel nincs napsütés – erősebb nagytérségi emelő hatásokra van szükség zivatarok kialakulásához. Ilyen lehet többek között egy hidegfront vagy egy abból előreszaladó instabilitási vonal (zivatarképződésre hajlamos levegőbe érkező kisebb hidegfront).

A balatoni nyarak hangulatához nem csak a tó körül magasba törő zivatarfelhők tartoznak hozzá, hanem időnként az éjszakai villámparádék is. Az éjszakai zivatarok jellegzetessége, hogy amikor minden feltétel adottá válik a kialakulásukhoz, akkor nagyon hirtelen pattannak ki, negyedóra leforgása alatt szinte a semmiből zivatarrá fejlődhetnek a gomolyfelhők (13. ábra). Megesik, hogy egész nap azt érezzük, fülledt, nyomott a levegő, mindjárt “vihar” lesz. Aztán megy le a nap, már-már lemondanánk a kánikulába felfrissülést hozó csapadékról. Ekkor napnyugtát követően azonban szabályosan “berobbannak a zivatarok”, akár Dunántúl szerte. Ez az időzítés egyáltalán nem véletlen. Ilyenkor napközben a felszín közelében túl száraz a levegő zivatarok kialakulásához. Amikor viszont este lehűl a felszín, ez a száraz réteg kizáródik a feláramlásból, és 1-2 km-es magasságból, egy jóval nedvesebb környezetből indulva már ki tudnak alakulni a zivatarok. Az éjszakai zivatarok szelet ritkábban okoznak, mint nappali társaik (hacsak nem szerveződnek rendszerbe – abban az esetben már nem számít a napszak), intenzív villámlás viszont nagyon hamar kialakulhat bennük. S hogy ez miért van így? Arra ebben a részben már nem térünk ki, ugyanis a tanulmánysorozat negyedik részét majd teljes egészében a villámlás kialakulásának és a zivatarfelhőkből fújó szélnek szenteljük.

13. ábra
A magasból építkező zivatarok kialakulása napnyugtát követően 2021. augusztus 8-án.
Miután elkezdett lehűlni a felszín, a feláramlások magasabbról, nedvesebb környezetből kezdtek építkezni.
Ezzel a labilitás és az emelés mellett a nedvesség kritériuma is teljesült, így hamar nagy területre kiterjedt a zivatartevékenység.

 
A következő rész tartalmából

Miután a Balaton és a Bakony zivatarokra gyakorolt hatását számos zivatarfelhő példáján ismertettük, a tanulmánysorozat harmadik részében egyetlen konkrét zivatarfelhőre fogunk koncentrálni. Bemutatjuk a zivatarok külső megjelenését, illetve a belsejükben lezajló meteorológiai, felhőfizikai folyamatokat, illetve arról is szót ejtünk, hogyan készül egy időjárási radarkép.

Hivatkozások:

[1] met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3337&hir=Balaton_vizenek_homerseklete_telen,_nyaron

[2] met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3476&hir=A_2024._szeptemberi_rendkivuli_dunai_arviz_meteorologiai_hattere

[3]  met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3338&hir=A_szekesfehervari_pusztito_jegeso_meteorologiai_hattere

[4] www.szupercella.hu/content/szupercellak-es-sekely-baroklin-zonak-kapcsolata-karpat-medenceben