A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányításának operatív feladatait és minőségellenőrzését látja el, jog-szabályi kijelölés alapján nemzeti referencia-laboratórium, biztosítva a levegőminőségi vizsgálatok visszavezethetőségét.
Korszerű műszerekkel felszerelt, MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szerint akkreditált kalibráló labora-tóriumunk végzi a mérőhálózat és egyéb mérőszervezetek gázelemző készülékeinek ellenőrző kalibrálását a laboratóriumban és telepített műszereknél a helyszínen különböző metrológiai minőségű etalonok használatával.

A XX. század kezdete óta globális tendenciának megfelelően hazánkban is módosulnak az aszály kialakulását befolyásoló éghajlati elemek jellemzői. Hazánkban az évi középhőmérséklet 1901–2016 között átlagosan 1,86 °C-kal, 1981 óta 1,62 °C-kal emelkedett. A melegedés főként a nyári és téli hónapokat érintette.
A meteorológiai aszály a csapadékmennyiség éghajlati normál-hoz (sokévi, legalább 30 éves időszakhoz) viszonyított eltérése.

A Meteora alkalmazás egy mobileszközökön futtatható óra, ami egyben időjárási információt is szolgáltat. A program használja a mobileszköz helymeghatározó és internetes adatlekérési lehetőségeit. A cellainformációk alapján meghatározza a használó helyzetét, és az adatkapcsolaton keresztül automatikusan letölti az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépéről az aktuális helyi riasztásokat, előrejelzéseket, megfigyelési és éghajlati adatokat. A Meteora alkalmazás Android™ 2.2 és újabb készülékekre tölthető le, illetve iPhone és iPad (iOS 8.0 vagy újabb) platformon is működik.

A 2017-es év hazánk területén összességében az átlagosnál melegebb volt. Az országos évi középhőmérséklet (11,14 °C) szinte teljesen megegyezett a 2016. évivel, azonban elmaradt az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. A 2017-es év átlagosan csapadékosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban, de az éven belüli eloszlása eltért a szokásostól. Az év eleje augusztusig jellemzően csapadékszegény volt, majd a szeptemberben érkezett jelentősebb mennyiségű eső és az év végén hulló csapadék pótolta a korábbi hiányt.

A légkör a Föld egyedüli erőforrása, melyen mindenki és minden osztozik. A légkörbe kerülő anyagok nehezebb része a kibocsátó forrás közelében kiülepszik, főként száraz ülepedéssel. Jelentős része, főleg a magas kéményekből távozó anyagok azonban nagy távolságot megtesznek, majd száraz vagy nedves ülepedés útján – pl. eső, köd vagy harmat formájában – hagyják el a légkört.

A Genfi Egyezmény részes feleként Magyarország is készít légszennyező anyagokra vonatkozó emissziós leltárt és leltárjelentést. A légszennyező anyagok (pl. nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, kisméretű részecskék, nehézfémek, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok) kibocsátása jelentős mértékben függ az alkalmazott technológiáktól, így a – főképp az ipari, energetikai és közlekedési szektorban megvalósult – környezetvédelmi beruházások kedvező hatása közvetlenül kimutatható a leltár idősoraiban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat részeként működő Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ végzi az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányítási, minőségirányítási feladatait, ellátja a nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat. NAH által akkreditált, mint jártassági vizsgálatot szervező szervezet és kalibráló laboratórium, valamint elvégzi az országos adatközponti feladatokat. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében jelenleg 89 településen működik manuális mérőpont, illetve 33 településen üzemel 53 db automata mérőállomás a levegőminőség vizsgálatára.

Meteorológiai mérések több mint 100 éve folynak Magyarországon, ám a mérési körül-mények gyakran változtak ez idő alatt. Az éghajlati feldolgozásokhoz és vizsgálatokhoz ugyanakkor jó minőségű, térben is kellő részletességgel ismert adatok szükségesek. A megfigyelések javítása és az egyenletes térbeli fedés biztosítása speciális matematikai mód-szerek kidolgozását igényli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei két ilyen eljárást fejlesztettek ki: a homogenizálást és az interpolációt.

A műszeres megfigyelések kezdete óta a rendelkezésre álló források alapján, globálisan az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A melegedő tendencia a hazai megfigyelési sorokban is jelen van, melyet elemzéseink is igazolnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisában a számítások rögzített, ellenőrzött, homogenizált, illetve reprezentatív mérési adatokon alapulnak.

Az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő szennyezőanyagok fizikai és kémiai tulaj-donságaiktól függő ideig maradnak a levegőben. A hosszú tartózkodási idejű anyagok akár a bolygó teljes légkörében is elkeveredhetnek. A szennyező forrásoktól távoli területek levegőszennyezettségét háttérlevegő-szennyezettségnek nevezzük. Erre rakódik rá a közvetlen szennyező területek (városok, ipartelepek, nagyforgalmú utak stb.) szennyezése. A háttérszennyezettség regionális-globális skálán fejti ki hatását, így számottevő befolyást gyakorolhat az ökoszisztémára, az éghajlatra. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenleg öt háttér-levegőszennyezettséget mérő állomást tart fenn az ország lakott helyektől, forgalmas utaktól távoli pontjain: Farkasfán, Hegyhátsálon, Hortobágyon, K-pusztán, Nyírjesen. Siófokon vett csapadékminták alapján a kén és a nitrogén Balatonba történő ülepedése kerül meghatározásra.

Érdekli az időjárás alakulása, és az erre vonatkozó észleléseit megosztaná másokkal? Érdekes alakú felhőt látott az égen, és azt meg is örökítette? Zivatar volt dió nagyságú jéggel, ónos eső teszi csúszóssá környezetében az utakat, hófúvás miatt nehéz a közlekedés, az eső hirtelen erős havazásba váltott át. Ezekről a veszélyes időjárási jelenségekről hasznos információkkal rendelkezik? Szeretné az interneten naplóba rögzítve vagy térképen viszontlátni a nevével ellátott meteorológiai észleléseket az Országos Meteorológiai Szolgálat – esetenként több százezer látogatószámot elérő – honlapján? Ha ezekre a kérdésekre IGEN a válasza, akkor használja a MET-ÉSZ-t, az OMSZ meteorológiai észlelőrendszerét!