2021. augusztus 5. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2021. július 19. 09:00

Villámárvíz Nyugat-Európában

2021. július 13-tól 16-ig egy lassan mozgó magassági légörvény hatására zivatarok sorozata csapott le Németországra, Belgiumra és részben Hollandiára. A folyamatos intenzív csapadék hatására elsősorban a Ruhr-vidéken és az Ardennekben kiöntöttek a folyók és a patakok, utakat, vasutakat és házakat mosott el a víz. A természeti csapás áldozatainak száma meghaladta a 170 főt, az első becslések szerint az anyagi károk elérik az 1 milliárd Eurót. A pusztító villámárvíz (flash flood) kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be a tanulmány.

OMSZ: 2021. július 13. 10:00

Július 9-i zivataros hidegfront időjárási háttere

2021. július 9-én a délutáni órákban egy rendkívül forró időjárási periódus lezárásaként heves zivatarok alakultak ki a Dunántúl középső részén. Az egyes zivatarcellák rövid idő alatt vonalba rendeződtek és Baranyától a Dunakanyarig húzódó összefüggő zivatarláncot alkottak. A zivatarláncban több szupercella is kialakult és a nagyméretű jéggel, az orkán erősségű széllel, valamint az intenzív villámlással óriási károkat okoztak elsősorban az ország déli és középső részén. Egy rendkívül magasra nőtt szupercella csapott le a dél-baranyai Sellye községre, amely a vihar által leginkább sújtott településsé vált. A tanulmány részletesen bemutatja a vihar átvonulásását és az egész Közép-Európában szélsőséges időjárást okozó helyzetet.

OMSZ: 2021. július 5. 09:09

Extrém szárazság és forróság 2021 júniusában

A szokásosnál sokkal hűvösebb és kissé csapadékosabb május után 2021 júniusa rendkívül csapadékszegény volt. A június második felének időjárását meghatározó, ritkán előforduló tartósan extrém meleg, hőhullámos időszak tovább fokozta a szárazságot. Dobogós helyre került 2021 júniusa, mert országos átlagban, 1901 óta a legszárazabb és harmadik legmelegebb volt.

OMSZ: 2021. június 30. 12:00

Viharzóna Magyarország felett

2021. június 25-én a délutáni órákban heves zivatarok alakultak ki hazánkban. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között számos szupercella is kifejlődött, amelyek átvonulását nagyméretű jégszemekkel járó jégesők, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A forgó szupercellák jellegzetes felhőformáit  jól meg lehetett figyelni az érintett területeken, így a Balatonnál is. A vihar jelentős károkat okozott épületekben, távvezetékekben és mezőgazdasági kultúrákban egyaránt. Elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyék, valamint az Alföld déli területei szenvedtek el jelentős pusztítást. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.

OMSZ: 2021. június 4. 13:36

A 2021. május 17-i orosházi viharkárok eredetének feltárása, avagy egy tornádó felderítésének lehetőségei

Napjainkban az operatív előrejelző munkát folyamatosan frissülő és nagy mennyiségben érkező mérési, megfigyelési, távérzékelési adatok, nagy felbontásban készülő objektív analízisek, illetve számos modell naponta többszöri futtatása támogatja. Gondolhatnánk, hogy a szolgálatban lévő meteorológusok az időjárás szinte minden rezdülését nyomon követhetik az előttük lévő monitorokon. Több esetben azonban egy-egy lokálisabb szélsőséges eseményről, viharról az előrejelzők is csak a hírportálokon keresztül értesülnek. Ilyen jelenségek jellegzetesen a nyári félév zivataros időjárási helyzeteiben fordulnak elő, amikor kisebb területre korlátozódva komolyabb károkat okozhat a viharos vagy orkán erejű szél, a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, illetve akár a nagy méretű jég is.

OMSZ: 2021. május 27. 15:59

A pünkösdi vihar szokatlan körülményei

2021. május 23-án egy sok szempontból különleges zivataros hidegfront haladt végig az országon. A zivatarok között számos örvénylő cella, szupercella is kialakult. A rendszer átvonulását sokfelé viharos széllökések, erős villám tevékenység, helyenként felhőszakadás és jégeső is kísérte. Az időjárási helyzet nem volt tipikus. Milyen tényezők befolyásolták a különleges időjárási helyzet kialakulását, és mi magyarázza a szokatlanul nagyszámú, de „visszafogott” szupercellák kialakulását?
Ezt az írást dr. Götz Gusztáv emlékének ajánljuk. A napokban elhunyt kollégánk sokat tett a légköri konvekció megismeréséért. A légkör – a maga módján – ezzel a különleges viharral búcsúzott a kiemelkedő magyar meteorológustól.

OMSZ: 2021. április 22. 08:00

Átállás az 1991–2020-as éghajlati normálra

Egy-egy terület éghajlati sajátosságait – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásának megfelelően – 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak. Az éghajlati normál felhasználásával készítünk összevetést az aktuálisan lezárult hónapokról, és segítségével határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket.

OMSZ: 2021. április 16. 08:37

Aktív közlekedés: megfizethető kibocsátáscsökkentés – Bringára magyar

Egy ember életében központi szerepet játszik a mobilitás kérdése, hiszen a legtöbben kisebb vagy nagyobb távolságokat megtéve ingázunk a munkahely vagy iskola és a lakóhelyünk között. A transzport szektor, amelybe nem csak a civil közlekedés, de a fuvarozás, szállítmányozás is beletartozik, nagy mértékben felelős a káros anyagok kibocsátásáért.

OMSZ: 2021. március 28. 11:25

Záporesőtől jégesőig – A zivatarfelhőkben lejátszódó mikrofizikai folyamatok

A nyári félév leggyakoribb felhőtípusait a gomolyfelhők (cumulusok) alkotják, amelyek a légköri labilitás függvényében a legkisebb pamacsfelhőtől (cumulus humilis) a tornyos gomolyfelhőkön át (cumulus congestus) egészen a zivatarfelhőkig (cumulonimbus) változatos formában jelennek meg. Egy zivatarfelhőben a légköri víz mindhárom halmazállapotban (gáz, folyékony, szilárd) megtalálható. A folyékony halmazállapotúak a kisméretű felhőcseppek, illetve a jóval nagyobb esőcseppek, míg szilárd halmazállapotú a felhőjég, , illetve hódara (graupel). A felhőcseppeket és a felhőjeget felhőelemeknek, a felhőből kieső, rendszerint a felszínt is elérő esőt, havat, valamint hódarát csapadékelemeknek nevezzük.

OMSZ: 2021. március 26. 20:21

2021. februári hidegbetörés – A 2020–2021-es tél legmarkánsabb vihara

A tél markáns időjárási jelenségeit tipikusan a viharciklonok, illetve a poláris hidegbetörések alkotják. Míg a viharciklonokkal legtöbbször melegebb levegő jut a térségünkbe [1.][2.], addig a poláris légtömegeket hozó hidegbetöréseket kemény fagyok követik. A két szélsőséges időjárási esemény közös vonása, hogy mindkettő az egész féltekére hatással lévő folyamatok eredménye: amíg a viharciklonok a nyugati áramlás (zonalitás) során jönnek létre, addig a hidegbetörések az északról délre lezúduló (meridionális) cirkulációs típus eredményei.

Cikkek száma:
Tanulmányok