2018. augusztus 18. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2017. október 24. 09:00

Szeptember közepi konvektív események: szupercellák Magyarországon és zivatarrendszer Erdélyben

Általában az ősz első hónapjában szokott lecsengeni a konvektív szezon, azaz még ilyenkor előfordulnak zivatarok, különösen szeptember elején, de általában – néhány ritka kivételtől eltekintve – ezek a helyzetek már közel sem emlékeztetnek a késő tavaszi, nyári napok intenzív és heves zivataraira. Szeptember közepén egy ilyen ritka kivétel történt: 16-án, szombaton estétől az éjszakába nyúlóan számtalan szupercella vonult végig az ország déli felében, közülük nem egy pedig heves eseményeket is produkált. A Viharvadász Egyesület vadászai alaposan dokumentálták a történéseket, ezekből közlünk egy rövid összefoglalót az alábbiakban, mindemellett kitérünk a másnapi, 17-i erdélyi tragikus szélvihar meteorológiai hátterére is.

OMSZ: 2017. október 9. 16:00

Összefoglaló a nyár második felének viharvadászatairól

A nyár második felében az időjárás már nem tartotta azt a – sokszor már-már őrült – iramot, amit a június végi, július eleji időszakban diktált a viharvadászok számára, de így is akadt néhány érdekes helyzet.

OMSZ: 2017. október 8. 22:03

Hurrikánok

A természeti csapások körében a legveszélyesebb jelenségek közé tartoznak a trópusi ciklonok. Az atlanti térségben hurrikánoknak, míg a Csendes-óceán felett tájfunoknak nevezett légörvények azért rendkívül veszedelmesek, mert több száz kilométer széles sávban akár egy napon át is fújhat 250 km/h-t folyamatosan meghaladó erősségű szél és a vihar átvonulása során 1000 mm-nél is több csapadék hullhat. Az olyan másodlagos hatásokkal együtt, mint a tengerár, az árvíz vagy a földcsuszamlások, a vihar emberéletek ezreit követelheti, országokat dönthet nyomorba. Ebben az írásban a hurrikánokat kialakító folyamatokról, magukról a hurrikánokról, s utóéletükről, illetve Európa időjárására és időnként a történelemre gyakorolt hatásukról lesz szó.

OMSZ: 2017. augusztus 11. 14:02

Hőhullámok: ami ma szélsőséges, az a jövőben valószínűleg átlagos lesz

Gyakoribbá váló, tartós hőhullámok, majd ezeket lezáró, rendszerint heves zivatarok, szélviharok sora: az idei nyár időjárása eddig összhangban alakult a térségünket érintő éghajlati változásokkal. A 2017. július 31-től augusztus 6-ig tartó hőségperiódus a második legforróbb volt 1981-től, csak a 2007-es igen komoly hőhullám során volt ennél nagyobb forróság. A jövőben hosszabb, és egyre több hőhullám vár ránk, ugyanis a regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen.

OMSZ: 2017. augusztus 11. 11:00

A 2017 augusztus elejei forró periódus időjárási háttere

2017 eddigi legmarkánsabb hőhulláma augusztus 4-én tetőzött, amikor a napi maximum hőmérsékletek a délkeleti országrészben több helyen meghaladták a 40 fokot. A hőhullám egy, az egész északi félteke időjárását maghatározó légköri folyamatnak volt egyenes következménye. A Kárpát-medencében csak egy rövidebb időszakon át tartott az az extrém forróság, amely a Földközi-tenger medencéjét és a Balkán-félszigetet jóval hosszabb ideig sújtotta, szárazságot, erdőtüzeket, krónikus vízhiányt okozva.

OMSZ: 2017. augusztus 10. 12:11

A nyár első felének heves zivataros krónikája viharvadász szemmel

A Viharvadász Egyesület által lebonyolított, igen termékenynek bizonyuló nyár eleji viharvadászatokból szemezgetünk az alábbi összefoglaló írásban, melyet számos remek felvétel is színesít a hazánkban kialakult heves zivatarokról.

OMSZ: 2017. július 27. 20:00

Heves zivatarrendszerek a Dunántúlon

2017. július 24-én több hullámban heves zivatarok vonultak végig hazánk felett. Elsősorban a Dunántúlon forgó zivatarcellák, szupercellák, is kialakultak, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, de többfelé épületeket is megrongáltak, illetve az infrastruktúrában, mindenekelőtt az elektromos hálózatban okoztak súlyos meghibásodásokat, szakadásokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a vihar meteorológiai hátterét, és bemutassa a legnagyobb károkat okozó zivatarokat.

OMSZ: 2017. július 14. 13:00

Heves zivatarok, légzuhatagok a Balatonnál

2017. július 10-én az esti órákban heves zivatar csapott le a Balaton keleti csücskére. Az orkán erejű szél erőssége az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonaligai műszere szerint elérte a 157 km/h sebességet. Ilyen szélerősséget a Balaton körül hiteles meteorológiai műszerrel még nem mértek. A vihar nyomán gyökerestül kitépett fák, megrongált háztetők, a kikötőben megsérült hajók maradtak. Ugyanez a vihar egy órával korábban a Somogy-megyei Karád településre csapott le, súlyosan megrongálva a falu több lakóépületét. Hasonló forgó zivatarfelhők több napon keresztül meglátogatták a nyugati országrészt is. Egy nappal korábban a Balaton-átúszás rendezvény befejezése után két órával csapott le egy hasonló zivatar Szigliget térségére, 100 km/h-s szelet okozva, de az még nem jutott tovább a Balaton nyugati sarkánál. A július 10-i vihart követő napon ugyancsak szupercellás zivatarok alakultak ki a Dél-Dunántúl fölött, végül 12-én az esti órákban átvonuló hidegfront előtt is voltak forgó zivatarok. A zivatarok a három nap alatt nem a tornádókkal, hanem a felhőből koncentráltan leszakadó leáramlással, az un. légzuhatagokkal (downburst) okozták a legnagyobb károkat.

OMSZ: 2017. június 15. 11:42

Politikai döntések hatása az éghajlat megváltozására – nagyban és kicsiben

Az elmúlt napok sajtóértesülései szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy országa kilép az Párizsi Klímaegyezményből. Az előzetes becslések szerint az USA kilépése esetén további 0,3°C-os globális hőmérséklet emelkedéssel kellene számolni. A jövőben várható változásokat modellek segítségével írjuk le, melyekben fontos éghajlatalakító tényezőként figyelembe vesszük az emberi tevékenység hatását is. Ennek a modellezési hátteréről, a valószínűsíthető globális felszínhőmérséklet emelkedésről, a hazai megfigyelt és Közép-Európában várható hőmérsékleti és csapadék tendenciákról ad rövid áttekintést az írás.

OMSZ: 2017. május 30. 17:10

Rendkívüli csapadékhullás Budapest belvárosában

2017. május 23-án intenzív csapadékrendszer özönvízszerű esőzést okozott Budapest több pontján. Egy óra alatt mintegy 44 mm csapadék hullott Budapest belvárosában, ami a május havi összeg közel háromnegyede. Az automata mérések kezdete óta ennél egyszer mértünk többet (83,3 mm), 2015. augusztus 17-én. A legnagyobb órás összegek az utóbbi években fordultak elő Budapest belvárosában. Az éghajlatváltozás következtében a rövid idejű, intenzív csapadékhullással járó események gyakoribbá, esetenként hevesebbé váltak, s ez szükségessé teszi a mérnöki gyakorlatban használt mértékadó csapadékok felülvizsgálatát.

Cikkek száma:
Tanulmányok