2019. december 15. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2019. március 11. 10:49

Műholdas vegetációs indexek és szántóföldi kultúrák termésátlagainak vizsgálata

A természetes- és a kultúrnövények globális műholdas megfigyelése mintegy 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az azóta eltelt időben a mérések nagyon sokat fejlődtek: a térbeli felbontás bizonyos paraméterek esetében 10 m-es nagyságrendre nőtt, (melyen már az egyes mezőgazdasági táblákat is nyomon lehet követni), tucatnyi vegetációs index került kidolgozásra, melyek mindegyike a földi növényzetet jellemzi különböző szempontok szerint. Az alábbiakban ezeket az indexeket tanulmányozzuk, vizsgáljuk azok elérhető idősorait búza, repce, kukorica és napraforgó termésátlagokkal összevetve. Jelen írás az indexeket részletesen bemutató, „A növényzet műholdas megfigyelése – vegetációs indexek” című tanulmány folytatása.

OMSZ: 2019. február 21. 08:26

A növényzet műholdas megfigyelése – vegetációs indexek

A természetes- és a kultúrnövények globális műholdas megfigyelése mintegy 30 évvel ezelőtt kezdődött. Az azóta eltelt időben a mérések nagyon sokat fejlődtek: a térbeli felbontás bizonyos paraméterek esetében 10 méteres nagyságrendre nőtt, (melyen már az egyes mezőgazdasági táblákat is nyomon lehet követni), tucatnyi vegetációs index került kidolgozásra, melyek mindegyike a földi növényzetet jellemzi különböző szempontok szerint. Az alábbiakban ezekből az indexekből mutatunk be néhányat, megnézzük azok 2018-as hazai alakulását, valamint 20 éves (például növényzettel való borítottság) adatsorokat is megvizsgálunk. Az NDVI index az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján operatívan elérhető, onnan ismerhető. Bemutatjuk ezen túl, a mai hatalmas mennyiségű adat és információ özönben az eligazodást segítendően, a DMP, a LAI, a FAPAR, és az FCOVER indexeket, melyek nemzetközi szakanyagokban gyakran megjelennek.

OMSZ: 2019. január 16. 13:20

A 2018-as év agrometeorológiai áttekintése

A 2018-as év is emlékezetes marad a mezőgazdaság számára, hiszen az időjárás jócskán kitett magáért. A hideg március és a nagy kora tavaszi belvizek után a tavasz második felében szárazság és igen meleg idő következett, aminek következtében minden növény gyorsabban és hamarabb fejlődött a szokásosnál. A nyár hetekig tartó zivataros időt hozott, majd száraz idővel búcsúzott. Ősszel az ország nagyobb részén komoly aszály alakult ki rekord alacsony dunai vízállásokkal, és csak november végétől indult meg a csapadékhiány pótlódása. Ez a nagy változékonyság egyes kultúrnövényeknek kedvezett, míg másoknak nem; helyenként előfordultak rekord közeli termésátlagok és olyan helyek is, ahol az egész termés megsemmisült.

OMSZ: 2018. december 12. 13:43

A fehér karácsonyokról

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék, lehetőleg hó formájában.

OMSZ: 2018. október 8. 14:44

Az IPCC 1,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedést értékelő Tematikus Jelentésének margójára

Tarthatók-e a Párizsi klíma-megállapodásban kitűzött célok?
Hol és hová tart a melegedés Magyarországon?

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) október 8-i sajtókonferenciáján tette közzé a Tematikus Jelentés döntéshozók számára készített összefoglalóját. Az IPCC jelentés összegezi a 1,5 fokos és 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel járó környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat és kockázatokat, valamint az ehhez szükséges üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének mértékét. A 2 fokos melegedés 1,5 fokra való limitálása nagyon gyors változtatásokat igényel az energiatermelés, közlekedés, építőipar, mezőgazdaság és ipar területein. Az IPCC két másik tematikus jelentést is készít: „Klímaváltozás és a szárazföld”, valamint az „Óceán és Krioszféra az éghajlatváltozás tükrében”, melyek megjelenése 2019-ben várható. A 2014. évi beszámolót követő 6. Értékelő jelentés pedig 2021-re fog elkészülni.

OMSZ: 2018. szeptember 25. 12:16

Hosszú, forró nyárutó

Egy embert próbáló, júniusban és júliusban felhőszakadásokkal tarkított, majd július végétől szeptember harmadik hetéig egy hosszantartó hőséggel és aszállyal terhelt nyáron vagyunk túl. A június eleji meleg időszakot átlagos július követte, majd július 24-től zömmel az 1981–2010-es sokévi átlag felett alakult a középhőmérséklet, melyet a szeptember 21-én érkezett, hétvégi, nyárzáró hidegfront tört meg.

OMSZ: 2018. augusztus 26. 16:57

Zivatar örvények, örvénylő zivatarok

A meteorológiában szupercelláknak nevezik azokat a rendszerint heves zivatarokat, amelyek fejlődésük során olyan állapotba kerülnek, hogy áramlási rendszerükben a forgás lesz a meghatározó mozgásforma. A klasszikus szupercelláknak – amelyek néhány kilométer sugarú zivatar örvények – a forgásuk legtöbbször a szél magassággal történő változásából (vertikális szélnyírásból) származik. Időnként azonban előfordul, hogy a forgás a szélmező vízszintes irányú változásából (horizontális szélnyírásból) ered. Leegyszerűsítve az történik, hogy a zivatar egyik oldalán például délnyugati, a másik oldalon északnyugati szél fúj és ez a szélnyírás „pörgeti be” a front mentén kialakult zivatart. A folyamat a valóságban összetettebb; olyan leskálázódási jelenségről van szó, amely a nagyobb léptékű meteorológiai rendszerekből a kisebb nagyságrendű folyamatokra (például hidegfrontok skálájáról a zivatarok méretére) alakítja át a légköri forgó mozgást. Ezt az örvényesség leskálázódásnak nevezett folyamatot lehetett megfigyelni 2018. augusztus 14-én, a Dunántúl fölött áthaladó zivatarrendszerben.

OMSZ: 2018. július 31. 08:30

Önfenntartó zivatarlánc – a július 23-i zivatarok leírása

A hosszú életű zivatar rendszerek természetének megismerése, az ott lezajló folyamatok megértése a meteorológia egyik fontos kérdése, mivel ezek a jelenségek jelentős károkat okoznak. A zivatarláncok, vagyis azok a vonalba rendeződött zivatarok, amelyek a vonalra merőlegesen, mintegy csatasorba rendeződve vonulnak előre (squall line), nagy területen fejtik ki a hatásukat. A zivatarláncok kialakulásához legtöbbször szükség van valamilyen markánsabb nagyobb térségű folyamatra; például hidegfrontra vagy egy ciklon labilis, meleg szektorára. Időnként azonban létrejönnek olyan zivatarláncok, amelyek markáns külső támogatás nélkül is képesek kialakulni és hosszabb távolságot bejárni, ezek az „önfenntartó zivatarláncok”.

OMSZ: 2018. június 27. 18:00

Konvektív hullámok – a 2018. június 12–13-i vihar leírása

2018. június 12-én a labilis légkörben heves zivatarok alakultak ki, melyekből először a Nyugat-Dunántúlon hullott rövid idő alatt 20 mm-t, majd az ország déli határai közelében, Pécs környékén 30 mm-t meghaladó csapadék, néhány helyen dió nagyságú jéggel kísérve. A zivatarokból lokálisan sokfelé fújt viharos szél, egy-egy cella közelében 90 km/h fölötti értékeket is mértek a műszerek. A zivatarláncok az éjszaka folyamán keresztülhaladtak az egész országon. A radarfelvételek és megfigyelések alapján számos látványos forgó zivatarfelhő, szupercella is kialakult. Az eset érdekessége, hogy a zivatar vonalak egymásnak adták át energiájukat, úgynevezett konvektív hullámok jöttek létre.

OMSZ: 2018. június 11. 08:50

Medárd napi vihar

2018. június 8-án, Medárd napján több hullámban heves zivatarok vonultak át az ország déli, illetve nyugati részén. Az esti órákban déli irányból érkező első zivatarlánc (a meteorológiai szakirodalomban squall line-nak is nevezett jelenség) átvonulását felhőszakadások, helyenként jégesők, sokfelé viharos erősségű széllökések, és intenzív villámlás kísérte. A vihar átvonulását kidőlt fák, megáradt patakok többfelé akadozó áramszolgáltatás és közlekedési fennakadások kísérték. A vihar tragédiát is okozott; Dombóváron négy ember vesztette életét, amikor egy fa dőlt autójukra.

Cikkek száma:
Tanulmányok