2021. szeptember 29-én az ország nyugati részén, Bajánsenye-Őriszentpéter térségében rendkívül hosszú életű zivatarcella alakult ki. A radarképeken 15:15 körül megjelenő cellából 18:30-ig intenzív csapadék hullott. A számítások szerint egy viszonylag kis területen 110 mm eső is leeshetett, amely a térségben elöntéseket, villámárvizet okozott. Jelen tanulmány célja a szokatlan és veszélyes időjárási helyzet meteorológiai hátterének bemutatása.

A gyorsan fejlődő zivatarok előrejelzése még napjainkban is gyakran jelent problémát. A numerikus modellek által általában jól kezelt szinoptikus skálájú folyamatokra zajszerűen rátelepülő légköri konvekció sokszor megzavarja a ciklonok, vagy frontrendszerek áthelyeződését. Ilyen helyzet alakult ki 2021. augusztus 1-jén térségünk felett is, amikor pár nappal korábban még ártalmatlannak tűnő, kevés zivatarral járó időjárás helyett szupercellák sorozata alakult ki a Dunántúlon és zivatarlánc söpört végig a keleti országrészen. A szélsőséges időjárási helyzet közvetlen kiváltó okát az egy nappal korábban, tőlünk 2000 km-re az Ibériai-félsziget felett kialakult zivatarokra lehet visszavezetni.

2021 időjárási szempontból szélsőséges nyarának egyik legmarkánsabb eseménye annak a ciklonnak az átvonulása volt, amely szerte Európában szélsőséges időjárással járt. A kontinens partjait július 11-én elérő ciklon felhőszakadásokat, villámárvizeket, pusztító zivatarokat és jégesőket okozott szerte a kontinensen. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy miért volt különleges ez a légörvény, miért okozott rendkívüli időjárást, illetve milyen időjárási események kísérték Magyarország feletti átvonulását.

2021. július 13-tól 16-ig egy lassan mozgó magassági légörvény hatására zivatarok sorozata csapott le Németországra, Belgiumra és részben Hollandiára. A folyamatos intenzív csapadék hatására elsősorban a Ruhr-vidéken és az Ardennekben kiöntöttek a folyók és a patakok, utakat, vasutakat és házakat mosott el a víz. A természeti csapás áldozatainak száma meghaladta a 170 főt, az első becslések szerint az anyagi károk elérik az 1 milliárd Eurót. A pusztító villámárvíz (flash flood) kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be a tanulmány.

2021. július 9-én a délutáni órákban egy rendkívül forró időjárási periódus lezárásaként heves zivatarok alakultak ki a Dunántúl középső részén. Az egyes zivatarcellák rövid idő alatt vonalba rendeződtek és Baranyától a Dunakanyarig húzódó összefüggő zivatarláncot alkottak. A zivatarláncban több szupercella is kialakult és a nagyméretű jéggel, az orkán erősségű széllel, valamint az intenzív villámlással óriási károkat okoztak elsősorban az ország déli és középső részén. Egy rendkívül magasra nőtt szupercella csapott le a dél-baranyai Sellye községre, amely a vihar által leginkább sújtott településsé vált. A tanulmány részletesen bemutatja a vihar átvonulásását és az egész Közép-Európában szélsőséges időjárást okozó helyzetet.

A szokásosnál sokkal hűvösebb és kissé csapadékosabb május után 2021 júniusa rendkívül csapadékszegény volt. A június második felének időjárását meghatározó, ritkán előforduló tartósan extrém meleg, hőhullámos időszak tovább fokozta a szárazságot. Dobogós helyre került 2021 júniusa, mert országos átlagban, 1901 óta a legszárazabb és harmadik legmelegebb volt.

2021. június 25-én a délutáni órákban heves zivatarok alakultak ki hazánkban. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között számos szupercella is kifejlődött, amelyek átvonulását nagyméretű jégszemekkel járó jégesők, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A forgó szupercellák jellegzetes felhőformáit  jól meg lehetett figyelni az érintett területeken, így a Balatonnál is. A vihar jelentős károkat okozott épületekben, távvezetékekben és mezőgazdasági kultúrákban egyaránt. Elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyék, valamint az Alföld déli területei szenvedtek el jelentős pusztítást. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.

Napjainkban az operatív előrejelző munkát folyamatosan frissülő és nagy mennyiségben érkező mérési, megfigyelési, távérzékelési adatok, nagy felbontásban készülő objektív analízisek, illetve számos modell naponta többszöri futtatása támogatja. Gondolhatnánk, hogy a szolgálatban lévő meteorológusok az időjárás szinte minden rezdülését nyomon követhetik az előttük lévő monitorokon. Több esetben azonban egy-egy lokálisabb szélsőséges eseményről, viharról az előrejelzők is csak a hírportálokon keresztül értesülnek. Ilyen jelenségek jellegzetesen a nyári félév zivataros időjárási helyzeteiben fordulnak elő, amikor kisebb területre korlátozódva komolyabb károkat okozhat a viharos vagy orkán erejű szél, a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, illetve akár a nagy méretű jég is.

2021. május 23-án egy sok szempontból különleges zivataros hidegfront haladt végig az országon. A zivatarok között számos örvénylő cella, szupercella is kialakult. A rendszer átvonulását sokfelé viharos széllökések, erős villám tevékenység, helyenként felhőszakadás és jégeső is kísérte. Az időjárási helyzet nem volt tipikus. Milyen tényezők befolyásolták a különleges időjárási helyzet kialakulását, és mi magyarázza a szokatlanul nagyszámú, de „visszafogott” szupercellák kialakulását?
Ezt az írást dr. Götz Gusztáv emlékének ajánljuk. A napokban elhunyt kollégánk sokat tett a légköri konvekció megismeréséért. A légkör – a maga módján – ezzel a különleges viharral búcsúzott a kiemelkedő magyar meteorológustól.

Egy-egy terület éghajlati sajátosságait – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásának megfelelően – 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak. Az éghajlati normál felhasználásával készítünk összevetést az aktuálisan lezárult hónapokról, és segítségével határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket.