A szokásosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos tavasz

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2025-ös tavasz középhőmérséklete országos átlagban 0,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. A hűvös május és két komolyabb tavaszi fagyokkal járó hét mellett több tartósan átlag feletti hőmérsékletű időszak is volt, amik összességében a szokásosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszt eredményeztek. A száraz telet követően a tavasz csapadékösszege országos átlagban a normál mennyiségnek felelt meg, a csapadéknak viszont mintegy fele márciusban hullott, amit szárazabb április és május követett.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 11,6 °C (1991–2020-as átlag: 11,1 °C) (1. ábra). A március 2,2 fokos, az április 1,3 fokos pozitív anomáliával zárt, míg a május 2,0 fokkal hűvösebb volt az 1991–2020-as átlaghoz képest. A március a 10. legenyhébb volt a XX. század kezdete óta. A tavasz középhőmérséklete síkvidéken az ország nagy részén 11 és 12 fok között, a déli tájakon kevéssel 12 fok felett alakult. A hegyvidéki területeken, valamint a fagyzugos helyeken 10 fok alatti évszakos középhőmérsékletek is előfordultak (2. ábra).

1. ábra
A tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2025 tavaszán

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 143,2 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál közeli érték, csupán 3%-kal haladja azt meg (1991–2020-as átlag: 139,1 mm) (3. ábra). A száraz telet követően a tavasz első hónapja nagyon csapadékos időjárást hozott. A márciusi csapadék országosan 105%-kal haladta meg az átlagot, amivel a 8. legcsapadékosabb március lett a XX. század eleje óta. A tavasz további része viszont szárazabb időjárással telt, az áprilisi csapadék 32%-kal, míg a májusi 30%-kal maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Miskolc Szentléleken (229,2 mm), a legkisebbet Pér repülőtéren (82,3 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl déli része és az Északi-középhegység hegyvidéki területei voltak helyenként 200 mm-t meghaladó csapadékkal (4. ábra). A legtöbb állomáson 120 és 180 mm közötti csapadékot mértünk, de kisebb körzetekben a Kisalföldön és az Alföld középső részén 100 mm alatti évszakos összegek is előfordultak.

3. ábra
A tavaszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2025 tavaszán

A március átlagos hőmérséklettel indult, majd március 4-től jelentősebb melegedés kezdődött. Anticiklon hatására nagy hőingás jellemezte ezt az időszakot. A reggeli órákban általában fagyott március 9-ig, miközben a délutáni órákra egyre magasabbra emelkedett a hőmérséklet. Március 6-tól már 20 fok környéki napi maximumok voltak. Több napon is jelentős hőmérsékleti inverzió alakult ki az éjszakai órákban, miközben az Alföldön -3 fok körüli minimumok voltak, addig például a Bükk és Mátra hegytetői fagymentesek maradtak 5-6 fokos legalacsonyabb hőmérséklettel. Változás ebben az időjárásban március 10-től volt, gyakoriak lettek a frontátvonulások, egy tartósan csapadékos időszak kezdődött el. Kezdetben a ciklonok előoldalán még enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe, az országszerte csapadékos idő ellenére napközben általában 15 fok fölé melegedett a levegő és az éjszakai fagyok is megszűntek, a napi középhőmérséklet 12 fok közelében alakult (5. ábra), 6-7 fokkal az átlagos felett. Március 10-én Koroncó állomásunkon 12,6 fokos minimumhőmérsékletet mértünk, ami új országos legmagasabb minimumhőmérséklet napi rekord, majd március 13-án Szeged belterület állomásunkon 12,4 fokos legalacsonyabb hőmérsékletet mértük, mellyel szintén megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet országos rekord. Március 14-én. az országos átlag is meghaladta a 12 mm-t, amivel országosan az egész tavasz legcsapadékosabb napja lett (6. ábra). A Dunántúlon többfelé 20 mm felett volt a napi csapadékösszeg (pl. Vízvár: 30,0 mm). Ekkortól már a ciklonok hátoldalára került a Kárpát-medence, és napról-napra esett vissza a hőmérséklet, március 16-án Magyarország legnagyobb részén már 10 fok alatt maradt a maximumhőmérséklet. Március 17-én egy újabb hidegfront vonult át észak felől, további lehűlést okozva és az esőt többfelé havas eső, havazás váltotta. Helyenként vékony hóréteg is kialakult másnap reggelre (pl. Szálka: 2 cm). A hidegfront mögött kitisztult a levegő, március 18-19-én általában -5 fok alá hűlt a reggeli órákra a levegő, országszerte jelentős fagykárokat okozva. Március 18-án csak 0,8 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami a 2025-ös tavasz legalacsonyabb értéke, valamint az ezen a napon Zabaron mért -10,1 °C az évszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. A folytatásban ugyan fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, március 22-ig az ország nagy részén fagyott éjszakánként. Március utolsó hete a szokásosnál 2–4 fokkal enyhébb idővel telt el, viszont egy tőlünk délre örvénylő mediterrán ciklon hatására borult, csapadékos idő volt jellemző. Március 24-én az Alföldön esett nagy területen 10 mm-t meghaladó csapadék, március 25–27-ig inkább az ország déli, délnyugati tájai voltak esősebbek, majd március 28-a országos átlagban is 10 mm-nél csapadékosabb nap lett. Március 29-én még a nyugati, északnyugati vármegyékben voltak jelentős napi csapadékmennyiségek (pl. Sopron Muck-kilátó: 49,3 mm), másnap pedig északkeleten okozott nagyobb csapadékot egy hidegfront, ami számottevő lehűléssel nem járt. Áprilisra Európa északi, északnyugati részén egy nagy kiterjedésű anticiklon alakult ki, aminek a hatására hazánkban is tartósabban szárazabbra fordult az idő.

5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2025 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2025 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Április 5-ig még kevéssel az átlagos felett volt a középhőmérséklet, április 6-ra viszont egy hidegfront hatására viharos szél kíséretében, észak felől sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A csapadék többfelé havazásba is átváltott, ami általában nem maradt meg, de főleg a magasabb helyeken, pl. a Bükkben néhány centis összefüggő hóréteg is kialakult. Április 7–8–9-én az ország nagy részén fagyott az éjszakai, reggeli órákban, ami a március 20. körüli fagyokat még átvészelő gyümölcsösökben is jelentős fagykárokat okozott. Április 11-én még az Alföldön fagyott nagyobb területen, majd a következő pár napban a fagy kiterjedése a fagyzugos helyekre korlátozódott. Eközben fokozatos és tartós melegedés kezdődött és április 12-én már az éghajlati normál felett volt a napi középhőmérséklet. Április 13-án ismét jellemzően 20 fok felett alakultak a csúcsértékek. A következő két napon egy csapadékmező vonult át az országon délnyugatról északkelet felé, általában 10 mm alatti csapadékkal. Április 16–17-én egy hullámzó frontrendszer előoldalán még melegebb levegő érkezett térségünkbe. Sokfelé 25 fok fölé melegedett délutánra a levegő, április 17-én hajnalban Tatán mindössze 17,7 fokig csökkent a hőmérséklet, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja. Délután, 2025-ben először emelkedett hazánkban 30 fok fölé a hőmérséklet, Mezőkovácsházán 30,6 fokot mértünk, ami új országos napi maximumhőmérséklet rekord. A középhőmérséklet országos átlaga 19,1 fok volt április 17-én, ami ezen a napon a legmagasabb érték 1901 óta. Április 18-ra éjszaka egy átvonuló hidegfront hatására a középső országrészben, a Duna vonalában hevesebb zivatarok is voltak, nagyobb csapadékkal és szélerősödéssel, Soltvadkertnél tornádó is kialakulhatott. A hidegfront után is maradt az átlagnál melegebb idő, majd április 20-tól napról-napra egyre nagyobb területen melegedett ismét 25 fok fölé a levegő. Néhány csapadékmentes nap után április 22–25-ig a környékünkön örvénylő ciklonok hatására erőteljesebb volt a gomolyfelhő-képződés és többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, heves zivatarok is, amiket felhőszakadás is kísért. A legtöbb nagy csapadékot április 24-én mértük (pl. Tardos: 54,3 mm). Április 26-tól egy hidegfront mögött pár napra az átlagosnál hűvösebbre, de szárazra fordult az időjárás. Április utolsó és május első napjaiban anticiklon hatására napos, száraz időben volt részünk. Nagy hőingás jellemezte ezeket a napokat, de fokozatosan egyre magasabbra emelkedett a hőmérséklet, ami a maximumoknál volt jelentősebb. Április 30-tól többfelé 25 fok feletti maximumokat mértünk. A legmelegebb május 3-án volt, Árpás Dombiföld állomásunkon 30,7 fokig melegedett a levegő, ami a 2025-ös tavasz legmagasabb mért hőmérséklete. A napi középhőmérséklet országosan 20,5 fok volt ezen a napon, ami szintén az évszak legmagasabb értéke. Május 4-től viszont drasztikusan és tartósan megváltozott az időjárás jellege. Tartósan északira forduló áramlással több hullámban a szokásosnál több fokkal hűvösebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, hatására a május 5-től 25-ig tartó három hetes időszakban a középhőmérséklet országos átlaga csak 12,4 fok volt, ami az év ebben az időszakában a 7. legalacsonyabb érték 1901 óta. A május 4-én érkező hidegfront elsősorban az ország északi felén okozott nagyobb csapadékot, majd május 5-én a Dunántúlon és délen esett többfelé 10 mm feletti eső. Egy hullámzó frontrendszer még a térségünkben maradt május 8-ig, egyre kisebb területen okozott csapadékot. Május 9-től anticiklon hatására kitisztult, nyugalomba jutott a hűvös levegő és május 10-én északkeleten nagyobb területen fagyott. Nyírtasson -4,4 fokig hűlt a levegő, amivel megdőlt a napi legalacsonyabb minimumhőmérséklet országos rekordja. Még ezen a napon egy gyenge hidegfront hozott kisebb csapadékot az északkeleti tájakra. A következő napokon maradt a nyugodt, napos idő, nagyobb napi hőingással. A reggeli órákban sokfelé fagypont közelébe hűlt a levegő, a fagyzugos helyeken 2 m-es magasságban is fagyott, délutánra viszont 20 fok közelébe melegedett a levegő. Május 15-én egy újabb hidegfront érkezett észak felől, ami északkeleten és délen okozott 5–10 mm csapadékot. A front előtt a déli határ mentén még 25 fok körüli csúcshőmérsékletek voltak, majd oda is megérkezett a lehűlés. Május 16-án északon, északkelten ismét többfelé fagyott és a Gagybátorban, valamint Nyírtasson mért –1,6 fokos hőmérséklet új országos napi minimumhőmérséklet rekord. A folytatásban lassú melegedés kezdődött, záporok, zivatarok több napon is kialakultak, nagyobb területen május 18-án. A hőmérséklet május 21-től általában 20 és 25 fok közé emelkedett a délutáni órákra. Az átlagos hőmérsékletű idő nem tartott sokáig, mert május 23-ra egy frontrendszer hidegfrontja érte el hazánkat, több fokos lehűlést okozva. Sokfelé voltak záporok, zivatarok, akár felhőszakadással kísérve. A május 22-én Zalalövőn mért 59,2 mm csapadék a 2025-ös tavasz legnagyobb mért napi csapadékösszege. Május 23-án az ország keleti fele volt a csapadékosabb, a Dunától keletre általában 10–20 mm esett. Május 24-től csökkent a csapadékhajlam. A kevésbé felhős, fagyzugos helyeken ismét fagypont közelébe hűlt a levegő. A tavasz utolsó napjaira nyugatira forduló áramlással az átlagos köré emelkedett a hőmérséklet. Gyakoriak voltak a frontátvonulások május végén, amik nagy területen jelentős csapadékot viszont nem adtak. Május utolsó napján hosszú idő után az átlagosnál melegebb volt, és a tavasz napos, nyári idővel ért véget.

A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) megegyezett az 1991–2020-as átlaggal, országos átlagban 15 fordult elő, téli nap (Tmax ≤ 0 °C) viszont nem volt (átlag: 1 nap). Nyári napból (Tmax ≥ 25 °C) a hűvös május miatt csak 9 adódott (átlag: 11 nap), míg hőségnap (Tmax ≥ 30 °C), ami általában 1 napon előfordul, idén tavasszal országos átlagban nem volt. Országosan 32 csapadékos nap (átlag: 30 nap) volt 2025 tavaszán.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold