Kék szalagok – Kékszalag vitorlásversenyek időjárási összefoglalói 2016-2024 között

Horváth Ákos

2016.

A verseny kezdetét megelőző este egy markáns hidegfront előtt heves zivatarok érték el a Balatont. Az egyik legerősebb, örvénylő zivatarcella az esti órákban az északi part fölött vonult végig a Balaton tengelyén, többfelé orkán erejű szelet, jégesőket okozva. Így például Zánkán 112 km/h, Balatonfüreden 115 km/h, szelet mértek, az Alsóörs-Siófok között, félvízen lévő műszer 120 km/h széllökést regisztrált. 

A start napján hajnalig még további zivatarok érkeztek a térségbe, amelyek szintén viharos szelet és nagy mennyiségű csapadékot okoztak. A csapadékrendszer azonban éppen a verseny kezdetére elvonult. 

A verseny elején a hidegfront mögötti áramlást visszatartotta a zivatarok okozta átmeneti magas légnyomás, amely csak lassan épült le, így a hideg levegő beáramlása csak a késő délelőtti órákban indult meg. A verseny kezdetén így mérsékelt szél fújt, majd a keleti- és a középső-medencében feltámadt az északnyugati szél és erős széllökéseket okozott. Délutántól ismét egy léghullám alakult ki az északnyugati alapáramláson, amely jelentősen lecsökkentette, a nyugati medencében pedig le is állította a szelet. A hullám késő délutáni átvonulását követően ismét megindult az északnyugati szél, amely élénk, a szélcsatornákban időnként erős volt és a verseny végéig kitartott. 

A verseny előtti napokban a számítások még jóval erősebb, alapvetően viharos szelet adtak a verseny kezdetére. A heves zivatarok kialakulása majd a start idejére történő elvonulásuk már a számításoknak megfelelően alakult. A verseny alatt a szél időbeli menete ugyancsak a számítások szerint alakult, azonban a szél erőssége a vártnál gyengébb volt.

2017.

A verseny időjárása a balatoni helyi cirkuláció és egy gyenge hidegfront küzdelme jegyében zajlott.

Az első napon, néhány órával a rajt előtt érkezett gyenge hidegfront a keleti medence keleti felében átfújta a Balatont, és Siófok-Almádi vonaltól keletre kezdetben élénk északi szél fújt. A többi területen főként a szélirány módosulásában, vagy a korábban meglévő délnyugati alapáramlás leépülésében jelentkezett a front hatása. A Balaton helyi szélrendszere a víz-part közötti növekvő hőmérsékleti eltérés miatt gyorsan felépült, aminek hatására a Balaton felett legyengült az áramlás, mivel a hűvösebb hideg légdóm fölé felsiklott az északnyugati szél. A mezőny jelentős része délutántól a keleti medencében csak a szélcsíkokban bízhatott. A nyugatról közeledő zivatarok késő estig sem jutottak el a Balaton közelébe, így az éjszaka első felében is a helyi hatások alakították a többnyire gyenge légmozgást. Az éjszaka második felében a számításoknak megfelelően megjött az élénk keleti szél, amely a második napon napközben legyengülve, de többé-kevésbé kitartott.

A második napra előrejelzett zivatarok a Balatonig ugyan eljutottak, de a tó fölé érve csak záporokra futott az erejükből. A keményebb zivataros mag Somogy megye déli területein vonult végig. A zivatarok okozta nyomásemelkedés azonban péntek estére meghozta a déli szelet, sokat segítve a lemaradóknak. Az éjszakai órákban még újabb zivatarok érkezése tarkította az időjárást, de a Balatonhoz érve ezek is legyengültek, így csupán átmeneti szélerősödés lett hatásukra.

Összességében elmondható, hogy főként az első napon a középmezőny számára lassú verseny volt az idei Kékszalag.

2018.

Az 50. Kékszalag időjárását a nagy skálájú légköri folyamatok által keltett, a verseny időpontjára már gyengülő északias alapáramlás és a Balaton keltette helyi cirkuláció versengése határozta meg. A rajt időpontjában ez utóbbi vette át az irányítást, így a csütörtök hajnali élénk északi szelet a Balaton nyugatira, majd délnyugatira fordította és jelentősen legyengítette, helyenként le is állította. Az első napon csak a nyugati medencében tartott ki az északias áramlás, amely a késő délutáni óráktól ott is legyengült.

Csütörtökről péntekre éjszaka ismét az északnyugati szél kerekedett felül. A Nyugat-Dunántúlon kialakult zivatarokból kiáramló levegő elsősorban a nyugati, majd a középső medencében okozott átmeneti szélerősödést, amelyet pénteken délelőtt ismét nagyon gyenge légmozgás váltott fel. A helyzeten sokat javított a péntek délutáni, északi part fölött kialakult zivatar, amely átmenetileg viharos közeli szelet okozott. A zivatart követően viszont ismét sima,"olajos" lett a víz. Az utolsó felvonásban pénteken késő estétől újabb zivatarok közelítették meg a Balatont és az általuk keltett szélrendszer végül segített a mezőny végén hajózóknak.

Összefoglalva: az élboly számára alapvetően az idei egy nagyon gyenge szeles Kékszalag verseny volt, és talán nem véletlen, hogy az ilyen időjárásra "beállított" hajó nyerte meg a versenyt. A helyi szélrendszer ismerete ugyancsak meghatározó lehetett, amely a Balatont ismerő tapasztalt hajósoknak adott lehetőséget. A szombat hajnalban befutó hajósok viszont ízelítőt kaptak a balatoni időjárás széles repertoárjából.

2019.

Az 51. Kékszalag különösen gyenge szeles versenyként vonul be a balatoni vitorlázás történetébe. A verseny alatt a Balaton közvetlen közelében kialakultak záporok, sőt zivatarok is, azonban az azokból kifújó szél csak érintette a Balaton vízterületét. A hajók kisebb részt a környező záporok "maradék" szelét, nagyobb részt a gyenge tavi cirkulációt tudták csak felhasználni.

Első nap: 
A verseny kezdetén az éjszaka átvonult csapadékrendszer maradványából fújó mérsékelt (10-20 km/h) északkeleti szél segítette az elrajtoló hajókat a keleti medencében. Ez a szél rövidesen elhalt, azonban rövidesen egy újabb csapadéksáv vonult el a Balatontól délre, amelyből a déli órákban bár csak mérsékelt vagy gyenge (10-20 km/h), de határozott délnyugati szél fújt elsősorban a keleti medence déli partjánál. A délután első felében csökkent a felhőzet és eltűnt a délnyugati áramlás is. 

A délutáni napsütés elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ha gyengén is, de felépüljön a tavi szél, jórészt annak köszönhetően, hogy a víz a szokásosnál hidegebb, 21-22 fokos volt. Elsősorban ez a gyenge cirkuláció segítette az élen haladó hajókat a középső és a nyugati medencében.

A délután folyamán a Bakony keleti része felett kialakuló zivatarok ígértek határozott hátszelet a keleti medencében leragadt többségnek, azonban a zivatar cellák a Balatontól keletre feloszlottak. Annyi hatásuk mindenesetre volt, hogy délután 5 óra felé kissé megélénkítették a keleti medencében az északkeleti szelet, segítve a Kenese és Siófok között hajózókat. A zivataroknak volt még egy próbálkozásuk a kora esti órákban, azonban ennek közvetlen hatása nem volt az esti szélviszonyokra. 

Éjszaka ismét a gyenge szél jegyében telt. A hideg víz nem segítette a parti szél kialakulását, bár minimális part felől fújó áramlás ki tudott alakulni, de voltak területek, ahol semmi légmozgás nem volt.

Második nap:
A hajnali gyenge, változó irányú légmozgást a napsütés hatására kialakuló parti cirkuláció váltotta fel, amely gyenge (5-15 km/h) de többé kevésbe fennmaradó szelet keltett. A déli óráktól ismét megjelentek először a keleti medencétől északra, majd a középső medencétől délre a záporok, zivatarok. A Szárszótól délre kialakult cella a középső medencéből szívta magába a levegőt, ezáltal ott kissé megélénkülő (20-25 km/h) szelet keltett, amely azonban csak rövid ideig tartott. A Balatont "körbe lövő" zivatarok elvonultak, a késő délutáni órákban nyugat felől közeledő cellák viszont már nem értek el a tóhoz. A verseny második éjszakájában hajózók ismét csak a gyenge lokális cirkulációtól kaphattak egy kevés szelet, ha szerencséjük volt.

Az első nap időjárása és a siófoki forduló

Összefoglalva elmondható, hogy a gyenge szeles versenyben rapszodikusan megjelenő szélcsíkok miatt a tapasztalat és a helyismeret mellett ugyancsak nagy szerepet kapott a szerencse is.

2020.

A verseny idején a Földközi-tenger irányából épülő anticiklon alakította a Balaton térségének időjárását. Az anticiklon keleti oldalán egy-egy léghullám súrolta a Kárpát-medencét, de döntően az anticiklon, azon belül a helyi hatások, főként a tavi cirkuláció határozta meg a Balaton és a Kékszalag különösen gyenge szélviszonyait.

Első nap:
Az első napon délelőtt a mérsékelt északkeleti szelet felváltotta a helyi cirkuláció. A keleti medencében eleinte a déli part mentén fújt a mérsékelt szél. Később a keleti medencében a tavi szél többfelé kiterjedt a part fölé, mögötte a vízfelületen már alig volt áramlás, nagyobb területeken szélcsend volt.

Az anticiklon északkeleti oldalán közeledő nagyon gyenge hidegfront előtt délután a középső és nyugati medencében megindult egy gyenge nyugati, délnyugati áramlás, amely segítette az élen haladókat. A keleti medence masszívabb cirkulációs rendszere azonban ennek ellenállt és ott alig mozdult a szél.

Éjszaka a gyenge északnyugati alapáramlás és a tavi cirkuláció éjszakai ága a Szigligeti-öbölben és az északi part völgyeinek kijáratában kissé megélénkítette a szelet, illetve hajnalban a középső medencében megindult az ilyen helyzetben szokásos gyenge északkeleti áramlás.

Második nap:
A délelőtti órákban ismét csak a gyenge helyi hatások érvényesültek, majd a következő északnyugati léghullám előtt a déli óráktól mérsékelt délnyugati, a délután második felében északnyugati szél kezdett kialakulni, a keleti medence irányába egyre élénkebben fújva. Ez a hol élénkebb, hol mérsékelt szél térben és időben erősen változva, de fennmaradt a második éjszaka során segítve a kitartó hajósokat.

PS.
    Amikor a 70-es cirkálók befutottak, egy kiváló hajós távoli vizekre indult.
    Pumucz Tamás emléke itt marad a balatoni széllel, most és mindörökké...

2021.

Az idei Kékszalag időjárási körülményei kisebb eltérésekkel a számítások szerint alakultak: alapvetően nagyon gyenge volt a légmozgás, a helyi hatások alakították a szél járását.

A verseny kezdetén a több napja kitartóan fújó északnyugati szél gyorsan legyengült és a Balaton helyi cirkulációs rendszere átvette az irányítást. Emiatt eleinte a déli part közelében volt élénkebb a szél, ezért Kenese irányába sokan ezt a déli utat választották. Ez az ág azonban hamarosan legyengült és a víz felett egy egységes leáramlási rendszer alakult ki, amely nagyobb szélcsendes területek kialakulását eredményezte. A viszonylag hűvös vízfelszín felett 15-20 m magasban létrejött egy egyenletes, a tó közepétől kifelé fújó gyenge áramlás, amely lehetővé tette a magas árbócú katamaránoknak, hogy teljesen elszakadjanak a hagyományos hajóktól. Amíg a keleti medencében már halódott a szél, a középső és nyugati medencében kitartott a mérsékelt légmozgás, így az első nap délutánján az oda átjutó katamaránok külön versenyt vívhattak egymással.

A keleti medencében csak időnként feltámadó nagyon gyenge légmozgás délutánra Siófoknál összetorlasztotta a hajókat, amelyek jórészt csak az esti órákra érték el a Tihanyi szorost.

Az első éjszaka, illetve a második nap legnagyobb részt ugyancsak a tavi cirkuláció jegyében telt, éjszaka a part felől, nappal a víz felől alakult ki gyenge áramlás, amely időnként délnyugati komponenst is felvett. A második napon a part vonalában kialakult gomolyfelhő sorok tovább csökkentették a tavi cirkuláció amúgy is gyenge szelét.

Változatosságot mindössze a második nap délutánján a Balatontól nyugatra megjelenő zivatarok hoztak, amelyek ugyan nem érték el a tavat, azonban környezetükben lehűtötték a levegőt. A szétáramló hideg levegő hulláma nyugatról keletre haladva rövid időre felerősítette, illetve megélénkítette a szelet, sok hajó számára lehetővé téve az útvonal teljesítését.

A második éjszaka ismét a gyenge, helyi szelek időszaka volt.

Összefoglalva: a nagyon gyenge szélviszonyok csak a speciális hajók számára jelentettek előnyt, a hagyományos balatoni hajók számára egy lassú versenyt hoztak.
 

A Viharjelző Obszervatóriumból készített gyorsított filmeken lehet követni a versenyt

2022.

A verseny időjárását döntően egy tőlünk nyugatra elhelyezkedő anticiklon határozta meg. Az anticiklon peremén egymást követték az északnyugat-délkelet irányú légmozgások, amelyek az előző napokban hosszan tartó, erősen szeles időszakot okoztak a Dunántúlon. A verseny első napja (július 14) két léghullám közé esett, amikor egy keleten elvonuló gyenge hidegfront és az északnyugatról jövő következő léghullám között délnyugati áramlás alakult ki. A második nap hajnalán érkező gyenge hidegfront hatására július 14-én az erős, majd élénk északias áramlás volt a meghatározó.

A verseny első napján már reggel határozott délnyugati (tengely irányú) áramlás alakult ki, a nagy skálájú időjárási folyamatok elnyomták azokat a helyi hatásokat, amelyek legtöbbször reggel vagy délelőtt egy ideig visszatartják a délies szelet. A verseny határozottan hátszeles szakasszal indulhatott egész Keneséig. A keleti magas-part alatt a nap első felében még megfigyelhető volt a szokásos szélforgás, de ezt leszámítva a keleti medencében egész nap az egyenletes, kifújt szél volt a meghatározó.

Az első nap egyenletes szeléhez hozzájárult a száraz levegő és a stabil légkör és a hideg víz, így alig alakultak ki gomolyfelhők, kevés volt a turbulencia (kevésbé volt pöffös a szél). Az átlagos szélsebesség (15-35 km/h) alig maradt el a széllökéstől.

A nyugati medencében az esti órákig folytatódott a délies áramlás, nyugat felé fokozatosan gyengülve.
 

A verseny ideje alatt a keleti medence időjárását lehet követni...

A verseny ideje alatt – Siófokról nyugati irányba nézve –
az időjárást lehet követnii a gyorsított filmen

A verseny második napját az északnyugatról érkező hidegfront határozta meg. A hajnali órákban két hullámban érkező front átfordította a szelet északnyugatira és erős, 45-55 km/h körüli széllökéseket okozott, elsősorban a Szigliget-Balatonmária csatornában egy-egy viharos (65 km/h) lökés is előfordult. A hidegfront nem volt túl erős ugyanakkor lehetővé tette, hogy a hajók legnagyobb része pénteken délutánig befejezze a versenyt.

A hidegfront átvonulásának számítógépes előrejelzése

A Meteora mobil alkalmazás használatával könnyen tájékozódhatunk
az aktuális balatoni időjárásról

2023.

A Kékszalag verseny időjárása a vitorlázás szempontjából sok évre visszamenőleg a legmegfelelőbb volt. Ezt bizonyítja, hogy az új időrekord mellett az utolsó hajó körülbelül 31.5 óra alatt teljesítette a 48 órás limitidőre tervezett versenyt. A verseny során a többnyire állandó irányú, az erős fokozat határán fújó északnyugati szél meghatározóan a hajók technikai képességeit részesítette előnyben.

Időjárási körülmények: 

Meteorológiai szempontból nem annyira a verseny, mint inkább a verseny időjárását megelőző időszak volt összetett. A versenyt megelőző éjszaka az Északi-tenger partjai felett átvonuló, ebben az évszakban szokatlan viharciklon messze délre lenyúló hidegfrontja érte el a Balaton térségét. A front mögött a Balatonnál megerősödött (40-55 km/h), helyenként viharossá fokozódott (60-65 km/h) az északnyugati szél, amelyet például Balatonőszödön 68 km/h-s széllökés is kísért. A front átvonulását helyenként intenzív csapadék is kísérte.

Reggelre, a verseny kezdetére, a kelet felé elvonuló csapadékzóna mögött csillapodott a szél, és a két órával halasztott verseny kezdetén így élénk (20-35 km/h), időnként erős (~40 km/h) lökésekkel kísért északnyugati, északi szél fújt. Ezzel a félszéllel a hajók gyorsan eljutottak a kenesei bójáig, ahonnan sokan már ballonnal tudtak menni Siófokig. A csak kissé mérséklődő északnyugati szél estig fennmaradt.

Éjszaka a Balaton helyi cirkulációja és az északnyugati alapáramlás harcából többnyire az utóbbi került ki győztesen, így a hajók éjszaka is tudtak haladni.

A második napon kora reggeltől ismét megélénkült, majd késő délelőttől többfelé meg is erősödött (40-45 km/h) az északias szél, és csak az utolsó hajók befutásakor, kora délutántól alakultak ki gyengén szeles területek Tihany térségében.

Időjárási előrejelzések:

A számítógépes előrejelzések segítségével meglehetős pontossággal sikerült követni a hidegfront mozgását és a front utáni szél erősségét, időbeli alakulását. A hajnali frontátvonulással járó viharos szél, illetve annak mérséklődése a számításoknak megfelelően alakult. Nehezebb feladat volt az éjszakai szélviszonyok prognózisa, de a modellszámítások itt is nagyobb területekre adták az északi alapáramlás fennmaradását. Ugyancsak meglehetősen pontosan jelezték a modellek az északnyugati szél másnapi megélénkülését.

Az előrejelzések az OMSZ Siófoki Obszervatóriumában készültek az ottani szuperszámítógépen futó WRF modell segítségével. A WRF modell két globális modell felhasználásával is lefuttatták (az európai ECMWF, illetve az angol meteorológiai szolgálat modelljeivel), az előrejelzések a kétféle számítás szintéziséből készültek.

A siófoki forduló az OMSZ Viharjelző Obszervatóriumából nézve

A WRF modell szélelőrejelzése 2023. július 5. (18 UTC-s kiindulási idővel)

2024.

A verseny időjárását meghatározta a térségünktől északnyugatra hullámzó időjárási frontrendszer. A Kárpát-medencét rendkívül meleg légtömeg töltötte ki, amelybe az alsó szinteken szinte napi rendszerességgel az éjszakai, illetve a hajnali órákban kissé hűvösebb léghullámok sodródtak be. Ezek a frontról leszakadt nagyon gyenge összeáramlási vonalak csak a talaj közelében "csúsztak be" a Balaton térségébe, és a hajnali órákban okozott átmeneti szélerősödést követően a meleg talajfelszín, illetve a napsütés hatására rendre feloszlottak, felszívódtak. Ehhez járult hozzá a Balaton, illetve a Bakony hatása, amely a hajnali-reggeli órákban erősítette az érkező léghullámok szelét, a nappali órákra pedig eltüntette azok hatását.

A verseny elő napján (2024. július 18.) az éjszaka folyamán hasonló, a frontról leszakadt léghullám érkezett a Balatonhoz, amely kezdetben még élénk északi szelet okozott, majd a napsütés hatására gyengülni kezdett. Ezzel egyidejűleg a tavi cirkuláció is megindult, amely módosítani kezdte az észak-északkeleti irányúra forduló alapáramlást. A Balaton vize szokatlanul meleg volt (26-27 fokos) így a tavi cirkuláció gyengébb volt, ennek köszönhetően az alapáramlás az északkeleti irányt többnyire megtartotta, bár kialakultak változó szélirányú, illetve szélcsendes területek főleg a keleti medencében és a déli part környékén. Délután a nyugati és középső medencében kevésbé érvényesült a tavi cirkuláció hatása, így az északkeleti áramlás (ha nagyon gyengén is) de fennmaradt, ami kedvezett az élen járó hajóknak. Az esti órákra az északkeleti alapáramlás ismét átvette a vezető szerepet és mérsékelt, időnként élénk széllel segítette a középmezőnyt a Tihanyi-szoroson át a nyugati medence irányába.

A második napon a hajnalig kitartó tengely irányú légmozgást a nappali órákban az ismét feléledő tavi cirkuláció többfelé megzavarta, azonban ha "ballagva" is, de tudtak haladni a hajók Keszthelytől visszafelé.

Az időjárási modell számítások az első napra határozottabb északi, majd északkeleti szelet jeleztek előre és a tavi cirkuláció hatását csak később indították meg. Ehhez képest a beérkező léghullám kissé gyengébb volt és a tavi szél ezt könnyebben vissza tudta tartani. A felépülő helyi cirkuláció szélviszonyait (főként a szélcsendesebb területeket) meglehetősen pontosan jelezték a számítások. Kisebb esély volt záporok, esetleg zivatarok kialakulására, amelyek nyomai a kora esti gomolyfelhő-képződésben megvoltak, azonban zivatarok nem alakultak ki. Az előrejelzéseket a HungaroMet Zrt. Siófoki Obszervatóriumában működő szuperszámítógépen futó, a Balaton viszonyaira optimalizált WRF modell segítette, illetve speciális mérések (például függőleges szélprofilokat számító lézer radarberendezés) adatai is támogatták.

Az Obszervatórium előtt elhaladó verseny