Július eleji viharok meteorológiai elemzése

Horváth Ákos, Kurcsics Máté

 
Viharok átvonulása

A vihar első napján, július 7-én a délelőtti órákban tűntek fel az első erős zivatarcellák a délnyugati határszélen. A vonalba fejlődő zivatarok klasszikus instabilitási vonalként haladtak végig a Balatonon (1a. ábra), Balatonfüreden okozva a legerősebb, 130 km/h-s széllökést [2]. A vihar több, a Kékszalag vitorlásversenyre készülő hajót is megrongált, amelyek így nem tudtak indulni a három nappal később kezdődő versenyen [3]. Ugyancsak súlyos károk keletkeztek az északi parti vasútvonalon, a vihar által a felsővezetékekre, illetve a sínekre döntött fák miatt hosszabb időre le is állt a vonatközlekedés. A különösen erős szelet részben az okozta, hogy a hidegfront mentén fejlődő zivatarlánc nagy sebességgel haladt, és ehhez még hozzáadódott a zivatarfelhőkből kifújó szél. Másrészt a zivataros kifutószél frontján kisebb örvények jöttek létre, amelyekben néhány másodpercre még erősebb széllökések is kialakulhattak (1. videó). A déli órákban a zivatarlánc előtt egyedi cellák is felépültek, amelyek szupercellás jelleget mutattak (1b. ábra). Az egyik ilyen, Simontornya térségében fejlődő szupercella Budapest délkeleti határához közel érte el a legfejlettebb fázisát. A benne kialakuló szélvihar erejét mutatja, hogy a MAVIR 132 KV-os, robosztus vezetékét is képes volt Ócsa és Soroksár között megrongálni (2. videó). A szupercella a Liszt Ferenc repülőteret is érintette, amit ezért egy időre le is kellett zárni. A zivatarlánc déli részén először a Duna-Tisza közén, majd a Tiszántúlon is erős cellák alakultak ki (1c. ábra). A rendszer kissé szakadozva, de még mindig több erős, szupercella jelleget mutató zivatarral érte el a keleti területeket, a Nyíregyháza melletti Napkoron ugyancsak 130 km/h széllökést okozva (1d. ábra). A zivatarok az esti órákra elhagyták az országot.

1. ábra
Az első zivatarrendszer átvonulása a HungaroMet Zrt. radarmérései alapján 2025. július 7-én:
a) 13:00; b) 14:00; c) 15:00; d) 16:00 órakor.
Az a) ábrán jól követhető a Balaton felett átvonuló vonal, illetve a Balatontól délkeletre fejlődő szupercella,
amely a b) ábrán látható módon haladt el Budapest délkeleti oldalán.
 

 1. videó

 2. videó

A vihar második napján, július 8-án két elkülönülő zivatarláncot is lehet azonosítani. Az első a hajnali órákban érte el az országot és vonult délnyugat-északkeleti irányba. A rendszer északi része a Balaton környékén, a déli oldala Pécs térségében okozott heves zivatarokat és viharos szelet (2a. ábra), majd keleti irányba haladva főleg a déli szárnyán alakultak ki igen erős, szupercellás zivatarok (2b. ábra). A zivatarlánc legfejlettebb állapotát Debrecen környékén érte el, ahol 130 km/h-s széllökéseket okozott (2c. ábra), majd elhagyta az országot (2d. ábra). Az ábrákon látható egy másik vonal is, amely kora délután ért a Balatonhoz, majd gyorsan mozogva estére már keleti irányba távozott az országból. Ez a vonal már ahhoz a hidegfronthoz tartozott, amely mögött mindenütt északnyugatira fordult a szél, és a front mögött beáramló hideg levegő stabilizálta a légkört. 

2. ábra
A második és harmadik zivatarrendszer átvonulása a HungaroMet Zrt. radarmérései alapján 2025. július 8-án:
a) 06:15; b) 12:15; c) 13:40; d) 18:40 órakor.
Az a) ábrán Pécs környékén lévő zivatarrendszerből fejlődött ki a
b) és c) ábrán látható második zivatarlánc, amelyből a debreceni vihar is kialakult.
A d) ábrán a Tiszához közeledő harmadik zivatarlánc már a labilis időszakot lezáró hidegfronthoz tartozik.

A Debrecen körzetében délután áthaladt zivatarcella a két viharos nap legerősebb szupercellái közé tartozott. A részletesebb ábrán a horizontális képen látható a jellegzetes, kampós felhőforma, a vertikális metszeten pedig a 13 km magasságot is elérő felhőtető (3. ábra). A sztratoszférába behatoló un. túlnyúló felhőcsúcs az intenzív feláramlási csatornához köthető, amely alsó részén a felhőbe történő beáramlás koncentrálódott. Ugyancsak jellemző a szupercellákra az előre dőlő felhő alsó részében jelentkező radarjel mentes vagy gyenge radarjelű terület (BWER), illetve a nagy reflektivitású leáramlási zóna. Végül a felszíni mérések széladatai is jól kirajzolták a forgó zivatarfelhőt jellemző áramlási rendszert, az un. mezociklont.

3. ábra
A Debrecen térségében átvonult szupercella horizontálisan (bal oldali kép) és
vertikális metszeten (jobb oldali kép) 2025. július 8-án 14 órakor.
A metszet helye és iránya a bal oldali ábrán van feltüntetve.
A metszeten jól elkülöníthető a zivatar feláramlási és leáramlási zónája, illetve
a szupercellákra jellemző gyenge reflektivitási terület (BWER).
 

A két nap leghevesebb zivatarcelláinak útvonala jól követhető az egy percre interpolált radarképek maximális reflektivitási mezőin (3. videó). A szupercellás zivatarok jellegzetessége, hogy hosszú, keskeny, összefüggő sávok mentén pusztítanak, így az egyes napok során mért maximális radarjelek összegzésével elkülöníthetők a többi zivatartól. Július 7-én a Balaton keleti medencéjére lecsapó, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret sújtó és nagyfeszültségű vezetékeket letépő vihar útvonala is jól kirajzolódik (4. ábra). A július 8-i vihar zivatarcelláinak útvonalai főleg a déli, illetve keleti országrész felett húzódnak (5. ábra).
 

3. videó

4. ábra
A 2025. július 7-én átvonult legerősebb zivatarok útvonala időben összegzett radar reflektivitások alapján.
A nyilak a legerősebb cellák útvonalait jelzik.

5. ábra
A 2025. július 8-án átvonult legerősebb zivatarok útvonala időben összegzett radar reflektivitások alapján.
A folytonos vonalú nyilak a hidegfront előtti, a szaggatott nyilak a hidegfronthoz tartozó cellákat jelölik.

Viharok szinoptikai háttere

Az ország felett átvonult viharok három fő zivatarlánc mentén szerveződtek. Az első a július 7-én átvonult, a balatonfüredi és a ferihegyi viharokat kiváltó rendszer volt. A második a július 8-i első zivatarrendszer, amely a debreceni szupercelláért volt felelős. A harmadik az ugyancsak július 8-i második zivatarrendszer, amelyben főként délen jelentek meg intenzív zivatargócok, majd mögötte megindult az északi áramlás. A zivatarrendszerek gyakran önszerveződő folyamatok, a labilis légkörben képesek a nagyobb skálájú időjárási frontoktól leszakadni. Ezúttal azonban mindegyik zivatarrendszerhez hozzá lehet rendelni egy nagyobb, szinoptikus skálájú légköri objektumot.

Július 6-án az esti órákban egy skandináviai központú, nagy kiterjedésű ciklon alakította Európa időjárását (6. ábra). A ciklon délkeleti oldalán létrejött egy gyengébb, hullámzó frontrendszer, ami megközelítette Magyarország nyugati határait és meghatározó szerepet játszott a következő két nap időjárásában. A közeledő frontrendszer előterében nagyon meleg és egyre instabilabb légtömeg torlódott össze, melynek hatására július 6-án este a nyugati határon már megjelentek zivatarok, de még nem jutottak be mélyebben az ország területére. A ciklon fő időjárási frontja ekkor még a Franciaország-Dánia vonalban húzódott.

6. ábra
A nagytérségi időjárási helyzet 2025. július 6. 20 órakor (18 UTC) az ECMWF analízise alapján.
Az ábrán látható a nagy kiterjedésű ciklon és az annak délkeleti oldalán lefűződő, a viharok kialakulásában meghatározó hullám.
A folytonos vonalak a 925 hPa nyomásszint magasságát, a szélzászlók annak szélviszonyait,
a színezett területek pedig a 850 hPa hőmérsékletét ábrázolják.

7. ábra
Időjárási helyzet 2025. július 7. 14 órakor (12 UTC) az ECMWF analízise alapján.
Az ábrán látható az aznapi, Magyarországon átvonuló vihart kiváltó hullámzó hidegfront, illetve
a ciklon Franciaország irányából közeledő fő hidegfrontja.
A folytonos vonalak a 925 hPa nyomásszint magasságát, a szélzászlók annak szélviszonyait,
a színezett területek pedig a 850 hPa hőmérsékletét ábrázolják.

Július 7-én átvonult a nagy ciklonból lefűződő légörvény hidegfrontja (7. ábra). A front mentén kialakult zivatarok erősségéhez hozzájárult, hogy nem csak a front előtti, konvektív instabilitás okozta szabad konvekció, hanem a front torlasztó hatására létrejött kényszerkonvekció is segítette a cellák fejlődését. A front előtt felépülő szupercellák esetén az erős vertikális szélnyírás is meghatározó szerepet játszott (8. ábra). Az ábrán ugyancsak megfigyelhető a középső troposzféra (700-500 hPa közötti rétegek) alacsony nedvessége, amely a légzuhatagok és az azokkal járó szélerősödés kialakulását támogatta.

8. ábra
A budapesti, 2025. július 7. déli rádiószondás mérés emagram képe, nem sokkal a szupercella érkezése előtt.
A piros területek a jelentős hasznosítható konvektív energiát jelzik, a szélprofilokból az erős szélnyírás látható,
a labilitási indexek pedig az instabil légállapotra utalnak.
 

Július 8-án a 0 UTC-s analízisek alapján látható, hogy az előző napon átvonult frontrendszeren egy hullám kezdett kialakulni Horvátország felett (9. ábra). A hullám a reggeli órákra tovább erősödött, és a Baranya feletti erős zivatarok elsősorban ehhez a rendszerhez köthetőek (10. ábra). Mindehhez hozzájárult az is, hogy a magasban megindult a hideg levegő beáramlása, elsősorban az ország déli területein tovább labilizálva a légkört (11. ábra). A különösen erős, Debrecen környéki konvektív viharok az északkeleti irányba áthelyeződő légörvényhez köthetőek (12. ábra). Az időközben nyugat felől megérkező második hidegfront mentén elsősorban a délkeleti országrészben újabb heves zivatarok alakultak ki, majd a front mögötti hideg beáramlás stabilizálni kezdte a légkört, és a folytatásban több napig tartó erős szelet okozott.

9. ábra
Időjárási helyzet 2025. július 8. 2 órakor (0 UTC) az ECMWF analízise alapján.
Az ábrán látható, hogy az előző nap elvonult frontrendszer déli oldalán – Horvátország felett – egy újabb peremhullám alakult ki.
A folytonos vonalak a 925 hPa nyomásszint magasságát, a szélzászlók annak szélviszonyait,
a színezett területek pedig a 850 hPa hőmérsékletét ábrázolják. 

10. ábra
Időjárási helyzet 2025. július 8. 8 órakor (6 UTC) az ECMWF analízise alapján.
Az ábrán látható a déli határ felett kialakult légörvény, amelyhez az aznapi első zivatarrendszer köthető.
A folytonos vonalak a 925 hPa nyomásszint magasságát, a szélzászlók annak szélviszonyait,
a színezett területek pedig a 850 hPa hőmérsékletét ábrázolják.
 

11. ábra
A szegedi, 2025. július 8. déli rádiószondás mérés emagram képe.
A képen az előző napi budapesti méréshez hasonló instabilitások láthatók.

12. ábra
Időjárási helyzet 2025. július 8. 14 órakor (12 UTC) az ECMWF analízise alapján.
Az ábrán látható a ciklon fő hidegfrontja a Dunántúl felett, illetve a front előtt kimélyült légörvény,
amely a kelet-magyarországi viharok kiváltója volt.
A folytonos vonalak a 925 hPa nyomásszint magasságát, a szélzászlók annak szélviszonyait,
a színezett területek pedig a 850 hPa hőmérsékletét ábrázolják. 

Összefoglalás 

A 2025. július 7-én és 8-án átvonult vihar a legpusztítóbb nyári viharok egyike volt. A károk szinte minden esetben kapcsolatba hozhatók a zivatarokkal, ahol a gyorsan mozgó cella sebessége hozzáadódott a zivataros kifutószél sebességéhez, illetve számos szupercella is kialakult. A zivatarfelhők környezetében a középszinteken és a felszínközelben egyaránt megfigyelhető kiszáradás hatására ráadásul még nagyon erős leáramlások, un. légzuhatagok is létrejöttek, amelyek heves kifutószeleket eredményeztek. A pusztító hatáshoz hozzájárultak a zivataros kifutószelekre rárakódó örvények, amelyek hirtelen megjelenő, impulzív erőket okoztak és nyíró, csavaró hatást is kifejtettek.

A zivatarok nem szétszórtan, hanem többé kevésbé a nagytérségi folyamatok által szervezve, azok energiáit felhasználva jöttek létre, ez lehetett a különösen nagy pusztító hatás nagytérségű, szinoptikus skálájú oka. Ehhez még hozzájárult, hogy a ciklon labilis előoldalán egy kisebb örvény is kialakult, amely képes volt koncentrálni a ciklon meleg szektorában lévő labilitási energiákat. 

A vihar jól példázza a légkörben zajló energia kaszkádot, amikor a nagyobb skálán jelentkező energiák kisebb skálákra transzformálódnak. Amikor ezek a folyamatok erősítik is egymást, akkor a mostanihoz hasonló, extrém meteorológiai jelenségeket tudnak okozni.
 

A tanulmány az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFT FTA NP2022-II-8/2022) támogatásával valósult meg. 
 

Hivatkozások: 

[1] katasztrofavedelem.hu/29/hirek/291305/a-legtobb-tuzoltoi-beavatkozast-igenylo-vihar-volt-a-mostani  

[2] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3573&hir=Pusztito_zivatarlanc_a_Balatonnal,_2025._julius_7-en 

[3] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=6396&m=2&hir=Osszefoglalo_a_2025-os_Kekszalag_idojarasarol