2025-ben az éghajlatváltozás világszerte szélsőséges időjárást idézett elő – Magyarország is a térképen

A 2025-ös éghajlati szélsőségek feltárták az egyenlőtlenségeket és az alkalmazkodás határait

Minden decemberben ugyanaz a kérdés merül fel: vajon rossz év volt-e az adott esztendő a szélsőséges időjárási események szempontjából? És évről évre egyre egyértelműbb a válasz: igen. A fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások továbbra is növekednek, ami emeli a globális hőmérsékletet, és minden kontinensen egyre pusztítóbb éghajlati szélsőségeket generál.

Bár 2025 globális átlagban valamivel hűvösebb volt, mint 2024, mégis jóval melegebbnek bizonyult, mint szinte bármely más év a mérések kezdete óta (Copernicus, 2025), és ennek hatásai egyértelműek voltak. Ez a jelentés áttekinti a 2025-ös év legsúlyosabb szélsőséges időjárási eseményei közül azokat, amelyeket a WWA kutatócsoport vizsgált, dokumentálva a melegedő éghajlat súlyos következményeit, és ismét rámutatva arra, hogy mennyire felkészületlenek vagyunk. A részletesen elemzett 22 szélsőséges esemény során hőhullámok, árvizek, viharok, aszályok és erdőtüzek követeltek emberéleteket, romboltak le közösségeket és pusztítottak el termést. Együttesen ezek az események élesen kirajzolják a felmelegedő világban előttünk álló, egyre növekvő kockázatokat.

A 2025-ös év végén ez a jelentés hangsúlyozza: még egy olyan évben is, ami gyenge La Niña év volt, (NASA, 2025), és ez alacsonyabb tengerfelszíni hőmérsékletekkel járt, a globális hőmérséklet továbbra is rendkívül magas maradt, és az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozásból fakadó súlyos károk nagyon is valósak. Ez nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem a jelen mindennapi valósága.

A jelentés főbb megállapításai:

• 2025-ben a szélsőséges időjárási események továbbra is aggasztó mértékben fordultak elő. Bár a természetes éghajlati változékonyság – például az El Niño – éppen egy hűvösebb fázisban voltak, az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátások következtében a globális hőmérséklet kivételesen magas maradt. Ezek az emelkedett hőmérsékletek felerősítették az elhúzódó hőhullámokat, súlyosbították az aszályos körülményeket és a tűzveszélyes időjárást, valamint növelték a heves viharokhoz és árvizekhez kapcsolódó extrém csapadékot és szélsebességet. Ezen események következtében emberek ezrei vesztették életüket, és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A 2025-ös események világosan megmutatják azokat a növekvő kockázatokat, amelyek már a mintegy 1,3 Celsius fokos antropogén felmelegedés mellett is jelen vannak, és megerősítik a fosszilis energiahordozóktól való gyorsabb elmozdulás szükségességét.
• 2015 óta, amikor aláírták a Párizsi Megállapodást, a globális felmelegedés mértéke 0,3 Celsius fokkal nőtt. Ez az elsőre csekélynek tűnő emelkedés már most jelentősen gyakoribbá tette a szélsőséges hőhullámokat, évente átlagosan 11 további forró napot eredményezve, és a további melegedéssel ez a tendencia drámaian fokozódhat. Amennyiben a vállalt szakpolitikákat teljeskörűen végrehajtják, a Párizsi Megállapodás a várható felmelegedést 4 fokról 2,6 fokra csökkentheti – ez jelentős mérséklés, ugyanakkor még így is veszélyesen forró világot eredményezne. Korábbi években vizsgált hőhullámok – például az Amazonas térségében, illetve Burkina Fasóban és Maliban tapasztalt extrém hőség – újbóli elemzése során azt találtuk, hogy ezek az események 2015 óta csaknem tízszer valószínűbbé váltak, ami rávilágít arra, hogy minden tizedfoknyi melegedés számít.
• A 2025-ös szélsőséges események hatásait nagymértékben a helyi, adott környezethez kötődő sérülékenységek alakítják, ugyanakkor számos esetben világszerte hasonló mintázatokat figyelhetünk meg. Dél-Szudánban végzett vizsgálatunk rávilágított arra, hogy a nőket aránytalanul súlyosan érinti az extrém hőség, mivel nagy arányban dolgoznak informális, hőhatásnak kitett munkakörökben – például a mezőgazdaságban vagy utcai árusításban –, miközben erőforrásaik korlátozottak és az írástudatlanság aránya is magas. Globális szinten a nők egyenlőtlen terheket viselnek, például a vezető pozíciókban való alulreprezentáltságuk, illetve a fizetetlen gondoskodási feladatok miatt, amelyek gyakran növelik kitettségüket a veszélyesen magas hőmérsékletekkel és az ezekhez kapcsolódó hosszú távú egészségügyi kockázatokkal szemben. Az extrém hőség továbbá megzavarja az oktatást is, iskolabezárásokhoz vezet, amelyek tovább erősítik a nemek közötti egyenlőtlenségeket.
• Az idei év ismét élesen rávilágított arra, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás következményei rendkívül igazságtalanul oszlanak meg, és következetesen azokat sújtják a legsúlyosabban, akik már eleve társadalmuk peremére szorultak. Az egyenlőtlenség azonban ennél is mélyebb: maga a tudományos bizonyítékokon alapuló tudásbázis is egyenlőtlen. 2025-ben végzett vizsgálataink közül sok a globális Dél térségében bekövetkező heves csapadékeseményekre összpontosított, és újra meg újra azt tapasztaltuk, hogy a megfigyelési adatok hiányosságai, valamint az elsősorban a globális Északra fejlesztett éghajlati modellek használata megakadályozták a megalapozott következtetések levonását. Ez az egyenlőtlen tudományos alap jól tükrözi az éghajlati válság szélesebb körű igazságtalanságait.
• A 2025-ös események egyértelművé teszik, hogy miközben sürgősen szükség van a fosszilis energiahordozóktól való elmozdulásra, az alkalmazkodási intézkedésekbe is jelentős beruházásokra van szükség. Sok haláleset és egyéb kár megelőzhető lenne időben meghozott intézkedésekkel. Ugyanakkor az olyan események, mint a Melissa hurrikán, rávilágítanak a felkészültség és az alkalmazkodás korlátaira: amikor egy rendkívül intenzív vihar kis szigeteket, például Jamaicát és más karibi országokat ér el, még a viszonylag magas szintű felkészültség sem képes megakadályozni a súlyos veszteségeket és károkat. Mindez hangsúlyozza, hogy az alkalmazkodás önmagában nem elegendő; a kibocsátások gyors és jelentős csökkentése továbbra is elengedhetetlen az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerüléséhez.

2025-ben a World Weather Attribution 157 olyan szélsőséges időjárási eseményt azonosított, amelyek komoly következményekkel jártak, megfeleltek a humanitárius hatásokra vonatkozó kritériumoknak. A leggyakoribbak az árvizek és a hőhullámok voltak (egyenként 49 esemény), ezeket követték a viharok (38), az erdőtüzek (11), az aszályok (7) és a hideghullámok (3).

Ezek közül 22 eseményt vizsgáltak részletesen: hármat Afrikában, hetet Amerikában, ötöt Ázsiában, hatot Európában és egyet Óceáiában. Ezek közül 17 esetet az éghajlatváltozás súlyosabbá vagy valószínűbbé tett, öt esetben pedig nem született egyértelmű eredmény, főként az időjárási adatok hiánya és a klímamodellek korlátai miatt.

A kutatók hat korábbi hőhullámot is újraelemeztek annak vizsgálatára, hogyan vált a szélsőséges hőség gyakoribbá és intenzívebbé a Párizsi Megállapodás aláírása óta. 2015 óta a globális felmelegedés 0,3 Celsius fokkal nőtt, miközben egyes hőhullámok közel tízszer valószínűbbé váltak – újabb bizonyíték arra, hogy az éghajlatváltozás esetében minden tizedfok számít.

A hőhullámok voltak 2025 leghalálosabb szélsőséges időjárási eseményei. Bár a hőséghez köthető halálesetek többségét nem jelentik, egy tanulmány szerint egyetlen európai nyári hőhullám során mintegy 24.400 ember halt meg. Más, 2025-ben publikált WWA-tanulmányok kimutatták, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás felerősítette a hőhullámokat Dél-Szudánban, Burkina Fasóban, Norvégiában, Svédországban, Mexikóban, Argentínában és Angliában.

A trópusi ciklonok és viharok szintén a legpusztítóbb események közé tartoztak. Az egyik legsúlyosabb esetben több, egyidejű vihar csapott le Ázsiára és Délkelet-Ázsiára, több mint 1700 ember halálát okozva és milliárdos károkat hagyva maga után. Néhány héttel korábban a Melissa hurrikán pusztított Jamaicában. A WWA elemzései szerint az éghajlatváltozás növelte az ezekhez kapcsolódó csapadék valószínűségét és intenzitását. A Climate Central további elemzése szerint az atlanti hurrikánok a 2025-ös szezonban mind legalább 9 mérföld/órával (kb. 14 km/h) erősebbek voltak az éghajlatváltozás miatt.

Számos régió – köztük Közép-Afrika, Nyugat-Ausztrália, Közép-Brazília, Kanada és a Közel-Kelet nagy része – történetének egyik legszárazabb évét élte meg. Ezek az extrém aszályok vízhiányhoz, terméskieséshez és az erdőtüzek fokozódásához vezettek.

Összesen négy erdőtüzet vizsgáltak. Bár az egyes tüzeket emberek vagy természetes okok (például villámcsapás) is kiválthatják, a nagy kiterjedésű tüzek – például a Los Angeles-i Palisades térségében vagy Dél-Spanyolországban – kialakulásának valószínűségét az éghajlatváltozás jelentősen növelte.

Ahogy a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, az azonnali és gyors cselekvés szükségessége minden eddiginél világosabb. Az alkalmazkodási erőfeszítések ellenére ezek az események 2025-ben is súlyos emberi veszteségeket és milliárdos gazdasági károkat okoztak. A jövőbeni kockázatok csökkentéséhez elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetése.
 

Magyarországon, 2025 nyarán az országos tiszti főorvos a HungaroMet Nonprofit Zrt. figyelmeztető előrejelzéseit is figyelembe véve háromszor adott ki legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást: június 24–26. között, majd egy hónappal később július 24-26. és augusztus 14-17. között. A nyarak melegszenek leginkább régiónkban: 1901-től 2 fokos a nyári melegedés a lineáris trendmodell szerint. 2025 júniusa a 2. legmelegebb és egyben a legszárazabb június volt 1901 óta.

• 2025 nyarának részletes éghajlati értékelője:
  met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa
• WWA közlemény forrása:
  www.worldweatherattribution.org/unequal-evidence-and-impacts-limits-to-adaptation-extreme-weather-in-2025
• Copernicus, 2025:
  climate.copernicus.eu/copernicus-2025-course-be-joint-second-warmest-year-november-third-warmest-record
• NASA, 2025:
  science.nasa.gov/earth/earth-observatory/a-subtle-return-of-la-nina

A 2025-ben vizsgált szélsőségek világszerte.
17 esetet az éghajlatváltozás súlyosabbá vagy valószínűbbé tett (piros pötty),
öt esetben pedig nem született egyértelmű eredmény (sárga pötty)
főként az időjárási adatok hiánya és a klímamodellek korlátai miatt.
Magyarország – Anglia, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Görögország és Horvátország mellett –
is felkerült a nyári hőhullámok révén a térképre.