Hőség, hideg és csapadék – 2026. január az időjárási szélsőségek hónapja

A nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok kiemelt figyelmet kaptak ennek kapcsán, hőség és tűzesetek, rekordhideg és havazás, valamint a pusztító csapadék és árvizek minden földrajzi régiót érintettek.

A WMO a tagországok és a különböző adatközpontok adatait összegyűjti. Ez lehetővé tette, hogy a WMO a koordinációs mechanizmusán keresztül biztosítotsa a szakértők bevonását a humanitárius ügynökségek munkájába. Annak előnyét is fontos hangsúlyozni, hogy a WMO Severe Weather Information Centre egységes formátumban használ és terjeszt megbízható figyelmeztetéseket és információkat a súlyos következményekkel járó időjárásról minden médiatípus, minden veszély és minden kommunikációs csatorna számára a Common Alerting Protocol segítségével.

„Nem meglepő, hogy a szélsőséges időjárás a Világgazdasági Fórum éves Globális Kockázatok Jelentésének legfontosabb kockázatai között szerepel. Az időjárással és klímaváltozással összefüggő katasztrófák által érintett emberek száma évről évre nő, és ennek súlyos következményei 2026 januárjában napról napra egyre nyilvánvalóbbá váltak” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

„Ez az, ami arra ösztönöz bennünket, hogy kiterjesszük és felgyorsítsuk az Early Warnings For All (Korai Veszélyjelzés Mindenkinek) kezdeményezést, hiszen a katasztrófák miatti halálozás hatodára csökkent azokban az országokban, ahol jól működő korai riasztási rendszerek vannak” – tette hozzá.

Tény, hogy a hosszú távú hőmérséklet-emelkedés egyre gyakoribb extrém időjárást eredményez. A WMO nemrég megerősítette, hogy 2025 az eddigi három legmelegebb év egyike volt.

Extrém hőség és erdőtüzek

Ausztrália nagy részét januárban két hőhullám is sújtotta, ezek tűzveszélyes időjárási körülményekkel is együtt jártak.

Ceduna városában, Dél-Ausztráliában, január 26-án 49,5 Celsius fokot mértek, ami új rekord a település történetében, miközben más dél-ausztráliai, északnyugat-victoriai, belső Új-Dél-Wales-i és délnyugat-Queensland-i területeken a hőmérséklet 45 °C fölé emelkedett az Ausztrál Meteorológiai Hivatal adatai szerint.

Az ausztrál hatóságok figyelmeztetéseket adtak ki hőhullámra. Ezek olyan egyértelmű üzenetek voltak, amik életeket mentettek, az emberek egészségét védték. A hőséget gyakran „csendes gyilkosként” említik.

A tűzveszély magas vagy extrém magas kategóriájú volt a hőség és a szeles idő miatt többfelé, köztük Viktória államban is, ahol már korábban is kiterjedt bozóttüzek pusztítottak.

A január végi hőhullám már a második volt egy hónapon belül. A World Weather Attribution (a szélsőségek és az éghajlatváltozás oksági kapcsolatát feltáró kezdeményezés) kutatói megfigyeléseken és éghajlati modelleken alapuló vizsgálatokat is végeztek, hogy meg tudják ítélni a klímaváltozás szerepét a január 5-10-i eseményben. Arra a következtetésre jutottak, hogy a klímaváltozás körülbelül 1,6 Celsius fokkal emelte a hőmérsékletet a hőhullám során.

Chile: Halálos erdőtüzek pusztítottak a Biobío és Ñuble régiókban, tízezrek kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, több száz épület elpusztult, legalább 21 haláleset történt. 75 különálló tűzfészket azonosítottak, ezek tovaterjedtek az extrém meleg és szeles helyzetben, ezért katasztrófaállapotot hirdettek.

Dél-Argentína: Magas hőmérséklet, tartós aszály és erős szelek kombinációja pusztító tüzeket okozott Patagóniában.

Az IPCC hatodik értékelő jelentése szerint az ember okozta klímaváltozás az 1950-es évek óta növelte a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását, és a további melegedés ezt még fokozni fogja.

A WMO támogatja a szélsőséges hőség és hőhullámok elleni fellépést, új keretrendszerek és eszköztárak létrehozását tervezi, amelyek segítik az országokat a hőhullám-kockázatok kezelésére irányuló kormányzási feladatok, a koordináció és a befektetések erősítése terén. A WMO „Climate and Health Joint Office” irodát működtet a WHO-val, és a Global Heat-Health Information Network társtámogatója is egyben.

WMO tagjaival és partnereivel folyamatosan együttműködik a több tudományterületet átfogó erdőtüzekre vonatkozó, korai riasztási stratégiák és tanácsadó rendszerek kidolgozásában. 

Extrém hideg és téli viharok

Az extrém hidegek gyakorisága és intenzitása csökkent globálisan az 1950-es évek óta. A téli átlaghőmérséklet emelkedett, de a hosszú távú trendek nem zárják ki hideg szélsőségek vagy nagyobb régiókat érintő hideghullámok előfordulását.

A poláris örvény meggyengült és szétesett 2026 januárjában, ez fokozta a hideg levegő betörését a közepes szélességekre, ami hozzájárult a hideghullámokhoz Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, és a téli viharok kialakulásában is szerepe volt.

A poláris örvény egy kiterjedt, hideg levegőt magában foglaló erős szélrendszer, amely általában az Északi-sark körül örvénylik. Gyengülésekor az északi sarki levegő dél felé áramlik, miközben melegebb levegő áramlik a sarkkör vidékére.

Néhány előrejelzés szerint az Északi-sark feletti hirtelen sztratoszférikus melegedés jelentősen gyengítheti a poláris örvényt 2026. február elején is, ami újabb hidegbetörésekhez vezethet Észak-Amerikába és Észak-Európába.

Észak-Amerika: Január utolsó hetében hatalmas téli vihar söpört végig Kanadán és az USA nagy részén, havazással, ónos esővel, életveszélyes hideggel és jéggel. Tömeges járattörlések voltak, az áramkimaradások többszázezer háztartást érintettek és több haláleset is történt.

A US National Weather Service figyelmeztetett, hogy újabb sarki hideg hullám érkezik a síkságra, a Nagy Tavak környékére és a délkeleti, keleti államokba 2026. január végéig.

Oroszország, Kamcsatka-félsziget: 2026 januárjának első két hetében 2 méternél is több hó esett. Ezt megelőzően 2025 decemberében már 3,7 m-nyi hó hullott. A két havas periódus együtt az 1970-es évek óta az egyik legnagyobb hóesést eredményezte a félszigeten. Petropavlovszk-Kamcsatszkij leállt, nagy hótorlaszok temették el az autókat és elzárták az épületekhez és infrastruktúrákhoz vezető utakat.

Európa: Nagy területeken az ismétlődő viharok, intenzív csapadék, erős szél és magas hullámok zavarták a közlekedést és árvizeket is okoztak. A nemzeti meteorológiai szolgálatok egyidejűleg több szélsőségre adtak ki figyelmeztetéseket, voltak köztük legmagasabb szintű riasztások is.

A Deutscher Wetterdienst 2026. január 27-én frissítette az éghajlati figyelmeztetését, miszerint a következő két hétben Grönland, Északnyugat- és Nyugat-Európa, valamint a Földközi-tenger térségében átlag feletti csapadék várható. A heti csapadékmennyiség túlnyomó részt 25–100 mm között várható, a különösen érintett területeken helyenként 100 mm feletti lehet, áll a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatoknak szóló útmutatásban. Az éghajlati figyelmeztetés szerint az északi sarki hideglevegő a következő hetekben ismét terjeszkedni fog, különösen Észak- és Északkelet-Európára. Az érintett területek között szerepel Norvégia, Svédország, Finnország, az európai Oroszország északi részei, Észtország, Lettország, Litvánia és Észak-Fehéroroszország.

Intenzív csapadék és árvizek

A WMO Coordination Mechanism január 22-i HydroMet Weekly Scan kiadványában a délkelet-afrikai régióban további nagyon intenzív esőzésekről adott tájékoztatást, amelyek felduzzasztották a folyókat, túlterheltek kulcsfontosságú tározókat és árvízhez vezettek.

Mozambikban pusztított leginkább a szélsőséges időjárás: legalább 650 000 embert érintett árvíz, több százezer embernek menekülnie kellett, legalább 30 000 ház megsemmisült vagy megsérült. A leginkább sújtott városok közé tartozik a főváros, Maputo. A termés odaveszett, az állatállomány elhullott és megnövekedett a kolera és más víz útján terjedő betegségek kockázata – közölte az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatala.

NASA Earth Observatory images by Michala Garrison, using MODIS data
from NASA EOSDIS LANCE and GIBS/Worldview.

Dél-Afrika január 18-án országos katasztrófa helyzetet hirdetett az esőzések és árvizek miatt, amelyek legalább 30 halálos áldozatot követeltek és elmosták az otthonokat, utakat és hidakat az ország északi részén, Mozambik szomszédságában.

A World Weather Attribution tanulmánya szerint a klímaváltozás és a La Niña együttes hatása okozta a „tökéletes vihart” ami az árvizekhez vezetett Mozambikban, Dél-Afrikában, Zimbabwe-ben és Eswatiniben. A WWA tanulmánya, amelyben a régió nemzeti meteorológiai szolgálatainak klímakutatói is részt vettek, megállapította, hogy a heves záporok intenzitása az iparosodás előtti idők óta 40%-kal nőtt, egyes területeken pedig egy évnyi csapadék esett le mindössze néhány nap alatt.

Mozambik élen jár az Early Warning For All kezdeményezésben, nemzeti ütemtervet dolgozott ki, amely biztosítja, hogy a több veszélyre kiterjedő, összehangolt korai riasztási rendszer beépüljön az ország ötéves fejlesztési tervébe. Dél-Afrika szintén rendelkezik nemzeti Early Warnings For All ütemtervvel, elismerve, hogy a korai riasztások kiemelkedően fontosak életek, vagyon, kritikus infrastruktúra védelme és a fenntartható fejlődés támogatása szempontjából.

Indonéziában, Nyugat-Jáván több mint 50 ember vesztette életét egy földcsuszamlásban január 24-én. Az eseményt heves esőzés váltotta ki, de a tragédia mögött összetett kockázati tényezők álltak, beleértve a geológiai adottságokat, a lejtők meredekségét, a talaj stabilitását és a fenntarthatatlan földhasználati gyakorlatokat.

Új-Zélandon trópusi viharok sorozata rekord mennyiségű csapadékot hozott az Északi-sziget felső részére, ami árvizeket és földcsuszamlásokat idézett elő és emberi áldozatokat is követelt egy kempingben.

Forrás: wmo.int/media/news/extreme-heat-cold-and-rainfall-make-january-month-of-extremes