A legszárazabb és a második legmelegebb nyár 1901 óta

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2026-os nyár középhőmérséklete országos átlagban 2,6 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a második legmelegebb 1901 óta a 2024-es nyár után. Több intenzív hőhullám is kialakult a nyáron, melyek során több napon is meghaladta a legmagasabb mért hőmérséklet a 40 fokot, még a magyarországi abszolút maximumhőmérséklet rekordja is megdőlt. A tartós hőség mellett mindhárom nyári hónap rendkívül csapadékszegény volt, ami azt eredményezte, hogy a 2026-os nyár országosan a legszárazabb lett a XX. század kezdetétől.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 23,43 °C (1991–2020-as átlag: 20,84 °C), ami 2,59 fokkal haladta meg az átlagot (1. ábra). Ezzel a második legmelegebb nyár volt 1901 óta (2. ábra), de az ország északi felén sokfelé a legmelegebb nyár lett a 2026-os. Ezeket a területeket fehér pontozás jelöli a 3. ábrán. Mindhárom hónap pozitív anomáliával zárt, a június 2,7 fokkal, a július 1,3 fokkal, míg az augusztus 3,7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. Az 1901 óta második legmelegebb júniust a tizedik legmelegebb július követte, majd az augusztus a legmelegebb augusztus és egyben hónap lett Magyarországon a XX. század kezdete óta. A nyár középhőmérséklete az ország nagy részén, síkvidéken 23 fok felett alakult, de az Alföld középső és déli részén általában meghaladta a 24 fokot is. 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegység magasabb hegyein fordultak elő (3. ábra).

1. ábra
A nyári középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
A legmelegebb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2026 nyarán

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban csak 74,1 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál csupán 36%-a (1991–2020-as átlag: 203,3 mm) (4. ábra). Ezzel a legszárazabb nyár volt 1901 óta (5. ábra). A 2026-os nyár extrém szárazságát jól mutatja, hogy a nyári csapadék országos átlaga közel 30 mm-rel kevesebb lett az eddigi legszárazabb, 1952-es nyár értékénél. Mindhárom hónap csapadéka jelentősen elmaradt a szokásostól, júniusban 45%-kal, júliusban és augusztusban is 74%-kal hullott kevesebb csapadék, mint az 1991–2020-as átlag. Országos átlagban a július az ötödik, az augusztus a negyedik legszárazabb volt a XX. század eleje óta. Az ország közel 60%-án volt rekordszáraz a nyár. Ezeket a területeket fekete pontozás jelöli a 6. ábrán. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Barcson (230,5 mm), a legkisebbet Nagykőrösön (19,6 mm) mértük. A csapadékosabb délnyugati határ közelében is csak kisebb körzetekben érte el a 150 mm-t az évszakos csapadék. Északkeleten és a hegyvidékeken még voltak 100 mm feletti csapadékmennyiségek, de az ország jelentős részén a 60 mm alatti értékek voltak jellemzőek. Főleg a középső országrészben sok állomásunkon a 40 mm-t sem érte el a 2026-os nyári csapadékösszeg (6. ábra).

4. ábra
A nyári csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

5. ábra
A legszárazabb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta

6. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2026 nyarán

A 2026-os nyár az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel kezdődött. Június elsején egy sekély ciklon alakította időjárásunkat, többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. A legtöbb csapadék a délnyugati és északkeleti vármegyékben hullott. Északkeleten 30 mm-t meghaladó napi csapadékot is mértünk (pl. Tornyospálca: 48,0 mm). Június első hetében több front is érintette térségünket. Június 3-án délnyugaton, 4-én északon, 5-én a déli országrészben voltak 10 mm feletti napi csapadékok. A következő napokon egy anticiklon miatt csökkent a csapadékhajlam, és napról-napra emelkedett a hőmérséklet. Június 9-án már többfelé meghaladta a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot, majd nyugat felől érkezett egy hullámzó frontrendszer hidegfrontja és június 10-én országszerte záporok, zivatarok alakultak ki, jellemzően 10-15 mm közötti csapadék hullott. A napi csapadék országos átlaga is elérte a 11 mm-t, amivel országos átlagban a 2026-os nyár legcsapadékosabb napja lett. A hidegfrontot követő hat napon elmaradt a szokásostól a középhőmérséklet. Június 11-én 16,4 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami a 2026-os nyár legalacsonyabb értéke. Június 11-én a Dunántúlon 20 fok körüli csúcsértékek voltak, majd néhány fokot emelkedett a hőmérséklet, és általában 25 fok köré melegedett a délutánokra a levegő. Június 14-én egy újabb hidegfront vonult át. Elsősorban a déli országrészben alakultak ki hevesebb zivatarok is, nagyobb csapadékkal, felhőszakadással (pl. Bácsbokod: 69,8 mm). Június első felének a középhőmérséklete még 0,1 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, a hónap második felében viszont jelentősen megváltozott az időjárás képe. Június második felében végig anticiklon alakította időjárásunkat, a frontok messze elkerülték a Kárpát-medencét, csapadék csak lokálisan kialakuló záporokból és zivatarokból hullott. Június 15 és 20 között nagyon jelentős melegedés következett be, a középhőmérséklet mintegy 8–10 fokot emelkedett pár nap alatt és kezdetét vette a 2026-os év első hőhulláma (7. ábra). Június 19-től egyre nagyobb területen 35 fok körül volt már a legmagasabb hőmérséklet és az éjszakák sem hoztak tartós felfrissülést, egyre több helyen 20 fok felett maradtak a minimumok is. Június 20-án Aszódon 37,1 fokig melegedett a levegő, ami új országos napi melegrekord. Még azon a napon, főleg az Alföldön alakultak ki zivatarok, helyenként felhőszakadással (pl. Székkutas: 46,7 mm), június 21-én a Bükk környékén esett a legtöbb (pl. Szentlélek: 68,2 mm) és június 22-én is inkább a Dunától keletre alakultak ki hevesebb zivatarok, nagy csapadékkal (pl. Jakabszállás: 36,5 mm). Június utolsó hetében tovább fokozódott a hőség és sorra dőltek meg a melegrekordok. Június 27-én Budakalászon 40,0 fokot mértünk, ami új legmagasabb napi maximumhőmérséklet országos rekord, Bodán pedig csak 26,3 fokig hűlt le a levegő, így a legmagasabb napi minimumhőmérséklet országos rekord is megdőlt. Június 28-án is Budakalászon dőlt meg az országos napi melegrekord, ahol 40,7 fok volt. Ezen a napon sem hozott nagy felfrissülést az éjszaka, Budapest János-hegy állomásunkon hajnalban csupán 26,1 fokig tudott lehűlni a levegő, ami új országos napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Június 29-én is megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja, Budapest János-hegyen és Dobogókőn csak 27,1 fokig csökkent a hőmérséklet, majd délután Aszódon 41,8 fokig melegedett a levegő, ami új országos napi melegrekord lett. Június 29-én 30,2 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami a legmagasabb érték a 2026-os nyáron és egyben abszolút maximum is a XX. század kezdete óta. Június 30-án Siófokon 26,9 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet, ami új országos legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord. A maximumhőmérsékletet tekintve június utolsó napján tetőzött a hőség Magyarországon. Szécsényben 42,0 fokig melegedett a levegő, ami a 2026-os nyár legmagasabb mért hőmérséklete és új abszolút magyarországi melegrekord. A délutáni órákban, főleg az Alföldön többfelé alakultak ki helyi záporok, zivatarok, néhol 10 mm-t meghaladó csapadékkal. A július 1-jén érkező hidegfront előtt Budapest Lágymányos állomáson még megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekordja, ahol csak 26,8 fokig hűlt le a levegő a hajnali órákban. Június második felének középhőmérséklete 5,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A hőhullámnak a július 1-jén érkező hidegfront vetett véget. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti vármegyékben sokfelé alakultak ki zivatarok, felhőszakadással. A hevesebb zivatarokban 50 mm feletti csapadékösszegek is előfordultak. A július 1-jén Barcson mért 95,6 mm-es napi csapadékösszeg a 2026-os nyár legnagyobb mért napi csapadéka. A július 1-jei napi csapadékösszeg ugyan elérte országos átlagban a 6 mm-t, az Alföld középső és déli része viszont nagyobb területen kimaradt a csapadékból. Országosan ez a nap volt az utolsó a 2026-os nyáron, amikor a napi csapadékösszeg országos átlagban meghaladta az 5 mm-t (8. ábra).

7. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2026 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

8. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2026 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Július 2-án a Dunától keletre még kialakultak nagyobb csapadékkal járó zivatarok (pl. Maglód: 40,5 mm), majd szárazabb napok következtek. Július 4-re az átlagos értékre csökkent a középhőmérséklet, az éjszakai órákban általában 15 fok körül alakult a minimum, míg a csúcsértékek jellemzően 25 és 30 fok között maradtak. A következő napokon anticiklon alakította időjárásunkat, így nagy csapadékok nem voltak, majd július 6-án és 7-én elszórtan alakultak ki zivatarok. Július 7-re ismét a 30 fok feletti maximumok domináltak, majd másnapra érkezett egy hidegfront, ami számottevő csapadékot nem hozott. Július 9-re kissé átlag alá csökkent a hőmérséklet, különösen az éjszakai lehűlés volt jelentősebb. A hajnali órákban többfelé 10 fok alá hűlt le a levegő, a fagyzugos helyeken 5 fok körüli hőmérsékletek is voltak. A július 9-én Szikszón mért 3,9 fokos hőmérséklet a 2026-os nyár legalacsonyabb mért hőmérséklete és új országos napi minimumhőmérséklet rekord. A folytatásban ismét anticiklon következett, így országos csapadékra esély sem volt, csak helyi záporok, zivatarok alakultak ki egy-egy napon. Lokálisan nagyobb csapadék volt július 11-én Baranyában (pl. Alsószentmárton: 23,4 mm) vagy július 14-én Zalában (pl. Kerkafalva: 27,9 mm). Eközben napról-napra emelkedett a hőmérséklet és július közepén volt a nyár második hőhulláma, ami hosszában és a csúcshőmérséklet tekintetében is elmaradt a júniusitól, de még így is több napon 35 fok körüli maximumhőmérsékletek voltak jellemzőek. A hőségnek a július 19-én érkező hidegfront vetett véget, másnapra a keleti országrészben is visszaesett már 5-6 fokot a hőmérséklet. A hidegfronttal érkező csapadék mennyisége viszont csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t. Az északnyugati áramlás a következő napokban is megmaradt, így további lehűlés következett be. Július 23-án is átvonult egy gyenge hidegfront, ami többfelé okozott zivatarokat. Július 23–24-én a középhőmérséklet mintegy 4 fokkal elmaradt a szokásostól. Július 25-én Lénárddarócon 4,6 fokig hűlt a levegő, ezzel megdőlt a napi minimumhőmérséklet országos rekordja. A folytatásban a június közepén is már tapasztalt nagyon intenzív melegedés kezdődött, amit csak egy napra tört meg július 28-ra egy a Kárpát-medencét súroló hidegfront. Július 27-én az északkeleti határ közelében heves zivatar is kialakult. Július 29-től egyre nagyobb területen 35 fok fölé melegedett a levegő a délutáni órákra és az éjszakák is egyre kevésbé hoztak felfrissülést, többfelé 20 fok felett maradtak a minimumok is. A július 29-től augusztus 11-ig tartó két hét középhőmérsékletének átlaga is meghaladta országosan a 27 fokot, míg a hőhullám legforróbb részének középhőmérséklete, ami augusztus első hete volt, megközelítette a 29 fokot is. Augusztus 1-jén Budapest János-hegy állomáson csak 26,0 fokig hűlt le a levegő, ami új országos legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord. Augusztus 2-án már meghaladta a legmagasabb hőmérséklet a 40 fokot (Budakalász: 40,2 fok). Augusztus 3-án Budapest Lágymányoson mért 26,8 fok új országos legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord lett. Ezen a napon Dabason, Kisszálláson és Soltvadkerten is 40,1 fok volt a maximumhőmérséklet, amik megegyeznek a korábbi napi rekord értékével. Augusztus 2-án és 3-án is kialakultak zivatarok a Dunántúli- és Északi-középhegység környezetében, helyenként nagyobb mennyiségű csapadékkal. Augusztus 4-én Bodán dőlt meg a legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekordja, ahol a hajnali órákra csak 26,8 fokig hűlt le a levegő. Augusztus 5-én Budapest János-hegyen csak 28,0 fokig csökkent a hőmérséklet, ami nemcsak napi, hanem új országos abszolút legmagasabb napi minimumhőmérséklet is egyben. A korábbi legmagasabb minimumérték 27,9 fok volt, amelyet 2007. július 20. óta Pécs Árpádtető tartott. Délutánra Budakalászon 41,4 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami új országos napi melegrekordot eredményezett. A forróság augusztus 6-án tetőzött. Ezen a napon is megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord is, mivel Budapest János-hegyen 27,8 fok volt csupán a legalacsonyabb hőmérséklet, délután pedig Kiskunfélegyháza hozta a napi melegrekordot, ahol 41,8 fok volt a csúcsérték. Augusztus 5-én és 6-án is 39,2 fok volt a napi maximumhőmérséklet országos átlaga, aminél magasabb érték nem fordult elő a XX. század kezdete óta. Augusztus 7-én még megdőlt a napi legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja a Budapest Lágymányoson mért 27,2 fokos értékkel. További melegrekordok nem születtek, mert érkezett egy hidegfront, ami két napra valamelyest mérsékelte a forróságot, de még így is több fokkal az átlagos felett maradt a hőmérséklet. Augusztus 7-én főképp az Alföld középső részén és északon alakultak ki nagyobb számban zivatarok, helyenként felhőszakadással (pl. Szin: 55,4 mm). A folytatásban alapvetően ismét anticiklon alakította időjárásunkat, csapadékmentes időt okozva. Kezdetben ismét forróbb légtömegek érték el a Kárpát-medencét és augusztus 11-én ismét sokfelé 35 fok fölé melegedett a levegő, a maximum Körösladányban 40,0 fok volt. Augusztus 12-re egy hidegfront hozott jelentősebb lehűlést és 30 fok körüli hőmérséklet volt jellemző a délutáni órákban. Augusztus 15-én és 16-án egy hullámzó frontrendszer előoldalán délnyugati áramlással ismét forróbb levegő érkezett és újfent többfelé 35 fok fölötti hőmérsékletet mérhettünk, majd a frontrendszer hidegfrontja augusztus 17-én érte el Magyarországot. A Dunántúlon már érződött a lehűlés, de a Dél-Alföldön még ekkor is 35–37 fok körüli csúcsértékek voltak, majd másnapra ott is jelentősen, az átlagos köré hűlt le a levegő. Az ország jelentős részén ugyan esett csapadék, de jellemzően csak néhány mm hullott, nagyobb mennyiség az északkeleti és délnyugati országrészben volt (pl. Sárospatak: 30,5 mm). Ez a lehűlés sem ígérkezett tartósnak, nyugat felől érkezett egy újabb hullámzó frontrendszer, aminek az előoldalán csak pár napra, de ismét nagyon forró levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Augusztus 20-án Kübekházán 39,5 fok volt a maximum, ami megegyezik a korábbi napi melegrekorddal. A hidegfront a Dunántúl nyugati részét már ezen a napon elérte, ahol többfelé zivatarok is kialakultak, a front mozgása viszont lelassult térségünkben, így az Alföldön még augusztus 21-én is nagy területen 37–38 fokos napi maximumhőmérséklet volt. Augusztus 21-én főleg a Dunántúl keleti felén voltak zivatarok, nagyobb mennyiségű csapadékkal (pl. Pincehely: 25,3 mm). Augusztus 22-re már a Tiszántúlra is megérkezett a jelentős lehűlés és néhány napig az átlagos közelében maradt a hőmérséklet, majd a hónap utolsó hetében ismét fokozatosan emelkedett a hőmérséklet. A korábban tapasztalt forróság ugyan már nem tért vissza, azért több napon így is elérte a legmagasabb hőmérséklet a 35 fokot. Többnyire csapadékmentes napok voltak, majd augusztus 31-én érkezett egy hidegfront, sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, nagyobb csapadék is (pl. Dévaványa: 26,9 mm).

A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 87 (átlag: 65 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) 52 (átlag: 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 18 fordult elő, ami 15 nappal több a sokévi átlagnál és a legnagyobb érték a XX. század kezdete óta. Országosan 14 napon érte el a csapadék az 1 mm-t 2026 nyarán, ami a szokásos érték alig fele (átlag: 26 nap) volt.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold