2024. április 29. hétfő
Tanulmányok

Szmoghelyzet 2011 októberében és novemberében

Kolláth Kornél


A száraz, szélcsendes időjárás a nappalok rövidülésével és ezzel együtt az éjszakai lehűlés erősödésével a levegőminőség romlásához vezet. A fűtési szezon beindulásával mind nagyobb mértékű az égéstermékekből származó szennyező anyagok forrása. A fő, veszélyesnek tekintett szennyező anyag komponens ilyenkor az ún. PM10, ami kis részecskékből (10 mikrométernél kisebb) álló szálló port jelent.
A légszennyező anyagok feldúsulását a szennyező anyagok forrásán kívül alapvetően két meteorológiai tényező befolyásolja:
  • A szél által meghatározott légcsere. (A források közeléből a légmozgás elszállítja a szennyeződést, és így általában tisztább levegő érkezik az adott térség fölé.)
  • A függőleges átkeveredés mértéke. A légszennyező anyagok koncentrációja ugyanis attól függően képes felhígulni, hogy vertikálisan mekkora térrészben áll rendelkezésre hely. Ilyen módon - vagyis az ún. keveredési rétegvastagság megváltozásával - még szélcsendes időben is sokat tud javulni a levegőminőség.
A Közép-Európában uralkodó tartós anticiklonális időjárási a légszennyező anyagok feldúsulásához kedvező meteorológiai feltételeket teremtett. Az első kép példaként a Budapest Csepel állomáson mért napi átlagokat mutatja a nitrogén-dioxid és a szálló por (PM10) komponensekre október 1-től november 15-ig.
1. ábra
Budapest Csepel állomáson mért PM10 és NO2 napi átlagok mutatja a nitrogén-dioxid és a szálló por (PM10) komponensekre. November 15-re a PM10 mennyisége napi átlagban a riasztási küszöbérték dupláját is elérte, ami igen ritkának számít, az elmúlt években a fővárosban nem is nagyon fordult ilyen elő. A zártabb völgyekben elterülő településeken (Sajó völgye) többször fordulnak elő ilyen magas koncentrációértékek.
November 16-n hajnalban elrendelték a fővárosban a szmogriadó riasztási fokozatát, mert két egymást követő napon, napi átlagban több mérőállomáson is küszöbérték fölötti PM10 mennyiséget mértek a műszerek, ugyanakkor lényeges időjárás változás nem várható. A légszennyező anyagok ilyen mértékű feldúsulásának fő oka, hogy az éjszaka órákban rendre igen erős inverziós rétegződés alakult ki közvetlen a felszín fölött, ami megakadályozza a függőleges légcserét. A forrásokból (főként a hagyományos fűtés) kikerülő füst ilyenkor a felszín közelében terül szét. A nappali órákban ugyan néhány órára pár-száz méteres rétegben "kitágul" a keveredési réteg, de ez nem elegendő a levegőminőség lényeges javulásához.
2. ábra
Budapesti rádiószondás felszállás 2011. november 16-án éjfélkor (00 UTC). A felszín közelében erős inverzió található. A nappali órákban 6 fok elérése esetén is mindössze 330 m a keveredési réteg vastagsága.
Az alapvető időjárási helyzet a következő napokban sem változik. Ugyanakkor a keleti országrész fölé a kelet-Európai síkság felől időnként hidegebb levegő szivárog be, ami a légmozgással és a keveredési réteg kitágulásával átmenetileg javíthatja a levegő minőségét.
Azokon a területeken, ahol tartós ködtakaró alakul ki szintén a levegőminőség javulása várható, ugyanis ekkor a felszín helyett a ködréteg teteje van kitéve az éjszakai kisugárzásnak és egy megemelkedet rétegben alakul ki erős inverzió. Az inverziós réteg magassága és egyben a keveredési rétegvastagság idővel emelkedhet. Ilyen helyzetekben stabilizálódik az ún. hideg légpárnás időjárási helyzet, a napi hőingás minimálisra csökken és mind éjszaka, mind nappal néhány száz méteres rétegben keverednek el a légszennyező anyagok (3. és 4. kép).
3. ábra
Kompozit műholdkép Közép-Európáról. A sárgás árnyalatban megjelenő területeken köd és alacsony szintű felhőzet található. A tartósan köddel borított területeken (például Kisalföld, Cseh-medence) idővel vastagabb keveredési rétegvastagság alakul ki napi átlagban, ami még légmozgás hiányában is jótékonyan hat a levegőminőségére. Az ilyen területeken idővel olyan stabilan olyan rétegződés alakul ki, mint amilyet a 4. képen látható prágai rádiószondás mérés mutat.
4. ábra
Prágai rádiószondás felszállás 2011. november 16-án éjfélkor. A keveredési rétegvastagság a tartós ködtakaró kialakulásával és annak megemelkedésével napszaktól függetlenül több száz méteres értéken (jellemzően 400-800 m) stabilizálódik. Jelen mérés alapján 430 m vastag az a réteg, ahol a felszín fölött közel 100 méterenként közel 1 fokot csökken a hőmérséklet.
Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása és ennek következtében a száraz talajállapot is közrejátszhatott abban, hogy ezidáig csak nagyon korlátozott területeken alakult ki olyan ködtakaró, ami nappal is megmaradt és ez összességében kedvezőtlen tényezőként érvényesült a légszennyezettség alakulásában.
Készült: 2011. november 16.
Szmoghelyzet 2011 októberében és novemberében