A 2026-os tavasz időjárása agrometeorológiai szempontból

Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

A 2025/2026-os tél hazánk nagy részén az átlagosnál szárazabb volt, és az Alföldön, valamint a Mezőföldön nem töltődtek fel a talajok mélyebb rétegei nedvességgel. A tél végén nagy területen hiányzott 30-70 mm nedvesség a felső egy méteres talajrétegből a telítettséghez képest.

A vegetációs időszak jobbára napos, száraz, az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb idővel kezdődött. A talajok felszín közeli része nagyon kiszáradt, és a középső talajréteg vízvesztése is egyre jelentősebbé vált. Az őszi vetések a szokásosnál hamarabb indultak fejlődésnek, és a középső országrészben már ekkor aszály volt kialakulóban. A rendkívül száraz levegő nagy napi hőingásokat eredményezett. Márciusban napközben többször is 15-20 fok közé melegedett a levegő, éjszakánként azonban rendszeresek voltak a gyenge fagyok. A kajszi azonban ezzel együtt is egyre többfelé kezdett virágozni március közepétől, és a többi gyümölcsfa rügyei is megpattantak. A hónap utolsó hetében fordult csapadékosra az idő, amikor négy hét szárazság után több hullámban, 10-50 mm közötti mennyiség esett. Az őszi vetésű növényeknek és a tavaszi vetés előkészítő munkáihoz nagyon jól jött a csapadék, a virágzó gyümölcsfáknál azonban a monília veszélyét növelte. Az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést. Áprilisban nagyon kevés csapadék érkezett, a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság mellett az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket. Április második hetében egyre hűvösebb levegő érkezett fölénk, rendszeressé váltak az éjszakai fagyok, melyek többször az egész országra kiterjedtek, és helyenként -5 foknál is erősebbek voltak. A korai csonthéjasoknál már a terméskezdeményekben keletkeztek fagykárok, míg a legtöbb gyümölcsfajtát a teljes virágzás fázisában érte a fagy. A fagy károsító hatását csak fokozta a rendkívül száraz levegő. A hónap közepén átmenetileg elmúlt a fagyveszély, de számottevő csapadék továbbra sem érkezett. A mélyebb gyökérzettel rendelkező őszi vetések eleinte még találtak nedvességet a talajban, a szokásosnál előrébb jártak a fejlődésben, április második felében azonban a repcére és az őszi kalászosokra vonatkozó aszály is egyre kiterjedtebbé vált. A zöldtömegük növekedése idő előtt megállt, illetve csökkeni kezdett. A virágzáskor szinte egyáltalán nem kapott csapadékot a repce, és a kalászosok szemnövekedésekor is alig esett. A hónap utolsó dekádjában északias áramlással nagyon száraz, hideg légtömegek áramlottak fölénk, napközben többször a 30%-ot sem érte el a levegő relatív páratartalma, és visszatértek az éjszakai fagyok is. Május 1-én hajnalban ismét nagy területen hűlt 0 és -5 fok közé a levegő (1. ábra), ami komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, majd néhány nap múlva a 30 Celsius fokot is meghaladta a hőmérséklet.

1. ábra
Minimumhőmérsékletek 2026. május 1-én (Celsius fok)

Május első hete napos, száraz időt hozott, ekkor tetőzött a tavaszi aszály, ami hazánk túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos fokozatot ért el (2. ábra).

2. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. május 31-én

A következő héten végre délnyugatira fordult az áramlás fölöttünk, és megérkezett az aranyat érő májusi eső. Többször, többfelé öntözte számottevő csapadék a földeket, a felső 30 cm-es talajréteg a Tiszántúl északi felének kivételével csaknem mindenhol telített állapotba került, fél méternél mélyebbre azonban csak délnyugaton és a felhőszakadások által érintett foltokban jutott a nedvességből. A mezőgazdasági aszály megszűnt, és a vízhiány is jelentősen mérséklődött, de a felső egy méteres talajrétegből főként az Alföldön még mindig sokfelé hiányzott 50-90 mm nedvesség a telítettséghez képest. A felhős, csapadékos napokon a hőmérséklet a sokéves átlag alatt alakult, ami visszavetette a vegetáció gyors fejlődését, az ezt követő melegebb időszakban azonban bőséges talajnedvesség mellett felgyorsult a növekedés, ami nemcsak a kultúrnövényeket, hanem a gyomokat is érintette. A májusi eső nagyon jól jött, de távolról sem volt elég, a hónap utolsó dekádja ismét csapadékszegény időjárást hozott, és fokozatosan nőni kezdett az aszállyal érintett terület nagysága.

Összességében, ahogy az idei tél is, a tavasz is szárazabb, és kissé enyhébb volt a sokéves átlagnál. Az ország déli felén 20-60, míg keleti és északi tájain 50-100 mm-rel hullott kevesebb csapadék a szokásosnál. Napfényben bőven volt részünk, 110-170 órával sütött többet a nap a sokéves átlagnál.