2021. május 15. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2021. március 26. 20:21

2021. februári hidegbetörés – A 2020–2021-es tél legmarkánsabb vihara

A tél markáns időjárási jelenségeit tipikusan a viharciklonok, illetve a poláris hidegbetörések alkotják. Míg a viharciklonokkal legtöbbször melegebb levegő jut a térségünkbe [1.][2.], addig a poláris légtömegeket hozó hidegbetöréseket kemény fagyok követik. A két szélsőséges időjárási esemény közös vonása, hogy mindkettő az egész féltekére hatással lévő folyamatok eredménye: amíg a viharciklonok a nyugati áramlás (zonalitás) során jönnek létre, addig a hidegbetörések az északról délre lezúduló (meridionális) cirkulációs típus eredményei.

Kurcsics Máté, Szilágyi Eszter, Horváth Ákos


Az elmúlt években sem volt ritkaság a sarki hidegbetörés, így 2020 február elején [3.], 2018. február végén [4.], illetve 2017 januárjában [5.] is hasonló markáns időjárási folyamatok okoztak erőteljes lehűléseket szerte Európában. A sorozatot a 2021. február 10-én az esti órákban viharos széllel, havazással és hófúvással betörő hidegfront folytatta, amelyet tartós, helyenként -20 fokos hideg időszak követett, amely a 2020–2021-es tél leghidegebb periódusa volt.


Globális skálájú folyamatok

A 2021. február 10-i esethez hasonló, markáns, tartós téli hidegbetörés globális skálájú folyamatok eredménye, melyek már hetekkel korábban megkezdődtek. A téli időszakban a poláris térségben csak gyenge, vagy egyáltalán nincs napsugárzás, míg a hó- és jégfelszín feletti kisugárzás miatt egyre jobban lehűl a levegő. Amennyiben a cirkulációs viszonyok is úgy alakulnak, a sarkvidéki kontinentális területek fölött igen hideg légtömegek halmozódhatnak fel.

Ezzel együtt előbb a sztratoszférában, majd a troposzféra felső részén is kialakul egy gyorsan áramló örvény, a poláris örvény a hideg légtömeg körül. Ha elég erős a poláris örvény, ez a levegő nem jut ki a sarkvidékről. A poláris örvény azonban különböző okok miatt gyengébb lehet, így megnyílhat a lehetőség a sarkvidéki levegő alacsonyabb szélességekre jutásához, ezáltal végeredményben a február 10-i és 11-ihez hasonló hidegbetörésekhez. Ilyen ok lehet az egész Földön körbefutó áramlás, a jet stream igen erős hullámzása, ami a sztratoszférába meleg levegőt juttat fel dél felől, ezáltal gyengítve a poláris örvényt. Így a sarkvidékről időnként alacsonyabb szélességekre kerülhet az igen hideg légtömeg, míg az Északi-sark térségébe melegebb levegő juthat [6.][7.].

A 2020–2021-es tél során már korábban is megfigyelhető volt, hogy gyenge a poláris örvény, a sarkvidéki hideg levegő időnként alacsonyabb szélességekre kerül. Mindazonáltal január végén még többnyire összefüggő hideg légtömeg töltötte ki a sarkvidéket, a poláris örvény gyengesége miatt azonban számítani lehetett rá, hogy ez elmozdulhat az alacsonyabb szélességek felé. Február első napjaiban ez a hideg légtömeg határozottan két részre szakadt: az egyik hidegmag Grönland és Észak-Kanada térségét, a másik pedig Szibériát töltötte ki, miközben az északi-sarkponton a felszín feletti 1,5 km-es magasságban 10-20 fokkal melegebb volt. Ezeket a hideg magokat aztán a nyomási rendszerek tovább alakították, különböző területekre szállították a hideg levegőt. Február 7-ére az Urál-hegység térségébe eljutott egy mély, erős ciklon, amely a hátoldalán a szibériai légtömeg igen markáns beáramlását indította meg Észak-Európába és a Kelet-európai-síkság fölé (1. ábra).

 1. ábra

1. ábra
A tengerszinti légnyomás (fekete vonalak) és a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés) és
szélmezeje az ECMWF analízise alapján 2021. február 7-én 7 órakor (6 UTC)


Eközben a Labrador-félszigettől az Atlanti-óceánon és a Kárpát-medencén keresztül a Fekete-tengerig húzódó sávban egy tartós alacsony légnyomású terület alakult ki, saját cirkulációs rendszerrel (2. ábra). Északi oldalán határozott keleti, míg déli oldalán nyugati szél fújt a 850 hPa-os nyomási szinten. Ezáltal az Urál-hegységen már átjutott szibériai eredetű levegő tovább áramlott nyugat felé, egyre jobban elárasztva Észak-Európát és Közép-Európa északi területeit is. A ciklonális rendszer déli oldalán meleg levegő áramlott, így egyre markánsabb hőmérséklet-különbség alakult ki. A képződő ciklonok között azonban kezdetben nem volt olyan, amelyik a hátoldalán dél felé tudta volna mozdítani a hideg levegőt.

 2. ábra

2. ábra
A tengerszinti légnyomás (fekete vonalak) és a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés) és
szélmezeje az ECMWF analízise alapján 2021. február 9-én 7 órakor (6 UTC)


Mindeközben sorban haladták át Európa délebbi területein a gyenge mediterrán ciklonok. Február 10-ére az egyik mediterrán ciklon megerősödött és hátoldalán megindulhatott a már napok óta Észak-Európa felett felgyülemlő egyre hidegebb légtömeg gyorsuló áramlása déli irányba. Ennek következtében az összefüggő ciklonális mező két igen erős, lassú mozgású ciklonra szakadt, köztük pedig Észak-Európa felett anticiklon alakult ki. A többnyire változatlan nyomási mező napokig lehetővé tette a szibériai eredetű levegő délre áramlását (3. ábra).

 3. ábra

3. ábra
A tengerszinti légnyomás (fekete vonalak) és a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés) és
szélmezeje az ECMWF analízise alapján 2021. február 12-én 7 órakor (6 UTC)


Mivel a mediterrán ciklonok jellemzően sekély képződmények, sokszor csak az alsó nyomási szinteken analizálhatók, 500 és 300 hPa-on pedig csak nyomási teknő kapcsolódik hozzájuk. A mediterrán ciklonok fejlettsége így jellemezhető vertikális kiterjedésük alapján is. Ebből következik, hogy a még fejlődőben lévő mediterrán ciklon okozta hideg vagy melegadvekció is kezdetben csak az alacsonyabb szinteken figyelhető meg, és a ciklon fejlődésével jut egyre nagyobb magasságokba is.

4a. ábra 4b. ábra

4. ábra
A tengerszinti légnyomás (fehér vonalak) és az 500 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés),
geopotenciális magassága (fekete vonalak) és szélmezeje az ECMWF analízise alapján
2021. február 11-én 13 órakor (12 UTC) és 14-én 1 órakor (0 UTC)


A 4. ábrán látható a hidegbetörést okozó mediterrán ciklon átalakulása. Február 11-én, az alacsonyabb szinteken történő hidegbetöréskor a magasban is elkezdett beszivárogni a hideg levegő a Kárpát-medence fölé, azonban még közel sem olyan markánsan, mint a felszínen, vagy a 850 hPa-os nyomási szinten. Ekkor még Magyarországtól délkeletre elhelyezkedő középponttal egy tipikus mediterrán ciklont láthatunk, 500 hPa-on gyenge, teknő hátoldali hidegadvekcióval. Még sekély volt a ciklon, 500 hPa-on meleg levegő helyezkedett el talajcentruma felett. Két és fél nappal később a ciklon már az 5-6 km-es magasságig fejlődött, 500 hPa-on is jól látható zárt izohipszákkal, középpontját pedig már hideg levegő töltötte ki, egyre inkább az atlanti-típusú ciklonokhoz hasonlóan. Mivel február 13-14-re már vertikálisan fejlett volt a ciklon, a hátoldalán markáns hidegadvekció indult meg az 500 hPa-os nyomási szinten. Az Észak-Európában összegyűlt, -40 fok körüli levegő déli irányba indult és elérte a Kárpát-medencét is.

Az 500 hPa-os nyomási szinten, kb. 5,5 km-es magasságban igen ritkán előforduló hideg volt mérhető. A Budapestről felbocsátott rádiószonda két időpontban is -40 foknál alacsonyabb hőmérsékletet mért ebben a magasságban: február 14-én 0 UTC-kor -41,3 fok, 12 UTC-kor -40,5 fok volt (5. ábra). Az időjárási helyzet rendkívüliségét kifejezi, hogy a budapesti rádiószonda legutóbb 2014. december 30-án mért -40 fok alatti hőmérsékletet ezen a nyomási szinten (-40,9 fok). A mostani helyzetben mért -41,3 foknál alacsonyabb értéket legutóbb több mint 10 éve, 2010 decemberében detektált a szonda (-41,7 fok). Az elmúlt 20 évben mindössze öt alkalommal fordult elő, hogy -40 fok alá süllyedjen az 500 hPa-os nyomási szinten a hőmérséklet a budapesti szonda mérései alapján, ebből négy a 2001–2010, és az említett egy a 2011–2020-as időszakban történt. Ez is jól mutatja az idén februárihoz hasonló hidegbetörések ritkaságát.

5a. ábra 5b. ábra

 5. ábra
Rádiószondás felszállás Budapest-Pestlőrincen 2021. február 14-én 0 és 12 UTC-kor;
a piros görbék a hőmérsékletet, a kékek a harmatponti értékeket mutatják


Hideg betörése Európába

A fentebb leírt globális skálájú folyamatok hatására az Észak-Európa fölé sodródott szibériai eredetű, igen hideg levegőt egy hullámzó frontálzóna választott el a kontinens délebbi területeitől. Észak-Európa felett a hóval borított felszín hatására ez a levegő még jobban le tudott hűlni, a front még élesebbé vált. A hidegbetörés megindulásához arra volt szükség, hogy kialakuljon a fentiekben említett mediterrán ciklon, amely a hátoldalán „lerántotta” ezt a hideg légtömeget. A 6. ábrán látható, hogy február 10-én a mediterrán ciklon mögött egyre erősebbé vált a hidegadvekció, a hullámzó frontálzónán egyre inkább a hidegfronti szakasz vált meghatározóvá. 

6a. ábra 6b. ábra
6c. ábra 6d. ábra

 6. ábra
A tengerszinti légnyomás (fekete vonalak) és a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés) és
szélmezeje 2021. február 10. 12 UTC, 11. 0 UTC, 11. 12 UTC és 12. 0 UTC-s időpontokban az ECMWF analízise alapján;
az ábrákon a kék nyilak a hideg, a piros nyilak a meleg levegő áramlását jelzik, közöttük látható a hullámzó frontálzóna


A ciklon előoldalán még meleg levegő áramlott a Földközi-tenger térségéből északi irányba, a hidegfront áthaladását követően azonban egyre hidegebb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét. A 6. ábrán is látható, hogy egy nap alatt közel 20 fokot hűlt a 850 hPa-os nyomási szint (kb. 1,5 km-es magasság) hőmérséklete. Az ilyen markáns hidegbetörések a felszínen rendre viharos széllel járnak. Így volt ez ebben a helyzetben is, a frontnak ugyanis nagy volt a dőlése, azaz a felszín közelében előresietett a hideg a levegő, míg magasabban csak később ért a front egy adott földrajzi pont fölé. A 7. ábrán látható a markáns hidegadvekció az alacsonyabb, 925 hPa-os (kb. 700 méteres magasság) nyomási szinten is. Összevetve a 6. ábrával megfigyelhető, hogy a 800 méteres szintbeli különbség ellenére 925 hPa-on is hasonló, helyenként még alacsonyabb is a hőmérséklet az adott időpontban, mint a magasabb, 850 hPa-os nyomási szinten.


7. ábra
7. ábra
A tengerszinti légnyomás (fekete vonalak) és a 925 hPa-os nyomási szint hőmérséklete (színezés) és
szélmezeje az ECMWF analízise alapján 2021. február 11. 13 órakor (12 UTC)


A viharos szél mellett a felszínen előresiető hideg levegő inverziós rétegződést alakított ki, amely idővel stabilizálta a légkört, kezdetben azonban kedvező feltételeket teremtett az ónos eső kialakulásához is a fagyos levegő felett található pozitív hőmérsékletű réteg folytán.

A hidegbetörést megelőzően a Kárpát-medence térségén áthaladó mediterrán ciklon előoldalán kialakult szállítószalag meleg, nedves levegőt szállított az ország területére, biztosítva ezzel a csapadékhulláshoz szükséges nedvességtartalmat. A magas specifikus nedvességtartalmú levegő már február 10-én 13 órakor (12 UTC) megfigyelhető, és még február 11-én 0 UTC-kor is az ország felett volt. 12 UTC-re a ciklonnal együtt keletebbre került és a keleti országrészre korlátozódott, február 12-én 0 UTC-kor pedig már száraz levegő volt a meghatározó a felszín feletti 3 km-es magasságban (8. ábra). A mediterrán ciklon csapadékának az érkezésekor a hőmérsékleti viszonyok miatt eső hullott, ahogy azonban a hideg levegő utolérte a csapadékzónát, átváltott a csapadék típusa havazásba, ónos esőbe vagy fagyott esőbe.

8a. ábra 8b. ábra
8c. ábra 8d. ábra

 8. ábra
A 700 hPa-os nyomási szint specifikus nedvességtartalma (színezés), geopotenciális magassága (fekete vonalak) és
szélmezeje az ECMWF analízise alapján 2021.
február 10. 12 UTC, 11. 0 UTC, 11. 12 UTC és 12. 0 UTC-s időpontokban


A csapadékképződéshez a nedvességtartalom mellett kényszerhatások is szükségesek, melyek feláramlásra kényszerítik a levegőt. Ehhez a ciklonális mező okozta összeáramlások és pozitív örvényességi advekció mellett a troposzféra felső részén hozzájárult a futóáramlás (jet stream) is. Látható a 9. ábrán, hogy a jet egyik ága érintette az ország délkeleti részét. A jet stream jellemzője, hogy egyes részein, elsősorban az ún. jobb belépő és bal kilépő területeken szétáramlások alakulnak ki, melyek az alattuk lévő rétegekben feláramlásokat generálnak, ezzel kialakítva vagy erősítve a csapadékzónát. Egy ilyen bal kilépő zóna figyelhető meg Magyarország felett is, ami kezdetben intenzív, záporos jellegű csapadékhullást okozott.

Mindezek alapján látható, hogy a szinoptikus skálájú időjárás helyzet alkalmas volt viharos szél, havazás, hófúvás és egyes területeken ónos eső kialakulására is.

 9. ábra
9. ábra
A 300 hPa-os nyomási szint magassága (folytonos vonalak, kb. 9000 m) és szélviszonyai
(a színezett területek a szél erősségét mutatják) az ECMWF analízise alapján 2021. február 11. 0 UTC-kor


Időjárási helyzet alakulása Magyarországon

A február 11-i napot megelőzően is csapadékos időjárás volt jellemző hazánkban a sorban áthaladó mediterrán ciklonok hatására, jelentős mennyiségű csapadék hullott le. Február 10-én a nap első felében is áthaladt az országon egy csapadékzóna, amiből jellemzően eső, de a Kisalföldön és az Északi-középhegységben hó, az Észak-Dunántúlon ónos eső is hullott, napközben azonban ezeken a területeken is átváltott esőbe a csapadék.

Ez a csapadékzóna 19 órakor (18 UTC) már csak északkeletet érintette (10. ábra), miközben délnyugat felől újabb kiterjedt csapadék érkezett. A csapadékzóna az éjszaka során egyre inkább észak, északkelet felé terjedt. A mediterrán ciklon csapadékzónájának legintenzívebb része az ország középső, délnyugat-északkelet irányú sávja mentén haladt végig. A Kaposvár-Miskolc vonal széles sávjában 10-25 mm, az ettől északnyugatra és délkeletre eső területeken jellemzően 1-10 mm csapadék hullott. Február 11-én reggeltől a csapadék már csak egyre inkább az északkeleti tájakat érintette, a Dunántúlon fokozatosan gyengült az intenzitása. Délután már csak északkeleten volt nagyobb mennyiségű csapadék, estére pedig elhagyta az országot a mediterrán ciklon csapadékzónája. Ekkor már a lokális hatások váltak meghatározóvá a csapadékképződés szempontjából, a Tiszánál kialakult összeáramlási vonal mentén és a Dunántúl északi felén alakultak ki újabb hózáporok.

10a. ábra 10b. ábra
10c. ábra 10d. ábra
10e. ábra 10f. ábra

 10. ábra
Az OMSZ radarhálózatának kompozit radarképe 2021. február 10. 18 UTC-kor és 22 UTC-kor,
f
ebruár 11. 2 UTC-kor, 6 UTC-kor, 14 UTC-kor és 20 UTC-kor


Február 10-én a nap második felében érkező csapadéknak a nagy része eső formájában hullott le, napközben még országszerte pozitív volt a hőmérséklet. A halmazállapot-váltáshoz a hidegbetörés megindulására volt szükség. Ennek megfelelően késő délután a Dunántúlon kezdődött meg a csapadék halmazállapotának változása. A gyors lehűlés miatt a csapadék esőből hóba váltása között csak rövid ideig fordult elő a vegyes halmazállapot, elsősorban havas eső és fagyott eső, majd megkezdődött a havazás. Éjfélig azonban csak a Dunántúl nyugati felén alakult ki havazás, másutt még eső hullott. Ezt követően az Északi-középhegységben is megkezdődött a gyors halmazállapot-váltás, és reggelre észak és nyugat felől egyre többfelé eső helyett hó hullott, így legkésőbb, a délelőtt első felében a délkeleti határszélen is megtörtént a halmazállapot váltása. Míg az ország nagy részén a vegyes halmazállapotok csak rövid ideig fordultak elő, az Északi-középhegység keleti és a Tiszántúl északi területein hosszabb ideig is kialakult fagyott eső és ónos eső. Ezeken a tájakon ezek a halmazállapotok intenzív csapadékhullással társultak, így nagyobb mennyiségű ónos eső is hullhatott. Nagyobb mennyiségű friss hó azokon a területeken gyűlhetett össze, ahol a halmazállapot-váltást követően is hosszabban kitartott a csapadékzóna. Jelentősebb hóréteg az Északi-középhegységben, illetve az Alföld középső részén alakult ki (11. ábra), itt tartott ki ugyanis a legtovább a csapadék február 11-én. Ezeken a területeken 5-15 cm friss hó hullott, a Bükkben alakult ki a legvastagabb hóréteg. A Dunántúlon jellemzően lepel – 2 cm hó esett, elsősorban a középső területeken.

 11. ábra

11. ábra
MSG kompozit műholdkép 2021. február 12-én 12:40-kor (11:40 UTC);
a felhőzet (fehér színezés) elvonulását követően a műholdképen láthatóvá váltak a hóval borított területek (kékes színezés)


A Dunántúlon a hidegadvekció hatására a front érkezésekor erős széllökések alakultak ki, majd a nyomási gradiens felépülésével együtt egyre gyakoribbá váltak a viharos széllökések. Északnyugati szelek esetén a Dunántúlon fújó legerősebb széllökések és a Sopron-Budapest tengerszinti légnyomás-különbség között szoros összefüggés van. Minél nagyobb ez a különbség, annál nagyobb széllökések alakulhatnak ki. Február 11-én reggelre Sopronban 8 hPa-lal volt magasabb a légnyomás, mint Budapesten, ami igen jelentős, ritkán kialakuló különbség (már 3-4 hPa-os értéknél is előfordulnak a nyomási gradiensből adódó viharos széllökések). Az egész Dunántúlon, a Bodrogközben, a Tiszántúl északi részén, Budapest térségében és a Duna-Tisza-köze déli felén is alakultak ki viharos, 60 km/h-t meghaladó széllökések. A Dunántúlon sokfelé a 70 km/h-t, helyenként a 90 km/h-t is meghaladták a legerősebb széllökések (12. ábra). A legnagyobb széllökés Kab-hegyen fordult elő: 111 km/h-s széllökést detektált az OMSZ szélműszere. A legerősebb széllökések mellett az is meghatározó, hogy a viharos szél hosszú időn át kitartott, Kab-hegyen 24 órán keresztül viharos szél fújt. 

A leggyengébb légmozgás az Északi-középhegység középső részén volt, ott csak élénk széllökések fordultak elő. A jellemzően mérsékelt légmozgás, a fagypont alatti hőmérséklet és a magas nedvességtartalmú, telítés közeli levegő kedvező feltételeket biztosított ezeken a területeken a zúzmarás köd kialakulásához is. A légmozgás miatt pedig a zúzmara vastagon le tudott rakódni a tereptárgyakra, faágakra.

 12. ábra
12. ábra
Az OMSZ szélműszerei által mért maximális széllökések az ország területén a

2021. február 10. 18 UTC és február 11. 18 UTC közötti 24 órában


A hideg levegő az északnyugat felől érkező frontoknál megszokott módon két irányból töltötte ki a Kárpát-medencét. A Dunántúlra, majd a Duna-Tisza-közére északnyugati, az Északi-középhegységbe és a Tiszántúl északi felére északkeleti széllel érkezett a fagyos légtömeg. Ezen szélirányok találkozásánál, megközelítőleg az Eger-Békéscsaba vonal mentén alakult ki a már említett összeáramlási zóna, amely mentén az Alföldön is vastagabb hóréteg alakult ki.

Február 10-én az ország északi felén jellemzően 0-5, déli felén 6-12 fok között alakultak a hőmérsékleti csúcsértékek. Ahogy az erős, majd viharos széllel megkezdődött a hideg levegő beáramlása, a hőmérséklet gyorsan esett vissza, és másnap hajnalra már csak a délkeleti határszélen volt kevéssel 0 fok felett. Február 11-én napközben is az egész országban fagypont alatt maradt a hőmérséklet, február 12-ére virradó éjszaka pedig felszakadozott a felhőzet, a derült égbolt hatására hajnalra erős fagy volt országszerte. Jellemzően -20 és -8 fok között alakultak a minimum hőmérsékletek, de az Északi-középhegység fagyzugaiban -20 fok alá csökkent a hőmérséklet. Ez a fagyos idő a következő napokban is folytatódott. Február 13-ra virradó éjszaka a nyugati tájak kivételével szinte mindenütt -10 fok alá csökkent a hőmérséklet, az Alföld északi felén helyenként -15 fokig, az Északi-középhegység fagyzugaiban ismét -20 fok alá hűlt le a levegő (13. ábra). Ezen az éjszakán Zabarban -25,8 fokig süllyedt a hőmérséklet. Ezt követően lassan enyhültek a fagyok, de egészen a február 17-re virradó éjszakáig, közel egy héten át több fokkal fagypont alatt alakultak a legalacsonyabb éjszakai hőmérsékletek az egész országban.


13. ábra

13. ábra
Az OMSZ műszerei által mért legalacsonyabb hőmérsékletek az ország területén
a
2021. február 12. 18 UTC és február 13. 18 UTC közötti 24 órában;
a február 13-ra virradó éjszaka volt a tél leghidegebb éjszakája

 
Balaton jegesedése

A hidegbetörés hatására a Balatonon is számítani lehetett a jég megjelenésére, a tartós északnyugati szél miatt azonban összefüggő jégtakaró nem tudott kialakulni. A hidegfront február 11-re virradó éjszaka érte el a Balatont, a levegő hőmérséklete tartósan fagypont alá süllyedt és viharossá fokozódott az északnyugati szél. Ezen az éjszakán a Balaton vízhőmérséklete még +3 fok körül alakult. Február 11-én a hullámzás által a partra kicsapódó, jellemzően +2 fok hőmérsékletű víz a fagypont alá hűlt tereptárgyakra azonnal ráfagyott, egyre vastagodó jégréteget képezve a vízparton. Ekkor azonban a vízen még nem alakult ki jég. Ahhoz, hogy a víz fagyása megindulhasson, előbb a teljes víztömegnek 0 fokra kellett hűlnie. A lehűlést segítette az erős vagy viharos légmozgás, ami mélyen átforgatta a Balaton vizét. Így február 11-én estére +1,5 fok köré hűlt le a víz, február 12-én hajnalra pedig elérte a fagypontot. A következő napokban 0 és -0,5 fok között változott a túlhűlt víztömeg hőmérséklete, így ez a feltétel már adott volt a jegesedéshez.

Az északnyugati, északi szél kitartott a következő napokban is. Siófoknál az első jégcsírák február 12-én, pénteken késő délután jelentek meg a part közelében, este pedig a szélvédettebb területeken már a parttól több méterre benyúló rücskös jég volt megfigyelhető. Mivel a hétvégén a fagyos idő és az erős északias szél is kitartott, ez a folyamat folytatódott, a parttól távolabb is kialakult a rücskös jégtakaró, a part közelében egyre inkább összefagyott a jégtömeg. Ebben a jégtakaróban vastagabb jégfelhalmozódások is kialakultak azokon a területeken, ahol a gyorsan visszaerősödő szél keltette hullámzás összetorlasztotta a jeget. Ugyanakkor ez a jegesedés is csak a szélvédettebb területeket érintette, a jég pedig továbbra sem vastagodott meg jelentősen. Február 15-én hétfőre gyengült a légmozgás és változott a szélirány. Az északi helyett nyugati, délnyugati irányba fordult a szél, ez pedig az északnyugati szélirányra védett területekről elmozdította a jeget a vízpart mentén (14. ábra). A vízhőmérséklet továbbra is 0 fok közelében alakult, a légmozgás pedig február 16-án keddre egyre gyengébb lett, így kedden délutántól kialakult a korábban be nem fagyott nyílt vízfelületen a tükörjég. Ez a nagyon vékony jégfelület másnap, február 16-án a felmelegedés és az ismét feltámadó szél hatására hamar összetöredezett és el is olvadt, a korábban kialakult rücskös jég azonban még tovább mozgott a déli part mentén a széliránynak megfelelően. Február utolsó másfél hetében már jelentős felmelegedés történt, a hónap utolsó hetében kiépülő anticiklon hatására többször előfordult, hogy a hőmérséklet csúcsértékei elérték a 20 fokot is. A Balaton vize azonban csak igen lassan melegedett, így valamennyi jég is még hosszú napokig megfigyelhető volt. A derült, szélcsendes éjszakákon nagyon vékony tükörjég képződött a vízfelszínen, ami napközben rögtön el is olvadt. A korábban képződött jégből azonban helyenként még a hónap utolsó napjaiban is voltak a part közelében jégdarabok.

 14. ábra

14. ábra
Sodródó jég a Balatonnál 2021.
február 18-án 14 órakor (13 UTC)


Összefoglalva elmondható, hogy a 2021. február 10-vel kezdődő sarki hidegbetörés 2020-2021 telének legmarkánsabb időjárási helyzete volt. Főként a felső légkörben nagyon hideg légtömegek árasztották el a Kárpát-medence légterét és a felszíni hőmérsékletek is rendkívül alacsonyak voltak. A gyors lefolyású hideg betörés dinamikája illeszkedett az elmúlt évek hasonló jelenségeihez, azonban hosszan tartó „klasszikus” telet nem tudott okozni.


Kapcsolódó oldalak:

  1. www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2764&hir=Viharciklon_Amerikabol_%E2%80%93_Ciara_nevu_ciklon_meteorologiai_hattere
  2. www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2700&hir=Amelie_viharciklon_meteorologiai_elemzese
  3. www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2759&hir=Hosszan_tarto_szelvihar_egy_markans_hidegfront_nyomaban
  4. www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2124&hir=Sziberiai_hideg_februar_vegen
  5. www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1805&hir=2017_jeges_januarja
  6. mta.hu/tudomany_hirei/durva-es-kiszamitahatatlan-teli-hidegbetoreseket-hozhat-a-jovo-110860
  7. journals.ametsoc.org/view/journals/clim/33/8/jcli-d-19-0004.1.xml?tab_body=fulltext-display

 

Tanulmányok