A hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár 1901 óta

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös nyár középhőmérséklete országos átlagban 1,2 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb 1901 óta. Több hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban a mért legmagasabb hőmérséklet meghaladta a 40 fokot is. Csapadék tekintetében az évszak nagyon száraz volt, a legszárazabb júniust követően a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség is elmaradt a szokásostól, ami összességében a nyolcadik legszárazabb nyarat eredményezte a XX. század kezdetétől.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 22,06 °C (1991–2020-as átlag: 20,84 °C), ami 1,22 fokkal haladta meg az átlagot (1. ábra). Ezzel a hetedik legmelegebb nyár volt 1901 óta (2. ábra). Mindhárom hónap pozitív anomáliával zárt, a június 2,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, míg az augusztus 0,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A június a második legmelegebb lett a XX. század eleje óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 21,5 és 22,5 fok között alakult, de az Alföld középső és déli részén többfelé meghaladta a 23 fokot. 20 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken, különösen az Északi-középhegyégben fordultak elő (3. ábra).

1. ábra
A nyári középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
A legmelegebb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2025 nyarán

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 119,0 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál csupán 59%-a (1991–2020-as átlag: 203,1 mm) (4. ábra). Ezzel a nyolcadik legszárazabb nyár volt 1901 óta (5. ábra). Mindhárom hónap csapadéka elmaradt az átlagtól, júniusban 83%-kal, júliusban 15%-kal, augusztusban 23%-kal hullott kevesebb csapadék, mint az 1991–2020-as átlag. Országos átlagban a június a legszárazabb volt a XX. század eleje óta. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Sopron Muck-kilátón (309,3 mm), a legkisebbet Kakucson (39,6 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek az északi határ közelében, a Dunántúl nyugati felén, különösen az északnyugati országrészben voltak, kisebb körzetekben 200 mm-t meghaladó csapadékkal (6. ábra). Az ország középső és déli részén a 2025-ös nyár rendkívül száraz volt. Nagy területen 80 mm csapadék sem hullott a három hónap alatt, helyenként az 50 mm-t sem érte el az évszakos csapadékösszeg. A Balatontól keletre, Baranya vármegye déli részén és a Duna-Tisza közén nagy területen a 2025-ös nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta. Ezeket a területeket fekete pontozás jelöli a 6. ábrán.

4. ábra
A nyári csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

5. ábra
A legszárazabb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta

6. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2025 nyarán

A nyár első hetén a hazánktól nyugatra, északnyugatra hullámzó frontrendszer előoldalán a szokásosnál több fokkal melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe. A legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok felett alakult. Június 3-án egy, az országot megközelítő hidegfront hatására zivatarok alakultak ki, amik a Dunántúlon egy keskeny, de hosszú sávban okoztak helyenként nagyobb csapadékot és szélerősödést. A folytatásban kicsit tovább emelkedett a hőmérséklet, június 5-én Dévaványán 35,7 fokot mértünk. A száraz idő miatt viszont az éjszakai órákban többnyire 20 fok alá hűlt a levegő. Június 8-án egy hidegfront hozott komolyabb lehűlést, de jelentős csapadék nem hullott, csak kevés helyen érte el a csapadékösszeg a 10 mm-t. A következő napokban kevéssel az átlagos alatt alakult a középhőmérséklet. Jelentős hőingás jellemezte ezeket a napokat. Anticiklon alakította időjárásunkat, így a nagyrészt derült, száraz időben a minimumok többfelé 10 fok alatt maradtak, míg napközben 25 és 30 fok közé emelkedett a hőmérséklet. Napról napra egyre magasabban alakultak a csúcsértékek, június 16-án ismét elérte a legmagasabb érték a 35 fokot, majd egy hidegfront hozott néhány fokos felfrissülést. Nagyobb csapadék csak helyenként fordult elő (például Lénárddaróc: 36,3 mm). Ezután ismét anticiklon húzódott Közép-Európa fölé, folytatódott a száraz időjárás. Június 20-án észak felől a korábbinál hűvösebb, de száraz levegő érkezett a Kárpát-medencébe. Ez kedvezett az erőteljesebb éjszakai lehűlésnek, olyannyira, hogy június 21-én Zabaron 3,1 fokig hűlt a levegő, ami új országos napi hidegrekord. Június vége ismét több fokkal melegebb időjárással, hőhullámmal telt. Néhány hidegfront ugyan érintette Magyarországot, de ezek csak egy-egy napra és nagyon minimális hőmérséklet-visszaeséssel jártak. Csapadék június 23-án a Dunántúl nyugati, északnyugati részén volt. A legmelegebb nap június 26-a volt, ekkor Kübekházán 39,7 fok volt a maximum, ami új országos napi maximumhőmérséklet rekord. Június 26-án a középhőmérséklet országos átlaga 28,1 fok volt, ami a második legmagasabb júniusi érték 1901 óta. Június 27-re egy hidegfront okozott néhány fokos lehűlést, országosan jelentős mennyiségű csapadék viszont továbbra sem érkezett. Július elején még folytatódott a júniust jellemző száraz időjárás, sokfelé 35 fok feletti csúcshőmérséklettel, és anticiklon miatt száraz, napos idővel, a térségünktől északra elvonuló ciklonok frontjaival. Változás július 7-én érkezett. Egy hullámzó frontrendszer érte el a Kárpát-medencét, aminek a mozgása lelassult, így napokig hatással volt időjárásunkra.

7. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2025 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

8. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2025 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Már július 6-án is sokfelé kialakultak záporok, zivatarok, de ezek általában még nem jártak nagyobb mennyiségű csapadékkal. Július 7-én viszont már sokfelé felhőszakadással és egyéb heves kísérőjelenségekkel járó zivatarok alakultak ki az országban. A július 7-től 9-ig tartó háromnapos időszak az egész nyár legcsapadékosabb periódusa lett végül, mindhárom napon a legnagyobb mért csapadékösszegek a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérőhálózatában meghaladták az 50 mm-t. A sok csapadék mellett a 2025-ös nyár egyik leghűvösebb időszaka is volt ez, július 9-én csupán 16 fok volt a középhőmérséklet országos átlaga. A következő napokon is volt csapadék, de már sokkal kisebb térbeli kiterjedésben és mennyiségben. Néhány napra jelentősen melegebbre fordult az idő, ismét előfordultak 35 fok körüli maximumok, majd július 16-án egy hidegfront hozott lehűlést. Elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok. Pár napra az ország egész területén 30 fok alatt maradtak a napi maximumhőmérsékletek, majd ismét melegedés vette kezdetét és újabb hőhullám vette kezdetét. Július 20-től ismét előfordultak 35 fokot meghaladó hőmérsékletek a délutáni órákban. Változás július 26-án érkezett, amikor egy ciklon vonult át a Kárpát-medencén. A Dunántúlon már július 25-én is kialakultak zivatarok, majd nagyobb számban július 26-től. Július 27-re jelentősen visszaesett a hőmérséklet, ami ezt követően tartósan néhány fokkal az átlag alatt maradt. A hidegfront előtt július 26-án viszont Sarkad Malomfok állomásunkon 41,3 fokig melegedett a levegő, ami a 2025-ös nyár legmagasabb mért hőmérséklete. Július 27-én is kialakultak felhőszakadással járó zivatarok. A somogy vármegyei Csökölyön levő csapadékmérő állomásunk egészen rendkívüli, 184,0 mm-es napi csapadékösszeget mért, ami a HungaroMet Nonprofit Zrt. adatbázisában rögzített ötödik legnagyobb napi csapadékösszeg érték és a 2025-ös nyár legnagyobb mért napi csapadékösszege (9. ábra).

9. ábra
A legnagyobb mért napi csapadékösszegek Magyarországon

Július végére csökkent a csapadékhajlam, majd augusztus 2-án inkább a Dunántúlon, 3-án keletebbre alakultak ki többfelé zivatarok. Augusztus 4-én is keleten, északkeleten alakultak ki nagyobb csapadékkal járó hevesebb zivatarok, majd a folytatásban egészen a hónap közepéig ismét nagyrészt anticiklon alakította időjárásunkat és száraz, napos idő volt jellemző. Augusztus 8-tól ismét a sokéves átlag fölé melegedett a levegő. Augusztus 10-én Körösladányban 39,9 fokig melegedett a levegő, ami új országos napi melegrekord lett. Egy gyenge hidegfront hatására augusztus 11-12-re átmenetileg kissé visszaesett a hőmérséklet, majd ismét erősödött a forróság és a hónap közepén többfelé újból 37-38 fokos maximumokat mértünk. Az éjszakák sem hoztak jelentősebb felfrissülést, augusztus 16-án reggelre Budapest János-hegy állomásunkon csak 25,3 fokig hűlt a levegő, ami a legmagasabb napi minimumhőmérséklet új országos rekordja azon a napon. Ezt követően azonban jelentős lehűlés vette kezdetét. Az első hidegfront augusztus 17-én vonult át. Főleg az északi országrészben, valamint a Dunától keletre alakultak ki a legnagyobb számban zivatarok. Néhány csapadékmentes nap után augusztus 21-22-én egy ciklon hatására többfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék. A ciklon mögött több fokkal az átlagos alá esett vissza a hőmérséklet. A reggeli órákban általában nagy területen 10 fok alatt voltak a minimumok és augusztus 24-én a legmelegebb órákban is 25 fok alatt maradt a hőmérséklet országszerte. Augusztus 25-én Zabar és Lénárddaróc állomásainkon 1,7 fok volt a napi minimumhőmérséklet, ami a 2025-ös nyár legalacsonyabb mért hőmérséklete az állomáshálózatunkban. Augusztus végén egy hullámzó ciklonrendszer előoldalán melegebb levegő áramlott hazánkba, augusztus 28-án és 29-én 35 fok közelében alakult a legmagasabb hőmérséklet, majd a frontrendszer elérte az országot. Augusztus 29-én a Dunántúlon már voltak 10 mm feletti csapadékok, majd augusztus 30-án az ország nyugati felében nagy területen mértünk 30 mm-t, a Balaton környezetében 40 mm-t meghaladó csapadékot. A nyár utolsó napján inkább a Dunától keletre alakultak ki záporok, zivatarok, a hőmérséklet pedig az átlagos közelébe esett vissza az évszak utolsó napjára.

A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 78 (átlag: 65 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) 43 (átlag: 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 8 fordult elő, ami 5 nappal több a sokévi átlagnál. Országosan 22 csapadékos nap (átlag: 28 nap) volt 2025 nyarán.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold