Rendkívüli zivatarlánc az Alföldön november 17-én

Szilágyi Eszter

Nagytérségi időjárási körülmények

2025. november 17-én napközben északnyugat felől egy markáns hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét. Mindeközben délnyugat felől a spanyol meteorológiai szolgálat által Claudia névre keresztelt ciklon egy peremhulláma érkezett (1. ábra). A front előterében mozgó légörvény enyhe, nagy nedvességtartalmú, labilis levegőt szállított áramlási rendszerében. A délutáni zivatarok kialakulásához szükséges nedvesség tehát adott volt, azt a szinoptikus skálájú légörvény biztosította. A nagytérségi időjárási helyzet a vizsgált napon nem csak egyedi zivatarcellák képződését támogatta. A zivatarok szerveződését, egy komolyabb zivatarrendszer kialakulását számos tényező együttese segítette elő. Ha a légkör magasabb szintjeit megvizsgáljuk, megfigyelhető, hogy az 500 hPa-os nyomási szinten kora délután már megkezdődött a hűvösebb légtömeg beáramlása (2. ábra), amely jelentős labilitást eredményezett, továbbá növelte a szélnyírást.
 

1. ábra
Nagytérségi időjárási helyzet 2025. november 17-én 12 UTC időpontban az ECMWF analízise alapján.
A folytonos vonalak a tengerszinti légnyomást, a színezett területek a 850 hPa nyomásszint (kb. 1500 m magasság)
hőmérsékletét, a szélzászlók a 925 hPa (kb. 700 m magasság) szélviszonyait mutatják.
A jelentős lehűlést hozó hidegfront előterében megfigyelhető egy légörvény, amely
elegendő nedvességet és emelőhatást is biztosított a konvektív folyamatoknak.

2. ábra
Az 500 hPa-os nyomási szint magassága (folytonos vonalak), hőmérséklete (színezett területek) és
szélviszonyai 2025. november 17-én 6 UTC és 12 UTC időpontokban az ECMWF analízis alapján.
Észak-, Északnyugat-Európa fölött egy magassági teknő húzódott, amit a környezeténél jóval hidegebb levegő töltött ki.
Ehhez kapcsolódóan kora délután már térségünkben is jelentős hidegadvekció indult meg a középtroposzférában.
 A zivatarok kialakulásához szükséges labilitást ez jelentősen növelte.

A szélnyírást tovább erősítette a jet stream jelenléte (3. ábra). Kora délután délnyugat felől a Duna-Tisza-köze fölé helyeződött a futóáramlás szélmaximuma. Ennek következtében a 300 hPa-os nyomási szinten, az ország középső sávjában ugrásszerűen megnövekedett a magassági szél, 40 m/s-t meghaladó szelek fújtak körülbelül 9 km-es magasságban. A jetmag körüli feláramlások támogatták a zivatarképződést, a megnövekedett szélnyírás pedig elősegítette, hogy a képződő cellák rendszerbe szerveződjenek. Így az Alföld közepén már láncba rendeződve vonultak a zivatarok.
 

3. ábra
A 300 hPa-os nyomási szint magassága (folytonos vonalak), szélsebessége (színezett területek) és
a szél iránya 2025. november 17-én 12 UTC időpontban az ECMWF analízise alapján.
A zivatarok kialakulásának idején az ország középső sávjában a futóáramlás jelenléte fokozta a szélnyírást,
elősegítve ezzel heves zivatarok, szervezett zivatarrendszerek kialakulását.

A szélviszonyokat tovább vizsgálva látható, hogy nemcsak a troposzféra felső részén ment végbe ugrásszerű változás a déli, kora délutáni órákban, hanem a légörvény érkezésével egyidejűleg az alacsonyabb légköri szinteken is határozott szélerősödés jelentkezett. A 925 hPa-os nyomási szint (kb. 700 méteres magasság) geopotenciál mezejében látható (4. ábra), hogy a légörvény előoldalán (a hidegfront első hulláma előtt) besűrűsödtek az izohipszák (az azonos geopotenciális magasságú pontokat összekötő vonalak). A megnövekedett gradiens hatására viharos szél jelentkezett a magasban (20-25 m/s), ami az átkeveredés révén a felszínközeli rétegekben is érzékelhető volt, a déli órákra hirtelen nagy területen megerősödött a délnyugati szél.

4. ábra
A 925 hPa-os nyomási szinten a geopotenciál mező (folytonos vonalak), a szélsebesség (színezett területek) és
a szél irányának alakulása 2025. november 17-én 12 UTC időpontban.
A légörvény előterében a gradiens szél maximuma figyelhető meg.
A hidegfront első hulláma mögött azonban már jóval mérsékeltebb szélviszonyok a jellemzőek. 

Összességében elmondható, hogy a nagytérségi időjárási helyzet egyértelműen támogatta a Kárpát-medencében kialakuló heves konvektív folyamatokat. A légörvény szállította nagy nedvesség, a magasban zajló hidegadvekció által keltett nagyfokú labilitás, és a jet stream jelenlétének köszönhető vertikális szélnyírás és emelőhatás együttesen kedvezett az intenzív, szervezett zivatarrendszerek kialakulásának. 

Szélvihar az Alföldön

November 17-én már a zivatarok kialakulását megelőzően megerősödött a déli, délnyugati szél, a déli órákban a Dunántúlon többfelé már viharos szél fújt. Az első zivatarok kora délután a Dél-Dunántúlon, egy prefrontális (a hidegfront előterében, melegszektorban) konvergenciavonal mentén pattantak ki. Egy órával később a Duna-Tisza-közét ezek a zivatarok már szervezett formában, láncba rendeződve érték el (5. ábra). November közepén hazánkban egyáltalán nem szokványos, helyenként 10 km-t meghaladó felhőtetővel rendelkező zivatarok alkották a zivatarláncot, amit nagyon gyors áthelyeződés jellemzett, a rendszer 90-100 km/h közötti sebességgel robogott a keleti megyék irányába. A zivatarok 15 óra magasságában már átlépték a Tisza vonalát, 16 óra körül pedig a zivataros rendszer már a keleti országhatárnál járt (6. ábra). A vihar lefolyását az alábbi videón lehet követni. 

5. ábra
A HungaroMet Nonprofit Zrt. radarhálózatának mérésein keresztül láthatjuk a Dunántúlon kipattanó első zivatarokat
 (a: 2025.11.17. 11:45 UTC). A rendszer egy órával később már a Duna vonalában járt (b: 2025.11.17. 12:40 UTC).

6. ábra
A zivatarokat gyors áthelyeződés jellemezte.
A Tisza vonalától (a: 2025.11.17. 13:45 UTC) bő egy óra leforgása alatt
a zivatarlánc elérte a keleti országhatárt (b: 2025.11.17. 15:00 UTC).
Forrás: HungaroMet Nonprofit Zrt. radarhálózat

A zivatarok sokfelé okoztak szélsőséges időjárást. A legnagyobb károkat a hirtelen feltámadó zivataros kifutószél okozta. Az Alföldön többfelé erősen viharos, 90 km/h-t meghaladó széllökéseket mért a HungaroMet Nonprofit Zrt. szélmérőhálózata. A legnagyobb széllökést, 99 km/h-t Szolnokon regisztrálták, de a zivataros kifutószélfront mentén keletkezett kisebb méretű örvényekhez (gustnado) akár ezt meghaladó széllökések is kapcsolódhattak. A vihar háztetőket rongált meg, fákat csavart ki, vezetékek szakadtak le.

A cellák vonulását intenzív villámtevékenység kísérte. A legtöbb villámot a HungaroMet Nonprofit Zrt. villámlokalizációs hálózata (LINET) megközelítőleg a Paks-Kecskemét-Szolnok vonal széles sávjában, továbbá a dél-alföldi régióban regisztrálta (7. ábra). A zivatarok által érintett területekről többfelé apró szemű jeget is jelentettek.

7. ábra
A HungaroMet Nonprofit Zrt. által működtetett LINET villámlokalizációs hálózat mérései
a 2025. november 17-én 18 UTC időpontot megelőző 12 órából.
A kelet, északkelet felé helyeződő zivatarokhoz az Alföldön intenzív villámtevékenység kapcsolódott.

Összefoglaló 

A bemutatott időjárási helyzet rávilágít arra, hogy bár rendkívülinek tűnhet ősz vége felé károkozó zivatarok kialakulása, a novemberi időszakban is fennállhatnak a szélsőséges konvektív folyamatok kialakulásának feltételei. A bemutatott esetben egy hidegfront előterében érkező légörvény jelentős mennyiségű nedvességet importált a mediterrán térségből. Továbbá a középtroposzférában meginduló hideg levegő beáramlása, valamint a futóáramlás által generált vertikális szélnyírás olyan instabil és dinamikailag támogatott környezetet hozott létre, amely elősegítette zivatarcellák fejlődését, szerveződését és gyors áthelyeződését. Mindezek következtében 2025. november 17-én az évszakhoz képest szokatlanul heves zivatarrendszer vonult végig az Alföldön károkozó szél és jég kíséretében. 

Hivatkozás:

[1] met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3372&hir=Szupercella_felhotolcserrel