Az átlagnál melegebb és szárazabb ősz

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös ősz középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált. A meleg szeptembert követően az átlag körül alakult a hőmérséklet. Csapadék tekintetében az év utolsó évszaka is száraz volt, csak novemberben hullott a szokásosnál több csapadék.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 11,5 °C (1991–2020-as átlag: 10,7 °C), ami 0,8 fokkal haladta meg az átlagot (1. ábra). A szeptember 2,2 fokkal volt melegebb az éghajlati normálnál, amivel a nyolcadik legmelegebb szeptember lett 1901 óta. Az ősz további része az átlagos körül alakult, az október 0,3 fokkal átlag alatti, a november 0,3 fokkal átlag feletti középhőmérsékletű volt. Az ősz középhőmérséklete az ország nyugati és északi részén, síkvidéken 11 és 12 fok között alakult, míg az ország déli tájain meghaladta a 12 fokot. 10 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken, és az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben fordultak elő (2. ábra).

1. ábra
Az őszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2025 őszén

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 130,1 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál csupán 82%-a (1991–2020-as átlag: 158,6 mm) (3. ábra). A szeptember és az október csapadéka elmaradt az átlagtól, szeptemberben 31%-kal, októberben 40%-kal hullott kevesebb csapadék, mint az 1991–2020-as normál. Novemberben a szokásosnál 21%-kal több csapadék esett, amivel a március mellett a második hónap az évben, amikor az átlagnál több volt a havi csapadék országos átlagban. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Miskolc Berekalján (277,6 mm), a legkisebbet Békéssámsonon (56,4 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek az Északi-középhegységben és a nyugati határ közelében (pl. Őrség) voltak, ahol a 200 mm-t is meghaladta az őszi csapadék (4. ábra). A legkevesebb csapadék a Dél-Alföldön hullott, ahol nagyobb területen 70 mm alatt maradt a 2025-ös ősz csapadékösszege.

3. ábra
Az őszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2025 őszén

Az átlagnál több fokkal melegebb idővel kezdődött az ősz, a napi legmagasabb hőmérséklet többfelé meghaladta a 30 fokot. Szeptember 2-án és 3-án egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, ami előbb a Dunántúlon, majd északkelten okozott csapadékot, 3-án nagyobb csapadékot okozó zivatarok is kialakultak (pl. Baskó: 33,7 mm). A következő két napon tovább emelkedett kissé a hőmérséklet, szeptember 5-én Körösladány és Körösszakál állomásokon 35,1 fok volt a legmagasabb hőmérséklet, ami új országos napi maximumrekord és a 2025 őszén mért legmagasabb hőmérséklet. Ezen a napon a napi középhőmérséklet 23,5 fok volt országos átlagban, ami szintén az évszak legmagasabb értéke (5. ábra). Eközben északnyugaton egy érkező hidegfront hatására már néhány fokot visszaesett a csúcshőmérséklet, a Bükktől északra pedig zivatarok is kialakultak. Szeptember 6-tól ugyan közelebb került a hőmérséklet az 1991–2020-as átlaghoz, viszont még mindig afelett maradt. A maximumhőmérsékletek a Dunántúlon ugyan jelentősebben visszaestek, a Tiszántúlon viszont még továbbra is 30 fok köré melegedett délutánonként a levegő. Szeptember 6-án és 7-én kevesebb helyen, majd szept. 8-án főleg az Északi-középhegységnél és az Alföld északi felén többfelé alakultak ki hevesebb zivatarok, nagyobb mennyiségű csapadékkal. Bátonyterenyén ezen a napon mért 74,0 mm csapadék a 2025-ös ősz legnagyobb mért napi csapadékösszege. Szeptember 10-én egy mediterrán ciklon okozott a Dunántúl északi felén és északon jelentősebb esőt, az országos átlag is elérte a 10 mm-t (6. ábra). Szept. 11-én keleten még volt csapadék, majd egy csapadékmentes napot követően 13-án és 14-én sokfelé alakultak ki egy újabb hidegfront miatt zivatarok, hevesebb zivatarok, felhőszakadással nagyobb számban szept. 14-én (pl. Sátoraljaújhely Barátszer: 48,2 mm). A folytatásban többnyire anticiklon alakította az időjárást térségünkben, így napos és száraz volt az idő. Az anticiklon nyugati oldalán egy hullámzó frontrendszer előoldalán egyre melegebb léghullámok érték el a Kárpát-medencét, szept. 20-tól délutánonként 30 fok körül alakult a legmagasabb hőmérséklet. Szeptember 21-22-én a középhőmérséklet országos átlagban 7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. Szept. 21-én a napi középhőmérséklet 21,5 fok volt országosan, ami azon a napon a legmagasabb érték a XX. század eleje óta. Szeptember 23-án délen és keleten még elérte a csúcshőmérséklet a 30 fokot, a Dunántúlon viszont már jelentősen lehűlt a levegő. A 2025-ös évben ezen a napon mértünk utoljára 30 fok feletti hőmérsékletet. Szeptember 25-én az ország északi felén még többfelé jelentősebb mennyiségű csapadék esett, majd csökkent a csapadékhajlam. Szeptember végén és október elején a középpontjával Északkelet-Európa felett levő anticiklon déli oldalán keleties áramlással az átlagosnál több fokkal hűvösebb levegő áramlott hazánkba. Szeptember 29-én a fagyzugos helyeken 2025 őszén először fagypont alá hűlt a levegő (pl. Lénárddaróc: -0,4 fok). Reggelente fagypont közelébe csökkent a hőmérséklet, majd délutánonként 15 fok körüli maximumok voltak. Október 2-án Kékestetőn csak 3,8 fokig melegedett fel a levegő, így új legalacsonyabb napi maximumhőmérséklet országos rekord született.

5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2025 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2025 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Október 3-án több, mint 6 fokkal maradt el a napi középhőmérséklet országos átlaga a normál értéktől, Zabar állomásunkon pedig -4,6 fokig hűlt a levegő, amivel megdőlt az országos napi minimumhőmérséklet rekordja. Október 4-én egy érkező frontrendszer okozott országszerte kisebb csapadékot, majd fokozatos melegedés vette kezdetét és október 8-tól az átlagos körül alakult a hőmérséklet. Ezt követően anticiklon miatt számottevő csapadék október közepén sem volt, a frontok többnyire a Kárpát-medencétől keletre vonultak el. Nagyobb napi hőingás jellemezte ezt az időszakot, a derültebb tájakon fagy is előfordult, majd a délutáni órákra jellemzően 20 fok közelébe melegedett a levegő. Október 18-án egy hidegfront mögött kitisztult a levegő, emiatt másnap az ország nagy részén fagyott, több állomásunkon -5 fok alatt volt a minimumhőmérséklet. A következő napokon délies áramlással átmenetileg jelentősen melegebbé vált az idő. Október 22-én és 23-án a legmagasabb hőmérséklet az ország nagy részén meghaladta a 20 fokot, a déli határnál 25 fok közelében volt és az éjszakai fagyok is megszűntek. Jelentős változást az október 23-án érkező hidegfront hozott. Az ország jelentős részén 10 mm-t meghaladó csapadék hullott, de a Dunántúl északi és nyugati tájain sokfelé 30 mm-nél is több esett (pl. Dabrony: 56,4 mm), és az országos átlag is meghaladta a 20 mm-t, amivel országos viszonylatban a 2025-ös ősz legcsapadékosabb napja lett. A hidegfront mögött több fokkal visszaesett a hőmérséklet. Az október utolsó hetét változékony időjárás, gyakori frontátvonulások jellemezték. Október 24-én már csak északkeleten hullott nagyobb mennyiségű csapadék, majd 25-én az Alföld középső részén alakultak ki zivatarok, majd 26-án nyugaton és délen, 27-én északon esett néhány mm eső. Egy hullámzó frontrendszer előoldalán melegebb levegő áramlott térségünkbe, emiatt a szokásosnál több fokkal melegebb idővel teltek október utolsó napjai. November elején is folytatódott az átlagnál melegebb időjárás, többfelé 20 fokot meghaladó maximumhőmérsékletekkel. November 2-án Sellyén 24,2 fokig melegedett a levegő, majd november 3-án a frontrendszer átvonult az ország felett és mögötte az átlagos közelébe csökkent a hőmérséklet. Jelentősebb csapadék a Dunántúl nyugati felére érkezett. A front mögött kitisztult és csapadékmentes napok következtek, többnyire sok napsütéssel, de helyenként (pl. Sajó völgye) tartósabban megmaradt az éjszaka képződött köd. A gyenge éjszakai fagyokat követően a napos tájakon délutánra általában 15 fok közelébe melegedett a levegő. November 7-én és 8-án egy hidegcsepp okozott csapadékot főleg az ország keleti felén. A folytatásban anticiklon alakította időjárásunkat és november 9-től a köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet egyre tartósabban megmaradt. November 12-én már csak a hegyvidékek emelkedtek ki az alacsonyszintű rétegfelhőzetből. Emiatt a legmagasabb hőmérsékleteket is ott mértük, például november 12-én 10,4 fok volt a legmagasabb mért hőmérséklet, amit Dobogókő állomásunkon mértünk, miközben síkvidéken általában 5–6 fok volt a maximum. November 14-én és 15-én egy közeledő frontrendszer hatására megélénkülő szél az ország déli felén nagyobb területen feloszlatta a rétegfelhőzetet, így a napos déli tájakon 15 fok fölé melegedett a levegő napközben. November 16-án már az északi vármegyékben is felszakadozott a rétegfelhő, több állomásunkon 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, november 17-én az Alföldön zivatarok alakultak ki, majd november 18-ra átvonult a hullámzó frontrendszer. Többfelé jelentősebb mennyiség csapadék esett, ami nagyrészt eső volt, de a Mátra és Bükk magasabb részen havazott is és vékony hóréteg is kialakult. A hidegfront mögött kitisztult és a még felhősebb déli tájak kivételével nov. 19-én ismét megjelentek a fagyok, a legmagasabb hőmérséklet pedig 10 fok alá esett vissza. A folytatásban is maradt a változékony időjárás, november 20-tól egy mediterrán ciklon okozott tartósan csapadékos időt. Kezdetben eső hullott, majd a hegyvidékek mellett főleg a Dunántúlon síkvidéken is egyre nagyobb területen váltott át az eső havazásba. November 23-án reggelre a Dunántúlon síkvidéken nagy területen alakult ki 5–15 cm-es hóvastagság, míg a hegységekben (pl. Mecsek, Bakony, Mátra, Bükk) 20–30 cm hóvastagság alakult ki. November 23-án a Dunántúl keleti felén nagyobb területen egész nap fagyott, és reggelre a havas tájakon többfelé -5 fok alá csökkent a hőmérséklet. A november 23-án Pér repülőtér állomáson mért -9,4 fok az évszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. November 23-án a napi középhőmérséklet országos átlaga is fagypont alatt maradt, -0,3 fok volt. A havas, hideg idő nem bizonyult tartósnak, mert egy újabb mediterrán ciklon előoldalán megenyhült és síkvidéken gyorsan elolvadt a hótakaró, valamint a Dunántúlon és északon jelentős mennyiségű eső is hullott. November 25-én a napi csapadékösszeg Gerecse tető állomáson 67,4 mm volt, ami új országos napi csapadék rekord. November utolsó napjaira az átlagos közelébe, kevéssel az alá esett vissza a hőmérséklet, az éjszakai fagyokat követően napközben is általában 5 fok alatt maradtak a maximumok, országosan jelentősebb mennyiségű csapadék már nem esett. Az évszak végén egyre inkább anticiklon alakította időjárásunkat, visszatért a párás, ködös, rétegfelhős időjárás. Az ősz utolsó napja is hasonló idővel telt, csak a délnyugati tájakon szakadozott fel a felhőzet és sütött a nap.

A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 16 (átlag: 10 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos egy helyett a szeptember eleji hőség miatt 5 nap volt idén ősszel. Fagyos nap (Tmin ≤ 0 °C) országos átlagban 10 fordult elő, ami három nappal kevesebb a sokévi átlagnál. Országosan 30 csapadékos nap (átlag: 28 nap) volt 2025 őszén.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold