2025-ös év agrometeorológiai áttekintése

Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

Január

2024 végére a talaj sokfelé volt sáros, délnyugaton a felső egy méteres, az Alföldön és északkeleten jellemzően a felső fél méteres rétege telített állapotba került, a fél méternél mélyebb rétegben főként az Alföldön azonban még bőven volt helye a nedvességnek. A repce fejlett, jó állapotba került az ősz végére, és így is maradt a tél folyamán, az ősszel vetett gabonák esetén azonban nem volt ilyen egységes a kép. A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett. Ezen segített a november második felében hullott csapadék, azonban hiába volt valamivel enyhébb a december az átlagosnál, a kalászosok számottevő fejlődéséhez ez kevés volt, maradtak igen gyenge táblák. Január első fele meglehetősen változékony időjárást hozott. A kezdetben hidegebb, az ország északkeleti tájain télies időjárást országszerte tavasziasan enyhe idő követte, majd a hónap második hetének végén egy markánsabb hidegfront hozott -5 és -10 fok közötti éjszakai fagyokat, és az ország nagy részére esőt, bár a Tiszántúl egyes részein 3-5 cm–es hótakaró is kialakult. Ezt követően közel tíz napon át tartó borongós, párás, ködös időszak következett gyakori szitálással, ónos szitálással, fagypont körüli vagy kevéssel az alatti hőmérsékletekkel. Január utolsó hetében azonban ismét tavaszi fordulat következett, sorra dőltek meg a melegrekordok, és az ilyenkor szokásosnál 8-10 fokkal melegebb időjárás zavarta meg a növények nyugalmi állapotát (1. ábra).

1. ábra
A 2025. januári átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)

Február

Február elején azonban lehűlt az idő, különösen az éjszakák váltak hideggé, ami visszavetette a vegetáció idő előtti fejlődését. A tél leghidegebb időszaka február harmadik hete volt, amikor több éjszaka is nagy területen hűlt -10 fok köré vagy alá a levegő, bár napközben jellemzően 0 fok fölötti értékeket mérhettünk, de a napi középhőmérsékletek így is -2 és -5 fok között alakultak. Nagy szükség volt erre a hideg periódusra növényvédelmi szempontból, mert a tél nagy részében nem gyérültek számottevően a kártevők és kórokozók. Februárban a talaj felső 5-10 cm-es rétege is sokfelé átfagyott, amire a tél első két hónapjában szintén nem volt példa. Csapadékban azonban szegény volt a február is. A hosszabb száraz, napos időszakokat a hónap elején északkeletre, közepén és végén országosan érkezett csapadék törte meg. A talajok őszi, téli feltöltődése meglehetősen vontatottan haladt, és a tél végére sem fejeződött be teljesen, február végén a délnyugati területek, középhegységeink és a Felső-Tisza vidékének kivételével jellemzően 30-70 mm nedvesség hiányzott a telítettséghez képest a talajok felső egy méteres rétegéből (2. ábra).

2. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2025. február 28-án (mm)

Március

Még március elején is rendszeres éjszakai fagyok fogták vissza a növények gyors fejlődését, a korai gyümölcsfák rügyei viszont ekkorra már megduzzadtak. A hónap második hetében délnyugatira fordult áramlással enyhe, nedves léghullámok érkeztek fölénk, így kiadós esők enyhítették a csapadékhiányt. Ezt követően azonban erős széllel hideg levegő zúdult a Kárpát medencébe, és több éjszaka is nagy területen hűlt -4 és -8 fok közé a levegő, ami a korai csonthéjasokat a déli országrészben már virágzás közben érte, de északon is megpattantak már ekkorra a kajszi rügyei. A hónap utolsó dekádjában ismét több hullámban érkező esők záporok öntözték a földeket, így márciusban összességében az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek területi átlagban a kétszerese hullott le (3. ábra). Sokfelé telítetté vált a talaj felső 70-90 cm-es, délnyugaton és északkeleten 1-1,5 méteres rétege, helyenként belvízfoltok is megjelentek. Az őszi vetések a kedvező csapadék és hőmérsékleti viszonyok hatására szépen fejlődtek, a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványos fejlődésnek indultak (4. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet március végén – április elején a nyári kapás növények vetéséhez szükséges 10 fok körül alakult, így a vetés kezdetét csak a sáros talaj hátráltatta.

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2025. március 31-ig (mm)

4. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index menete a tenyészidőszak során 2025. március 19-ig őszi búza táblákon
(8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén
a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

Április

Az április igen szeszélyes időjárást hozott. A hónap első hétvégéjén sarkvidéki eredetű léghullámok árasztották el hazánkat, és ezt követően több éjszaka is sokfelé fordultak elő igen kemény éjszakai fagyok (5. ábra), melyek még fagykár elleni védekezés mellett is jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben (6. ábra). Április első felében csapadék alig fordult elő hazánkban, a hónap közepétől fordult esősebbre az időjárás, azonban a lehullott mennyiségben jókora területi különbségeket tapasztalhattunk, és károkozó viharok is előfordultak. Nagy területek maradtak ki a kiadósabb esőből főként a Kisalföldön és az Alföld keleti, délkeleti tájain, ahol a talaj felső rétege kiszáradt, így a friss vetés nem, vagy csak nagyon nehezen tudott kikelni. A virágzó repce és a búza a mélyebb rétegekben még bőven talált nedvességet, így országszerte szépen fejlődött. A délnyugati, középső és északi országrészekben sokfelé bőven esett április második felében és a hőmérséklet is kedvezően alakult a kukorica és napraforgó optimális kezdeti fejlődéséhez. Április utolsó és május első napjaiban országszerte száraz, nyáriasan meleg idő uralkodott, így sokat száradt a talaj felszín közeli rétege, a nyári növényekre vonatkozóan az északnyugati országrészben és az Alföld jelentős részén nagyfokú vagy közepes aszály jelei mutatkoztak, ami a vegetációs időszakuk elején nem sok jóval kecsegtetett.

5. ábra
Minimumhőmérsékletek 2025. április 7-én (Celsius fok)

6. ábra
Kajszi terméskezdemény Miskolc térségében 2025. április 17-én (fotó: Kovács Attila),
sajnos a fagyok illetve a virágzás alatti gyakori eső hatására kialakult moníliás megbetegedés miatt
kevés terméskezdeményt lehetett találni

Május

Május első vasárnapján lehűlés érkezett csapadékkal, ami azonban a keleti országrészben nem volt elegendő, így a Dunántúlon sokat javult a talajok nedvességtartalma a hónap második hetében, az Alföldön azonban tartós maradt a szárazság (7. ábra). A hűvös idő csaknem egész májusban jellemző maradt. A fagyosszentek nem csak két-három napra, hanem két hétre hoztak hideget gyakran élénk vagy erős északias szél kíséretében. Még a hónap közepén is többfelé fordultak elő talajmenti, a fagyzugokban két méteres magasságban is fagyok. A szántóföldi kultúrák és a gyümölcsök optimális fejlődéséhez egyaránt több csapadékra és melegebb időre lett volna szükség, a hideg, gyakran szeles időben a méhek sem dolgoztak megfelelően. Május második felében volt egy átmeneti javulás, amikor tíz napon át gyakran hullott több-kevesebb eső, és a száraz alföldi területek is kaptak némi csapadékot, így a hónap végére jelentősen mérséklődött, sokfelé megszűnt a mezőgazdasági szály. Erre az esőre óriási szüksége volt mind a szemképződés fázisában járó őszi vetéseknek, mind a vegetációs időszakuk elején aszállyal küzdő nyári kultúráknak.

7. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2025. május 15-én

Összességében 2025 tavasza kissé melegebb és a Dunántúl északnyugati tájai és az Alföld középső és keleti területei kivételével csapadékosabb is volt a sokéves átlagnál, ezek az átlagok azonban óriási időbeli különbségeket fednek el, hiszen hideg és meleg rekordok egyaránt megdőltek, és nagyon száraz és csapadékban bővelkedő időszakok is előfordultak. Az NDVI műholdas vegetációs index a tavasz nagy részén az átlagosnál zöldebb, fejlettebb vegetációt jelzett, ami május második felében már csak átlagosnak mutatkozott. 

Június

Május végén ismét szárazra fordult az idő, majd június elején a kánikula is megérkezett, így mezőgazdasági szempontból nem indult kedvezően a nyár. Medárd napján ugyan sokfelé hullott kevés csapadék, de a folytatás nem hozott negyven napos esőt, sőt folytatódott a csapadékhiány. Hidegfrontok ugyan gyakran érintették térségünket, de csak szél és átmeneti lehűlés érkezett velük, csapadék nem. Június folyamán hazánk középső és déli tájain igen nagy területen az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg (8. ábra), de a Dunántúlon, és keleten, északkeleten, ahol kicsit több esett, sem hullott le a sokéves átlagnak a fele sem. A talaj felső egy méteres rétege országszerte kritikusan kiszáradt, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 30% alá esett. A napos, száraz, nagyrészt meleg időjárás eleinte kedvezett az érésben lévő gabonáknak, repcének és gyümölcsöknek, ugyanakkor az őszi kalászosoknál is megfigyelhető volt a kényszerérés. A nagyfokú aszály azonban főként a kukoricát, napraforgót és a szóját sújtotta. Az NDVI műholdas vegetációs index értéke már június első felében is csökkent (9. ábra), ami csak részben volt a gabonák érésének betudható, nagyrészt az aszály hatását mutatta.
 

8. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. június 30-ig (mm)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index változása a június 2. és 17. közötti időszakban
a május 25. és június 9. közötti időszakhoz képest

Július

A hőség és a szárazság július első hetében csak fokozódott, majd egy hullámzó frontrendszer vetett véget a hosszan tartó száraz időszaknak. Július 7-én és 8-án többfelé erősen viharos, néhol orkán erejű széllel járó heves zivatarok okoztak komoly károkat (10. ábra), de ugyanakkor nagy területen hullott 20 mm-t meghaladó, helyenként 50-80 mm csapadék is. Július további részében és augusztus első napjaiban rendszeresé váltak a záporok, zivatarok, de az ezekből hulló csapadék eloszlása nagy területi különbségeket mutatott: helyenként túl sok esett rövid idő alatt, nagy területek pedig alig kaptak esőt. A júliusi csapadékösszeg csak az ország nyugati, északnyugati tájain, valamint a Tiszántúl keleti, északkeleti részén érte el a kukorica számára optimálisnak számító 90-120 mm-t, az ország középső és déli tájain sokfelé csak 15-30 mm esett. Júliusban is volt egy rövidebb és egy hosszabb hőhullám, amikor a hőmérséklet többfelé 35 fok fölé emelkedett a legmelegebb órákban. A hónap végén és augusztus elején azonban tíz napon át az ilyenkor szokásos értékek alatt alakult a hőmérséklet.

10. ábra
A napi legerősebb széllökések nagysága 2025. július 7-én (km/h)

Augusztus

Augusztus második hetétől visszatért a forróság, amit száraz idő kísért, tíz napon át egyáltalán nem esett, és légköri aszály is súlyosbította a növényeket ért hőstresszt. Az idei nyáron gyakran fordult elő légköri aszály, amikor a magas hőmérséklet alacsony páratartalommal társult. A száraz levegő miatt ilyenkor viszonylag nagy, akár 20 fokot elérő volt a napi hőingás, a forró nappalokat követő éjszakákon felfrissült a levegő. A nyári növényekre vonatkozó nagyfokú majd súlyos aszály az ország középső részén július közepétől állandósult, majd egyre nagyobb területre, augusztus közepére már az ország területének kétharmadára kiterjedt (11. ábra). Augusztus végéig csak lassan és többfelé csak átmenetileg mérséklődött a szárazság. 20-át követően északon, északkeleten, majd a hónap végén a Dunántúlon esett jelentős mennyiségű csapadék, de a legsúlyosabb aszállyal sújtott középső országrészben ekkor is alig, és ez a csapadék már amúgy sem segített a kukorica és napraforgó terméskilátásain. Az állományok az idén sokfelé fejletlenek maradtak, zöld tömegük jóval kevesebb volt a szokásosnál, a növényszáradás pedig már augusztus közepén elkezdődött (12. ábra).

11. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2025. augusztus 17-én

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon
(8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén
a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

A kukoricára április 1-től számolt hőösszeg júniusban a sokéves átlag körül járt, majd egyre nagyobb területen kis mértékben meghaladta azt, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a nyár derekától már kissé hamarabb következtek be a szokásosnál. A nyár minden hónapja szárazabb és melegebb volt a sokéves átlagnál, de a legnagyobb anomáliákat júniusban tapasztalhattuk. A csapadék területi eloszlására jellemző volt, hogy a legszárazabb középső országrész és a legcsapadékosabb északnyugati tájak nyári csapadékmennyiségében ötszörös különbség mutatkozott (13. ábra). Napsütésből júniusban és augusztusban volt jóval több a sokéves átlagnál, míg júliusban az átlagosnak nagyjából megfelt a napsütéses órák száma.

13. ábra
90 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 31-ig (mm)

Szeptember

Szeptember elején csak a naptár váltott őszre, az időjárás még néhány hétig nyárias maradt. A hónap első felében egyre többfelé öntöztek kiadós esők, záporok, és fokozatosan mindenütt, legkésőbb a Duna-Tisza közének déli felén mérséklődött, nagy területen meg is szűnt a mezőgazdasági aszály. Ez a csapadék azonban már nem segített a nyári növények terméskilátásain (14. ábra), csak a termés minőségét rontotta (15. ábra), a szüretet is hátráltatta, a frissen elvetett repce csírázásához, keléséhez azonban igen jól jött. A hőmérséklet nem esett vissza számottevően, szeptember első három hetében az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb időben volt részünk, a maximum értékek gyakran 30 fok körül vagy a fölött alakultak. A változás a hónap utolsó hetében érkezett, nyugatról kelet felé, fokozatosan az ilyenkor szokásosnál 2-4 fokkal hidegebbre hűlt az le idő. Szeptember utolsó és október első napjaiban többfelé fordultak elő talajmenti fagyok, a hidegre érzékeny helyeken pedig hajnalonként két méteres magasságban is fagypont alá hűlt a levegő. A lehűlést hozó hidegfrontok főként a Dunántúl északnyugati és keleti tájaira, valamint az északkeleti országrészbe hoztak számottevő csapadékot, az Alföld nagy része és a Dunántúl középső területe csak igen kevés esőt kapott.
 

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. szeptember 17-ig
Az ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán.
A csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen),
az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen).
A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek.
A talajnedvesség május 15-ig a felső 20 cm-es, majd ez után a felső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja.
A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki.
A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen),
valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

 
15. ábra
Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. szeptember 15.
reggel 8 órát megelőző 120 órában (óra)

Október

Tartósan északnyugati áramlás alakult ki térségünkben, ami többnyire hűvös, nagyrészt száraz légtömegeket szállított. Az októberi mezőgazdasági munkákhoz meleg és száraz időjárás lett volna jó, ugyanakkor az Alföldön esőre is égető szükség lett volna. Október első három hetében bár többször, többfelé esett, de mindig csak nagyon kis mennyiség. A felszín közeli talajréteg országszerte sokat száradt, az őszi kalászosok vetése sokfelé poros talajba történt (16. ábra). A hőmérséklet a sokéves átlag körül, vagy az alatt alakult, a maximum értékek 15-20 fok körül, a minimumok a derültebb éjszakákon 5 fok alatt alakultak. A hónap közepén érkezett egy hidegfront, amely mögött sarkvidéki eredetű levegő okozta az első komolyabb fagyokat, ekkor sokfelé hűlt -2 és -7 fok közé a levegő (17. ábra). Október 23-tól több hullámban érkeztek erős széllel járó időjárási frontok, melyek csapadékot is szállítottak. Így a hónap utolsó hetében a Dunántúlon és az Északi középhegység térségében 25-50 mm, míg az Alföldön 10-25 mm esett, ami a legtöbb helyen több volt, mint a megelőző 30 nap csapadékösszege. A szépen megerősödött repcének is jól jött ez az öntözés, az őszi kalászosok számára pedig életmentőnek bizonyult. Október végén elég vegyes képet mutattak ezen állományok, voltak szépen zöldellő, megerősödött táblák, de az Alföldön többfelé még alig kelt ki a búza.
 

16. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára
hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. október 15-én (%)

17. ábra
Minimumhőmérsékletek 2025. október 19-én (Celsius fok)

November

A november enyhe, a nyugati országrészben csapadékos idővel kezdődött, majd pár nappal később a keleti tájakra is érkezett eső, ez azonban nem volt elég a talajok számottevő töltődéséhez. A felszín közeli talajréteg a középső országrészben továbbra is igen száraz maradt, míg a fél méternél mélyebb réteg országszerte kritikusan száraz volt, ide tavasz óta nem jutott nedvesség. A hónap első felében az idei tél első hidegpárnás helyzete is kialakult. Több napon, helyenként egy héten át borongós, párás, ködös idő volt a jellemző kis napi hőingással. A naposabb területeken és időszakokban 15 fok köré melegedett a levegő, éjszakánként azonban gyenge fagyok is előfordultak. November közepén többfelé érkezett eső, 17-én sokfelé károkozó szélviharral járó zivatarzóna is átvonult hazánkon, de az amúgy is száraz középső országrészben ekkor sem hullott 1-3 mm-nél nagyobb mennyiség. A talajok őszi-téli feltöltődése csak a hónap utolsó dekádjában kezdődött meg, amikor több hullámban öntözte kiadós csapadék az ország túlnyomó részét, részben hó formájában. Északon és délnyugaton jelentősen nőtt a fél méternél mélyebb talajréteg nedvességtartalma, de az Alföldön is jutott némi nedvesség az alsóbb rétegekbe. Nagyobb hideg a hónap végéig nem érkezett, a hó mindenütt elolvadt, a gyengébb állapotú őszi vetések is erősödni kezdetek.
Összességében az idei ősz a sokéves átlagnál szárazabb és kissé melegebb volt, azonban nagy területi és időbeli változékonyságot mutatott a csapadék is és a hőmérséklet is. A talajok őszi-téli feltöltődése igen későn kezdődött el, és a felső egy méteres talajrétegből az Alföld túlnyomó részén még az évszak végén is 100-150 mm nedvesség hiányzott a telítettséghez képest (18. ábra). A napsütéses órák száma a sokéves átlag körül alakult.

18. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2025. november 30-án (mm)

December

December nagy része is enyhe, többnyire borongós, párás, késő őszre jellemző időt hozott. Csapadék alig hullott, számottevő mennyiség csak a Dunántúlon, máshol inkább csak szitálás fordult elő. Ugyanakkor fagy sem nagyon volt, jellemzően +4 és +8 fok közötti napi középhőmérsékletek mellett fejlődhettek, erősödhettek az őszi vetések, melyek számára a legtöbb helyen kellő mennyiségű nedvesség is rendelkezésre állt a talaj felső fél méteres rétegében. A mélyebb rétegben azonban az Alföldön továbbra is megmaradt a jelentős vízhiány. Karácsonykor kezdődött változás időjárásunkban, a hónap utolsó hetében északira forduló áramlással több hullámban is hideg léghullámok érkeztek fölénk, az éjszakai órákban országszerte fagypont alá hűlt a levegő, többfelé -5 és -10 fok között értékek is előfordultak. Csapadékban azonban csak az ünnep alatt volt részünk, akkor is főként a Dunántúlon élőknek, de a legtöbb helyen ott is kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál. A decemberi csapadékmennyiség országszerte a sokéves átlag alatt alakult (19. ábra), a középső és északkeleti országrészekben nagy területen 10, helyenként 5 mm sem hullott.

19. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2025. december 31-ig (mm)

Összegzés

A hőmérséklet 2025-ben is magasabban alakult az 1991–2020 közötti időszak átlagánál, de ellentétben a megelőző két évvel, 2025 nem adódott a valaha mért legmelegebb évnek Magyarországon. Egyedül a május volt országszerte számottevően, 2,0 fokkal hűvösebb a szokásosnál, a február kissé hűvösebb, az október és a november átlaghőmérséklete pedig az átlag körül alakult. A legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália, 2,87 fok januárban adódott, de a június volt a valaha mért 2. legmelegebb június.
Csapadék ebben az évben is kevesebb hullott a sokéves átlagnál, a legjelentősebb csapadékhiány éppen a legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliát mutató nyári hónapban, júniusban jelentkezett, a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 17%- a hullott le. Országosan a március adódott csapadékosabbnak a sokéves átlagnál, ekkor az ilyenkor szokásos mennyiségnek a kéteszeresét mérhettük, és ezzel fejeződött be a talajok őszi-téli feltöltődése, ami északnyugaton és délkeleten ekkor sem vált teljessé. Területi átlagban novemberben is több esett a sokéves átlagnál, az összes többi hónap azonban negatív csapadék anomáliát mutatott országos átlagban. Napsütésben a tél és a nyár bővelkedett, tavasszal és ősszel azonban az átlag körül vagy kevéssel az alatt alakult a napsütéses órák száma (20. ábra).

20. ábra
A napfénytartam 2025 évi összege (óra) 

Folyamatosan frissülő agrometeorológiai információk a www.met.hu/idojaras/agrometeorologia oldalon találhatók.