Enyhe, az átlagnál kissé szárazabb tél

A nagyon enyhe december és február mellett januárban ugyan volt egy több hetes hidegebb, havasabb időszak, ezzel együtt összességében a 2025/2026-os tél is enyhe volt. A HungaroMet mérései alapján a tél középhőmérséklete országos átlagban 1,3 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált. Az évszak csapadékösszege országosan kevéssel elmaradt a szokásostól. A nagyon száraz decembert egy csapadékosabb és az utóbbi évekhez képest havasabb január követett, majd az évszak egy átlagosan csapadékos februárral zárult.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 1,68 °C (1991–2020-as átlag: 0,38 °C), ami 1,3 fokkal haladta meg az átlagot (1. ábra). Az idei volt sorozatban a kilencedik enyhe tél a 2016/2017-es hideg tél óta. A december és a február is 2,5 fokkal volt enyhébb az éghajlati normálnál, míg a január 1,2 fokkal átlag alatti hőmérsékletű volt. A 2026-os január volt a 2020-as évtized első negatív középhőmérsékletű hónapja, és a 2017-es január óta a leghidegebb hónap. A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben általában meghaladta a 2 fokot, míg észak felé csökkent az évszak középhőmérséklete. Az ország északi felén síkvidéken jellemzően 1 és 2 fok között alakult a tél középhőmérséklete, ennél alacsonyabb, helyenként fagypont alatti értékek a hegyvidékeken fordultak elő (2. ábra).

1. ábra
A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2025/2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2025/2026 telén

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 96,5 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 84%-a (1991–2020-as átlag: 115,1 mm) (3. ábra). A december nagyon száraz hónap volt, a szokásosnál 70%-kal kevesebb csapadék hullott, amivel a tizedik legszárazabb december lett a XX. század kezdete óta. A 2026-os év csapadékosan kezdődött, a januári csapadék 41%-kal meghaladta az átlagot, majd februárban az 1991–2020-as átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott országos átlagban. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Barcson (171,7 mm), a legkisebbet Szikszón (32,2 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Dél-Dunántúlon voltak, ahol többfelé meghaladta a 150 mm-t a téli csapadékmennyiség (4. ábra). A legkevesebb csapadék északon, a Bükk környékén hullott, ahol több állomásunkon 60 mm alatt maradt a 2025/2026-os tél csapadékösszege.

3. ábra
A téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/1902 és 2025/2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2025/2026 telén

A tél az átlagnál enyhébb időjárással kezdődött, december első napjaiban nyugatias áramlással enyhe légtömegek érték el a Kárpát-medencét. A reggeli fagypont közeli hőmérsékletről általában 5 és 10 fok közé melegedett a levegő. December 4-5-én egy térségünktől délre kialakuló sekély ciklon áramlási rendszerébe kerültünk. Emiatt főleg a Dunántúlon hullott nagyobb területen 5–10 mm-t meghaladó csapadék. A folytatásban is maradt az enyhe idő, mivel továbbra is a hazánktól északra elvonuló ciklonok előoldalán helyezkedtünk el. Egyre inkább magas légnyomású légköri képződmény, azaz anticiklon határozta meg időjárásunkat, emiatt a napsütés helyett egyre inkább a ködös, alacsony rétegfelhős szürke időjárás lett a meghatározó. Az éjszakák többnyire fagymentesek voltak, napközben pedig 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, majd napról-napra lassan az átlagos közelébe kezdett hűlni a levegő. December 10-től elsősorban a Dunántúlon jelent meg ismét nagyobb területen fagy, napközben pedig a rétegfelhős, ködös idő miatt többnyire 5 fok alatt maradtak a maximumok, ez alól az ilyen időjárási helyzetben gyakran kilógó hegycsúcsok jelentettek kivételt, melyeken egyes napokon továbbra is előfordultak 10 fok közeli csúcsértékek. Számottevő csapadék az anticiklon miatt nem volt, jellemzően csak szitálás fordult elő. Ebben az eseménytelen időjárásban változás december 17-től történt, amikortól egyre nagyobb területen felszakadozott az alacsonyszintű rétegfelhőzet. Emiatt több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet (5. ábra), valamint az ország északi, északnyugati tájain volt néhány mm csapadék is. December 18-án és 19-én az időjárás az ország északi és déli felén jelentősen eltérő volt. Míg az északi tájakon maradt a jobbára borult idő 5 fok körüli hőmérséklettel, addig a déli vármegyékben december 18-án már 10 fok, másnap 15 fok fölé is melegedett a levegő és több órára kisütött a nap. December 19-én Sellyén 17,3 fok volt a csúcsérték. A következő napokban aztán az anticiklon hatására ismét országszerte beállt a ködös, rétegfelhős, az átlagnál néhány fokkal enyhébb idő. Több hét után komolyabb változás december 23-tól egy mediterrán ciklonnak köszönhetően volt. December 23-án és 24-én a Dunántúlon hullott nagy területen 10 mm-t meghaladó csapadék, északon, északkeleten viszont ebből a ciklonból sokfelé semmi csapadék nem hullott. A ciklon mögött beáramló kissé hidegebb levegő miatt főleg a Dunántúlon az eső havazásba váltott át és helyenként, pl. az Alpokalján síkvidéken is 1–2 cm hóra ébredhettek karácsony első napján. A lehullott hó aztán a pozitív hőmérséklet miatt napközben a legtöbb helyen elolvadt. December 26-tól országszerte csapadékmentes napok következtek. A december 28-án átvonuló hidegfront mögött megerősödött a szél, emiatt a korábbi hetek ködös, borult időjárása nem tudott ismét kialakulni a teljes országban. A 2025-ös év utolsó napjaiban az átlagnak megfelelően alakult a középhőmérséklet, reggeli általában -5 fok körüli – fagyzugos helyeken -10 fok alatti – hőmérsékleteket követően néhány fokkal fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. Az év utolsó napján egy hazánktól északra elvonuló ciklon melegfrontja érintette a Kárpát-medencét, ami a Dunántúl északi felén, valamint a középső országrészben okozott sokfelé havazást Szilveszter estéjén. Síkvidékén általában 5 cm körüli hóréteg alakult ki, de a hegyekben (pl. Bakony) néhol a 10 cm-t is elérte a hóvastagság. Január 2-án egy hidegfront érkezett, aminek a mozgása térségünkben lelassult, kialakult a fronton egy hullám és mediterrán ciklon, ami az ország déli felén okozott nagy területen jelentős mennyiségű csapadékot, a déli határ közelében helyenként 30 mm-nél is többet (pl. Kölked: 38,1 mm). A csapadék jelentős része eső volt, ami a ciklon hátoldalán beáramló hidegebb levegő miatt havazásba váltott át és több cm-es hóréteg alakult ki főleg a Dunántúl déli tájain, majd másnap a Dél-Alföldön is esett pár cm hó. A Kárpát-medencétől délre elhelyezkedő hosszan elnyúló hullámzó frontrendszer a következő napokon is jelentős hatással volt időjárásunkra. A lehűlés is tovább folytatódott, így a csapadék hó formájában hullott országszerte. Kezdetben a délkeleti, keleti tájakon fordult elő még eső, havas eső, esetleg ónos eső. Január 5-től nagy területen egész nap fagypont alatt maradt a hőmérséklet, amivel kezdetét vette a 2025/2026-os tél egyetlen hidegebb időszaka. Január 5-én és 6-án is sokfelé hullott 5–10 mm feletti csapadék hó formájában. Január 6-án a napi csapadékösszeg országos átlagban is 10 mm volt, ami az évszak legnagyobb értéke (6. ábra). A fagypont alatti hőmérséklet miatt a hóvastagság gyorsan növekedett és január 7-re az ország egész területét hó fedte be, aminek a vastagsága az ország nagy részén általában 15–20 cm körül alakult, de a hegyvidékeken és délnyugaton több állomás 25 cm feletti hóvastagságot jelentett. Ezekben a napokban még a fővárosban is 20 cm körüli hóréteg alakult ki. A hideg időjárás január 22-ig tartott, így az ország jelentős részén a vastag hóréteg mintegy három héten át megmaradt, amihez hasonló ezt megelőzően legutóbb 2012 februárjában volt Magyarországon.

5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2025/2026 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2025/2026 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

A középhőmérséklet a január 5-től 22-ig tartó 18 napban -4,2 fok volt, ami 2017 januárja óta a leghosszabb hideg időszak volt. Január 8-án kelet felé elvonult a ciklon. A derült idő és vastag hóréteg kedvezett az erős éjszakai lehűlésnek, így január 9-én általában -10 fok alá hűlt a levegő, de a fagyzugos helyeken -20 fok alatt is alakult a minimum. A január 9-én Szécsényben mért -25,0 fok a 2025/2026-os tél legalacsonyabb hőmérséklete. Január 9-én egy mediterrán ciklon közelítette meg az országot és főleg a délnyugati tájakon okozott jelentősebb mennyiségű csapadékot, ami délen, délnyugaton vegyes halmazállapotú volt, de észak felé haladva inkább hó formájában hullott végig. Január 11-én egy hidegfront vonult át szélerősödéssel. A zord éjszakák után az ország nagy részén napközben is több fokkal fagypont alatt maradt a hőmérséklet, csupán a délnyugati, nyugati tájakon emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. A tartósan fagyos időben a nagyobb tavak is befagytak és 2017 után ismét jégzajlás volt a Dunán, a Tiszán pedig állójég is kialakult. Január 13-án egy melegfront érte el hazánkat, ami a középső és keleti országrészben okozott néhány mm csapadékot, ami a hó mellett ónos eső is volt. Délnyugaton a Dráva mentén eközben 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet. A hónap közepén pár nap nyugati áramlás mellett az átlagnak megfelelő volt a hőmérséklet, majd egy anticiklon déli oldalán kelet felől száraz és ismét zord levegő tört be a Kárpát-medencébe északkeleti és a Vaskapu-szoroson keresztül délkeleti irányból. A következő napokban anticiklon határozta meg időjárásunkat, így egyre nagyobb területen alakult ki alacsonyszintű rétegfelhőzet. A minimumhőmérsékletek többfelé -10 fok alatt, a fagyzugos helyeken -20 fok közelében alakultak, és január 19-től az ország nagy részén napközben sem melegedett a levegő fagypont fölé. Január 20-án a napi középhőmérséklet országos átlaga -7,7 fok volt, ami az évszak legalacsonyabb értéke. Ennek a hideg periódusnak az utolsó napja január 22. volt. A hideg időszak végére a Balatonon 10–15 cm vastag jégréteg alakult ki. A folytatásban jelentősen megváltozott az időjárásunk. Az éjszakai órákban jelentősen mérséklődött a fagy, majd a hónap végére többfelé meg is szűnt és délutánonként is egyre többfelé 5 fok fölé melegedett a levegő. A január utolsó hete a szokásosnál 4 fokkal enyhébb idővel telt. Gyakoriak voltak a frontátvonulások, több mediterrán ciklon is érintette térségünket. A csapadék mennyisége általában 5 mm alatt maradt, nagyobb napi csapadékok január 26-án a Tiszántúlon, január 29-én az Észak-Dunántúlon estek. A változékony időjárás gyakori frontátvonulásokkal februárban is folytatódott. Február első napjai az átlagnak megfelelő hőmérsékletet hoztak, majd február 4-től egy melegfront hozott jelentősebb enyhülést. A frontból az északnyugati országrész kivételével jelentősebb mennyiségű csapadék hullott, ami nagyrészt eső volt, de észak felé haladva többfelé havazott és az Északi-középhegységben és a középső országrészben néhány cm-es hóréteg is kialakult. Az enyhüléssel február 5-től a legtöbb helyen megszűntek az éjszakai fagyok és napközben egyre nagyobb területen 10 és 15 fok közötti csúcsértékeket mértünk. A nagyrészt felhős, de nagyon enyhe idő február második hetében megmaradt. Február 12-én Simontornyán 17,6 fokig melegedett a levegő, ami a tél legmagasabb mért hőmérséklete. Ezen a napon a középhőmérséklet országos átlaga 8,3 fok volt, ami a 2025/2026-os tél legmagasabb értéke. A hónap közepén a Kárpát-medencétől délre elvonult egy mediterrán ciklon, ami Magyarországon számottevő mennyiségű csapadékot nem okozott, viszont a ciklon jelentős lehűlést hozott. Február 17-re helyenként vékony hóréteg is kialakult. Az éjszakai órákban ismét fagyott és napközben is 5 fok alatt maradt a hőmérséklet, így a napi középhőmérséklet az átlag körül alakult. Február 18-tól egy ciklon előoldalán melegebb levegő érkezett és többfelé 10 fok körül alakult a csúcshőmérséklet, majd északnyugat felől megkezdődött a hideg levegő beáramlása. Február 19-én a Dunántúl nyugati felén jelentős, nagy területen 20 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott. A február 19-én Felsőszölnökön mért 55,0 mm az évszak legnagyobb mért napi csapadékösszege és új országos napi csapadékrekord is. A csapadék Sopron térségében zömében végig hó volt, majd a hidegebb levegő beáramlásával a Dunántúlon másutt is egyre többfelé intenzív havazásba váltott át a csapadék. Az erős szél okozta jelentős hófúvás komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben a nyugati vármegyékben. A csapadékos idő február 20-án is folytatódott, de ekkor a csapadék súlypontja áthelyeződött a Dél-Dunántúlra. A nyugati országrészben, különösen az Alpokalján vastag hóréteg alakult ki (pl. Kőszeg: 36 cm). A folytatásban ismét jelentős enyhülés következett, így a lehullott hó gyorsan olvadt. Február 24-ig több front is átvonult, de országosan számottevő csapadékkal nem jártak. Február 25-től anticiklon alakította időjárásunkat, ezért a hónap utolsó napjaiban csapadékmentes idő, sok napsütés és nagy napi hőingás volt jellemző. A reggeli fagyokat követően délutánonként 15 fok közelébe melegedett a levegő. Az évszak utolsó napján 17,6 fok volt a legmagasabb hőmérséklet Kaposváron, ami a tél legmagasabb mért hőmérséklete a február 12-én Simontornyán mért hasonló értékkel együtt.

A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan a szokásosnál 15 nappal kevesebb, 48 (1991–2020-as átlag: 63 nap), a zord napoké (Tmin ≤ -10 °C) 5 (átlag: 8 nap), míg a téli napoké (Tmax ≤ 0 °C) nyolc nappal kevesebb, 14 volt idén télen (átlag: 22 nap). Országosan az átlagot 9 nappal meghaladó, 40 csapadékos nap (átlag: 31 nap) volt 2025/2026 telén. A havas napok száma országos átlagban 16 volt, ami megegyezik az 1991–2020-as éghajlati normállal.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold