Gyakoribb, hosszabb és intenzívebb hőhullámok – mi jellemezte a 2026. júniusi hőségperiódust?

Az első komoly hőségperiódus Magyarországon is új hőmérsékleti rekordokat eredményezett. A 2026. júniusi középhőmérséklet 22,5 °C-nak adódott, ezáltal országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb júniust tudhatjuk magunk mögött. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord megdőlt hazánkban is. Június 30-án Szécsényben 42,0 °C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekordot eredményezett Magyarországon. Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján június 20-tól másodfokú, majd június 27-e és július 1-je között harmadfokú hőségriasztást rendelt el.

Figyelmeztetés vagy hőségriasztás?

A HungaroMet veszélyjelző rendszerének részeként ún. speciális figyelmeztetésekben hívja fel a figyelmet többek között a magas középhőmérséklet előfordulásának lehetőségére, amennyiben az esemény legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan jellemző lesz. A magas középhőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetésnek három veszélyességi szintjét különböztetjük meg, az ehhez tartozó kritériumokat az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat: A HungaroMet magas középhőmérsékletre vonatkozó speciális
figyelmeztetésének veszélyességi szintjei.

Fontos megjegyezni, hogy a HungaroMet által kiadott figyelmeztetés nem egyenlő a hőségriasztással – ez utóbbira vonatkozó országos rendszert a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ működteti, és a hőségriasztást, valamint annak fokozatát az országos tiszti főorvos rendeli el a HungaroMet előrejelzései alapján. Harmadfokú hőségriasztás abban az esetben kerül kiadásra, ha a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 °C-ot.

Magas napi középhőmérséklet

A hőségriasztás küszöbéhez igazodva megvizsgáltuk, hogy milyen gyakoriság és területi eloszlás jellemző Magyarországon a legalább 27 °C-os középhőmérsékletű napokra, valamint elemeztük, hogy mikor fordultak elő Budapesten a legtovább tartó, 27 °C-ot elérő napi középhőmérsékletű időszakok.

1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 közötti napon teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén (1. ábra). A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 °C-ot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban.

1. ábra: A 27 °C-ot elérő napi középhőmérsékletű napok éves számának országos átlaga 1901 és 2025 között.
A görbe a lokális regresszióval (LOESS filterrel) való simítást mutatja (Scherrer et al., 2024).

A 2. ábrán a 27 °C-ot elérő középhőmérsékletű napok átlagos éves számát láthatjuk Magyarországon az 1991-2020 klímanormál időszakra vonatkozóan. Az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Maros-Körös-köze területén 4-6 ilyen nap fordult elő, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódik ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 közötti értékek jellemzőek.

2. ábra: A 27 °C-ot elérő középhőmérsékletű napok átlagos éves száma Magyarországon az 1991-2020 időszakban.

Extrém hőhullámos időszakok Budapesten

Amikor több, egymást követő napon keresztül alakul magasan a középhőmérséklet, hőhullámról beszélünk. Ezen időszakok meghatározásához sokféle definíció létezik, és az alkalmazott kritériumok régiónként, akár országonként is eltérőek lehetnek. Korábbanbemutattunk egy, a hőségperiódusok detektálására és azokat jellemző mérőszámok számítására kidolgozott módszert, amihez a 25 °C-os napi középhőmérsékleti küszöböt alkalmaztuk (Simon et al., 2024; Simon, 2021).

A júniusi hőhullám során magasan alakultak a napi középhőmérsékletek, emiatt ebben az elemzésben megemeltük a 25 °C-os küszöböt 27 °C-ra. Budapest belterület állomásunk napi középhőmérséklet adatai alapján jellemeztük azokat az időszakokat, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább 3 egymást követő napon elérte a 27 °C-ot. Két egymást követő hőségperiódust abban az esetben tekintettünk különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 °C alá esett, vagy legalább 3 napig 25 °C alatt maradt. A 3. ábrán láthatók az ilyen módon detektált, leghosszabb hőségperiódusok Budapest belterület állomásunkon 1901 és 2026 között. A beazonosított időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalhattuk meg.

A legtovább tartó hőségperiódus 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és a 27 °C feletti hőmérséklet-összege 31,4 °C volt. Ettől 1 nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 °C-nak adódott, az intenzitása pedig 33,1 °C volt, ami rekordmagas értéket jelent a detektált események között.

3. ábra: A leghosszabb  ≥27 °C-os napi középhőmérsékletű időszakok Budapest belterület
állomás adatai alapján 1901 és 2026 között.

A hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban.

Irodalom

Scherrer, S.C., de Valk, C., Begert, M., Gubler, S., Kotlarski, S., Croci-Maspoli, M., 2024: Estimating trends and the current climate mean in a changing climate. Climate Services, 33, 100428. doi.org/10.1016/j.cliser.2023.100428

Simon, C., Torma, C.Z., Kis, A., 2024: Hőhullámok detektálása és a hőhullám karakterisztikák jövőben várható változásai hibakorrigált regionális klímamodell szimulációk felhasználásával Magyarországon. Légkör, 69(4), 219–224. doi.org/10.56474/legkor.2024.4.2

Simon, C., 2021: Hőhullám kategóriák és trendek Magyarországon. Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 53 p.

Kapcsolódó tartalmak:

• www.met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3454&hir=Melegedo_kornyezet_%E2%80%93_gyakoribb_hohullamok
• www.met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=3572&hir=Nyari_hohullamok