2018. november 19. hétfő
Hírek a meteorológia világából

OMSZ: 2015. július 26. 16:38

Tornádó Püspökladány mellett

A front elhagyta kelet felé az országot, a zivatarok is megszűntek, Püspökladány mellett vasárnap délelőtt mégis kialakulhatott egy kategóriájában gyengébb tornádó. Tudomásunk szerint szerencsére lakott térséget nem érintett a jelenség.

Hatalmas zivatarfelhők, melyek az intenzív csapadék, jégeső, viharos szél mellett extrém esetben tornádókat is szülnek; a tornádók kapcsán sokaknak ilyen, egyébként is veszélyes időjárási háttér juthat eszébe. A tornádók azonban teljesen hétköznapi, „ártalmatlan” időjárási helyzetekben is kialakulhatnak. Ejtsünk pár szót a tornádók e két típusáról.

Szupercellás zivatarokhoz társuló tornádók

A klasszikus tornádók forgó zivatarfelhőkhöz, úgynevezett szupercellákhoz kötődnek. Ha a tornádót magát nem is lehetséges detektálni, az esetek többségében az ilyen típusú, akár tornádóval is járó zivatarfelhők már megbízhatóan nyomon követhetők a radar és műholdképeken. A zivatarokhoz pedig az egyébként gyakrabban társuló felhőszakadás, jégeső, szélroham rövid időn (~ 30 perc) belül történő megérkezése már viszonylag jó megbízhatósággal előrejelezhető.

Nem mezociklonális tornádók

Egyes tornádók nem kötődnek erős zivatarfelhőhöz. Akár egy „hétköznapi” tornyos gomolyfelhő alatt is kialakulhat olyan forgó légoszlop, mely, ha eléri a talajt, tornádóról beszélünk. Míg a szupercellás zivatarfelhők jobban behatárolt és előrejelezhető légköri feltételek mellett alakulnak ki, addig a nem mezociklonális tornádók ismert kialakulási feltételei a nyári félévben igen gyakran fennállnak. A labilis függőleges rétegződés mellett hirtelen erőre kapó, tornyosuló gomolyfelhők, zivatarfelhők az adott helyen az áramlási mezőben már a kezdetektől jelen lévő örvényes jellegű mozgást egy szűk csatornába kényszeríthetik, melyben az örvénylés felgyorsul (perdületmegmaradás). A jelenség analóg azzal, amikor a korcsolyázó behúzza kezeit és ezzel felgyorsul a forgás. A szélmező kezdeti örvényes jellege gyakran a horizontális szélnyírásból adódik, ami többek között összeáramlási vonalak mentén kifejezettebb. Ilyen felállást mutat a szóban forgó püspökladányi tornádós esetén példája is.

A püspökladányi tuba/tornádó esete

A püspökladányi tubáról Mazsu Gábortól kaptunk fényképes beszámolót. A tölcsérfelhő 15-20 percen keresztül észlelhető volt, sőt a felkavart por alapján valószínűsíteni lehetett, hogy a tölcsérszerű örvénylés közvetlen a talaj közeli szintekre is is leért. A tornádó feltételezett helyszínét felkeresve, a jelen lévő alacsonyabb, lágy szárú növényzet (napraforgó tábla) megdőlt, egy részük kitört.

A tornádó az éjszaka még zivatarokkal kísért, kelet felé elvonuló hidegfrontot követően alakult ki az Alföldön keresztül húzódó összeáramlási vonal mentén (3. ábra).


Kapcsolódó oldalak és magyar nyelvű irodalom:

Polyánszky Zoltán, Molnár Ákos, 2007: Nem mezociklonális tornádók Magyarországon. Légkör, 57. évfolyam, 1. szám

Tordai János, 2010: Nem mezociklonális tubák és tornádók Magyarországon. Szakdolgozat, ELTE Meteorológiai Tanszék

Összefoglaló a szupercellákról

Összefoglaló a tornádókról

1. ábra: Hurokfilm a püpökladányi tuba/tornádó kialakulásának időpontjában a radarképekkel és a talaj közeli szélmezővel. 


2. ábra: Mazsu Gábor (Püspökladány) beszámolója szerint a tölcsérfelhő kb. 15-20 percig volt látható, és
a talajon felkavarodó por alapján pár percig valószínűleg tornádó is kialakult.


3. ábra: Helyzetkép a püspökladányi tuba/tornádó kialakulásakor. A szélmezőben összeáramlási vonal
analizálható. A kérdéses időpontban a kipattanó gomolyfelhőkből "csupán" záporok láthatók a radarképen.

Meteorológiai hírek