A Meteorológiai Világszervezet részletes közleményt adott ki a júliusi hőhullám során mért szélsőségekről, a jégolvadás mértékéről, a tomboló erdőtüzekről. „Ez nem a tudományos fantasztikum kategóriája, ez maga a valóság, maga az éghajlatváltozás. Ez most történik, és ez még rosszabb lesz a jövőben, ha nem cselekszünk sürgősen.” – mondta Petteri Taalas a WMO főtitkára.

Augususztus 2-án, pénteken több hullámban zivatarok érték el a Balatont. A zivatarok előtt látványos asperatus felhők alakultak ki, amit baljós kinézeténél fogva "világvége felhő" névvel is illetnek. Szerencsére a felhőket csak kiadós eső követte, komolyabb szélviharról nem érkeztek jelentések.

A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjában (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, ECMWF) 40 évvel ezelőtt – 1979. augusztus 1-én – készült az első operatív időjárási modell előrejelzés.

50 évvel ezelőtt az 1969. július 21-i Apollo-11 holdra szállási misszió során Hold közelében a Földről készült műholdfelvételt az ECMWF reanalízis adatok felhasználásával készült szimulált műholdképpel vetették össze az ECMWF szakemberei.

2019. július 27-én 19 óra körül izolált szupercellák haladtak a Bakony északi oldalán, amelyeken hatalmas méretű mammatus felhőket lehetett megfigyelni a Balaton déli partjáról. Körülbelül 20 óra körül egy zivatarrendszer is felépült a nyugati medencében, ami több helyen viharos szelet és felhőszakadást okozott. A legerősebb széllökés Fonyódon elérte a 91 km/h-t, Balatonmáriafürdőn pedig a 83 km/h-t.

A kiterjedt zivatartevékenységhez alapvetően hátrom tényező szükséges: elegendő nedvesség, labilis légrétegződés és valamiféle légköri emelőhatás. Jelenleg mindháromból jut bőven hazánk területén, ezt bizonyára sokan tapasztalják, és feltehetően kevesen örülnek neki. Különösen a június 27. szombati nap során jelentős esélye van felhőszakadás kialakulásának, mégpedig hegyvidéki környezetben, amely akár villámárvizek kialakulását is eredményezhetni. Mit jelent ez, miért alakul ki, és hogyan készüljünk fel rá?

Az 51. Kékszalag különösen gyenge szeles versenyként vonul be a balatoni vitorlázás történetébe. A július 18-19-ei verseny alatt a Balaton közvetlen közelében kialakultak záporok, sőt zivatarok is, azonban az azokból kifújó szél csak érintette a Balaton vízterületét. A hajók kisebb részt a környező záporok "maradék" szelét, nagyobb részt a gyenge tavi cirkulációt tudták csak felhasználni.

Az ECMWF Newsletter 2019 nyári számában magyar vonatkozású cikk jelent meg. A cikk megemlékezik róla, hogy Magyarország 25 éve az ECMWF társult tagja. A negyedévszázados évforduló kapcsán egy tanulmány is megjelent az OMSZ honlapján, amiből  többek között megtudhatjuk, hogy "Az elmúlt évtizedekben a középtávú időjárás előrejelzések megbízhatósága jelentős mértékben nőtt. A hazai fejlődést jelentős mértékben segítette, hogy Magyarország 1994-ben a közép-keleti európai régióból elsőként csatlakozott a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához, az ECMWF-hez."

A Kékszalag verseny időjárása eddig a számításoknak megfelelően alakult. A gyenge szeles kezdés után a délen elvonult csapadékzónából kifújó szél sokat javított a helyzeten: a szélcsend helyett gyenge nyugatias áramlás – ha lassan is – de mozgásban tarotta a középmezőnyt. Az élmezőny jól kihasználva a délnyugati szelet 11:20 körül vette a siófoki bóját, nem messze az OMSZ siófoki obszervatóriumától. A versenyben fordulatot jelenthet a keleti medencéhez északról közelítő zivatar, amely hátszelet biztosíthat a lemaradóknak is.