Az amerikai Forbes magazinban az Amerikai Egyesült Államok keleti térségét 2016. januárban sújtó Snowzilla hóvihart követően érdekes cikk jelent meg. Az időben történt sikeres hóvihar előrejelzés kapcsán a cikk áttekinti az extrém meteorológiai előrejelzésekben az elmúlt évtizedben bekövetkezett dinamikus fejlődést, s kiemelt hangsúlyt fektet a meteorológusok munkájának megfelelő megbecsülésére.

Az Európa keleti részén tapasztalható erős északi áramlásnak köszönhetően a magasabb hegyvidéki területeken látványos hullámokba, a tenger felett pedig utcákba szerveződött a felhőzeti kép.

Szombaton egy érkező melegfrontnak köszönhetően többfelé számíthatunk havazásra, vasárnap azonban már kevesebb helyen hullhat csapadék.

Vasárnap, január 17-én, helyi idő szerint 10:42, magyar idő szerint 19:42 perckor a kaliforniai Vandenbergből fellőtték a Jason-3 műholdat, amely elődeihez hasonlóan néhány cm-es pontossággal tud tengerfelszín-magasság adatokat meghatározni.

Balatoni jégállapot 2016. január 17-én délelőtt, Fonyódon. A szeles időnek köszönhetően a tó nagy részén már hullámzik a nyílt víz. Azonban a déli part közelében még kicsit tartja magát a jég. Helyenként alacsony jégkupacok emelkedtek a parti fövenyen. A legerősebb széllökések január 17-én voltak (a reggeli 7 órát, azaz 6 UTC-t megelőző 12 órában): Fonyódon 53.3 km/h (14.8 m/s), Balatonőszödön 54.7 km/h (15.2 m/s).

Magassági teknő, illetve az északról a Kárpát-medencébe áramló egyre hidegebb levegő határozza majd meg időjárásunkat. Számottevő csapadékra nem kell számítani, de szeles, hideg idő várható.

Január 13-án reggel Zala és Somogy megyében néhol egyszerre tapasztalhattak dörgést, villámlást és ónos formájú, felszínre fagyó csapadékot, ami igen ritka párosítás. A zivatarok centrumában hódara és jégeső is előfordult.

Fokozatos lehűlés. Csütörtökön és pénteken egy mediterrán ciklon hoz vegyes formájú csapadékot. A hét végén észak, északkelet felől jóval hidegebb levegő áramlik be a Kárpát-medencébe.

Miközben Magyarországon enyhül az idő, Európa északi részén már napok farkasordító hideg jellemző. A Skandináv-félsziget belsejében már napok óta nagy területen -20 fok alatt alakul a nappali órák hőmérséklete, sőt néhol a -30 fokot sem éri el. Éjjelente Lappföldön -40 foknál hidegebb is előfordul.

Ez a rendkívül zord időjárás még a hidegtől edzett skandinávok számára is nagyon szokatlan. Jelenleg ugyanis nagy területen 15 fokkal hidegebb az idő, mint az a tél közepén abban a térségben jellemző.

Mindez azért is nagyon meglepő, mert december végén extrém enyhe volt az idő arrafelé, Stockholmban karácsony előtt 13 fokot is mértek.

A múlt héten hazánkat elérő kontinentális hidegnek, valamint a párás, ködös időnek köszönhetően csodálatos átalakuláson mentek át azok a helyek, ahol megfelelő mennyiségű vízpára, elegendő erősségű légmozgás és persze fagypont alatti hőmérséklet állt rendelkezésre egy időben. Zúzmara akkor képződik, ha a levegőben sűrűn lebegő apró vízcseppeket (melyet mi párának, ködnek érzékelünk) a mozgásban lévő levegő testeknek, tereptárgyaknak sodor, mely testek és tereptárgyak hőmérséklete fagypont alatti, így azokra ráfagyhatnak könnyedén a jelen esetben amúgy is túlhűlt vízcseppek.