2018. december 14. péntek
Honlap újdonságok

OMSZ: 2018. június 27. 14:00

Új és megújult, letölthető szakmai ismertetők

Az OMSZ Kiadványok, Szakmai ismertetők oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat által készített ismeretterjesztő anyagok letölthető, elektronikus (pdf) változata. A két legújabb ismertető a Levegőtisztaság- védelmi Referencia Központ, illetve Magyarország éghajlata és a meteorológiai aszály címmel jelent meg. Az OMSZ szakmai tevékenységeinek bemutatására készülő kiadványok nem csak a különböző rendezvényeinken, múzeumi tárlatvezetéseken stb. kerülnek a meteorológia, illetve a Szolgálatunk munkája iránt érdeklődők kezébe, hanem bárki letöltheti és kinyomtathatja azokat.

Levegőtisztaság- védelmi Referencia Központ

A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányításának operatív feladatait és minőségellenőrzését látja el, jog-szabályi kijelölés alapján nemzeti referencia-laboratórium, biztosítva a levegőminőségi vizsgálatok visszavezethetőségét.
Korszerű műszerekkel felszerelt, MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szerint akkreditált kalibráló labora-tóriumunk végzi a mérőhálózat és egyéb mérőszervezetek gázelemző készülékeinek ellenőrző kalibrálását a laboratóriumban és telepített műszereknél a helyszínen különböző metrológiai minőségű etalonok használatával.

Magyarország éghajlata és a meteorológiai aszály

A XX. század kezdete óta globális tendenciának megfelelően hazánkban is módosulnak az aszály kialakulását befolyásoló éghajlati elemek jellemzői. Hazánkban az évi középhőmérséklet 1901–2016 között átlagosan 1,86 °C-kal, 1981 óta 1,62 °C-kal emelkedett. A melegedés főként a nyári és téli hónapokat érintette.
A meteorológiai aszály a csapadékmennyiség éghajlati normál-hoz (sokévi, legalább 30 éves időszakhoz) viszonyított eltérése.

Meteora - veszélyjelzés és előrejelzés mobil eszközökre

A Meteora alkalmazás egy mobileszközökön futtatható óra, ami egyben időjárási információt is szolgáltat. A program használja a mobileszköz helymeghatározó és internetes adatlekérési lehetőségeit. A cellainformációk alapján meghatározza a használó helyzetét, és az adatkapcsolaton keresztül automatikusan letölti az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépéről az aktuális helyi riasztásokat, előrejelzéseket, megfigyelési és éghajlati adatokat. A Meteora alkalmazás Android™ 2.2 és újabb készülékekre tölthető le, illetve iPhone és iPad (iOS 8.0 vagy újabb) platformon is működik.

A 2017-es év időjárása – éghajlati elemzés a hőmérsékleti és csapadékviszonyokról

A 2017-es év hazánk területén összességében az átlagosnál melegebb volt. Az országos évi középhőmérséklet (11,14 °C) szinte teljesen megegyezett a 2016. évivel, azonban elmaradt az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. A 2017-es év átlagosan csapadékosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban, de az éven belüli eloszlása eltért a szokásostól. Az év eleje augusztusig jellemzően csapadékszegény volt, majd a szeptemberben érkezett jelentősebb mennyiségű eső és az év végén hulló csapadék pótolta a korábbi hiányt.

Légszennyezés és a probléma kezelése

A légkör a Föld egyedüli erőforrása, melyen mindenki és minden osztozik. A légkörbe kerülő anyagok nehezebb része a kibocsátó forrás közelében kiülepszik, főként száraz ülepedéssel. Jelentős része, főleg a magas kéményekből távozó anyagok azonban nagy távolságot megtesznek, majd száraz vagy nedves ülepedés útján – pl. eső, köd vagy harmat formájában – hagyják el a légkört.

A Genfi Egyezmény részes feleként Magyarország is készít légszennyező anyagokra vonatkozó emissziós leltárt és leltárjelentést. A légszennyező anyagok (pl. nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, kisméretű részecskék, nehézfémek, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok) kibocsátása jelentős mértékben függ az alkalmazott technológiáktól, így a – főképp az ipari, energetikai és közlekedési szektorban megvalósult – környezetvédelmi beruházások kedvező hatása közvetlenül kimutatható a leltár idősoraiban.

Magyarország városi légszennyezettségi állapota

Az Országos Meteorológiai Szolgálat részeként működő Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ végzi az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányítási, minőségirányítási feladatait, ellátja a nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat. NAH által akkreditált, mint jártassági vizsgálatot szervező szervezet és kalibráló laboratórium, valamint elvégzi az országos adatközponti feladatokat. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében jelenleg 89 településen működik manuális mérőpont, illetve 33 településen üzemel 53 db automata mérőállomás a levegőminőség vizsgálatára.

Matematikával a megbízható éghajlati adatokért

Meteorológiai mérések több mint 100 éve folynak Magyarországon, ám a mérési körül-mények gyakran változtak ez idő alatt. Az éghajlati feldolgozásokhoz és vizsgálatokhoz ugyanakkor jó minőségű, térben is kellő részletességgel ismert adatok szükségesek. A megfigyelések javítása és az egyenletes térbeli fedés biztosítása speciális matematikai mód-szerek kidolgozását igényli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei két ilyen eljárást fejlesztettek ki: a homogenizálást és az interpolációt.

Hőmérsékleti és csapadék változások

A műszeres megfigyelések kezdete óta a rendelkezésre álló források alapján, globálisan az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A melegedő tendencia a hazai megfigyelési sorokban is jelen van, melyet elemzéseink is igazolnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisában a számítások rögzített, ellenőrzött, homogenizált, illetve reprezentatív mérési adatokon alapulnak.

Magyarország háttérlevegő-szennyezettségi állapota

Az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő szennyezőanyagok fizikai és kémiai tulaj-donságaiktól függő ideig maradnak a levegőben. A hosszú tartózkodási idejű anyagok akár a bolygó teljes légkörében is elkeveredhetnek. A szennyező forrásoktól távoli területek levegőszennyezettségét háttérlevegő-szennyezettségnek nevezzük. Erre rakódik rá a közvetlen szennyező területek (városok, ipartelepek, nagyforgalmú utak stb.) szennyezése. A háttérszennyezettség regionális-globális skálán fejti ki hatását, így számottevő befolyást gyakorolhat az ökoszisztémára, az éghajlatra. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenleg öt háttér-levegőszennyezettséget mérő állomást tart fenn az ország lakott helyektől, forgalmas utaktól távoli pontjain: Farkasfán, Hegyhátsálon, Hortobágyon, K-pusztán, Nyírjesen. Siófokon vett csapadékminták alapján a kén és a nitrogén Balatonba történő ülepedése kerül meghatározásra.

MET-ÉSZ rendszer

Érdekli az időjárás alakulása, és az erre vonatkozó észleléseit megosztaná másokkal? Érdekes alakú felhőt látott az égen, és azt meg is örökítette? Zivatar volt dió nagyságú jéggel, ónos eső teszi csúszóssá környezetében az utakat, hófúvás miatt nehéz a közlekedés, az eső hirtelen erős havazásba váltott át. Ezekről a veszélyes időjárási jelenségekről hasznos információkkal rendelkezik? Szeretné az interneten naplóba rögzítve vagy térképen viszontlátni a nevével ellátott meteorológiai észleléseket az Országos Meteorológiai Szolgálat – esetenként több százezer látogatószámot elérő – honlapján? Ha ezekre a kérdésekre IGEN a válasza, akkor használja a MET-ÉSZ-t, az OMSZ meteorológiai észlelőrendszerét!

A jövőbeli csapadékváltozás alakulására vonatkozó számszerű becslések

Az éghajlati rendszert kormányzó fizikai folyamatokat, valamint a földi rendszer egy megváltozott kényszerre adott válaszát globális éghajlati modellekkel vizsgálhatjuk. Az egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé előrejelezhető feltételezett jövőbeli kényszer az emberi tevékenység alakulása. Leírására optimista és pesszimista változatot egyaránt tartalmazó forgatókönyveket állítanak fel, melyek számszerűsítik az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának lehetséges pályáit.

Az OMSZ három modellszimulációja alapján 2021–2050-re tavasz kivételével minden év-szakban intenzívebb csapadékesemények várhatók, ugyanakkor a tavaszi-nyári időszakban a száraz időszakok hossza is növekszik. Mind-ez a csapadék egyenetlenebb eloszlását vetíti előre, ami kedvezőtlen hatást fejthet ki például a mezőgazdaságra.

Műholdadatok alkalmazása a meteorológiában

A meteorológiai célú műholdas megfigyelések több mint ötven évvel ezelőtt kezdődtek. Azóta sokat fejlődtek a mérőműszerek, és egyre több célra használhatóak az adatok. Európában az EUMETSAT nemzetközi szervezet fogja össze és koordinálja ezt a tevékenységet.

Időjárás-előrejelző modellezés

A légköri folyamatokat fizikai törvények határozzák meg. A nagykapacitású számítógépek megjelenésével lehetővé vált e törvényekre épülő ún. numerikus előrejelző modellek kifejlesztése és futtatása.

Időjárás és egészség – barlangi klíma, gyógybarlangok

A barlangok gyógyászati célú felhasználása (tudományos néven speleoterápia) az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorig a gyógyító hatást jobbára csodaként tartották számon, emiatt egyes barlangok messze földön ismert zarándokhellyé váltak. Sokáig azonban nem elsősorban a barlangi klíma gyógyhatását használták ki, hanem a barlangokban talált cseppkövek, csontmaradványok vagy gyógyvizek felhasználása volt jellemző.

Hazánk barlangokban viszonylag gazdag ország. Éppen ezért nem meglepő, ha a magyarországi barlangok éghajlati, majd klímaterápiás kutatása hamar megkezdődött. Ennek eredménye, hogy a Béke-barlangban már 1959-ben megkezdték az Észak-magyarországi Szénbánya Vállalat bányá-szainak kezelését. Már az első évben jelentős eredményekről számoltak be, a kezelt betegek 87%-ánál tartós vagy átmeneti javulást tapasztaltak. Az itt elért eredményeknek köszönhető, hogy hazánk a világon elsőként ismerte el a gyógybarlang fogalmát.

Időjárás és egészség – gyógyklíma, klímaterápia, klimatikus gyógyhelyek

Az éghajlat és a gyógyítás kapcsolatának története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már Hippokratész is felismerte, hogy egyes betegségeknél a tünetek kialakulása, felerősödése jól köthető bizonyos időjárási eseményekhez. Az arab orvos, matematikus és filozófus Avicenna [Ibn Szína] ennél is tovább ment. Az éghajlatot patológiai szempontból vizsgálva vont le következtetéseket, többek között a lakóhely megválasztásával kapcsolatosan. Feljegyezték róla azt is, hogy a tuberkolózisban szenvedő betegeket a krétai hegyekbe küldte. Mondhatjuk tehát, hogy Avicenna volt az első, aki egy térség sajátos klímáját terápiás célokra alkalmazta. Avicenna óta – természetesen az orvostudomány és a klimatológia fejlődésével párhuzamosan – a különböző éghajlatok gyógy-hatásairól jóval több és komolyabb ismerettel rendelkezünk. Az empirikus megfigyeléseket mérések, kísérletek váltották fel. Egyes betegségek esetén a klímaterápiával jelentős eredmények érhetők el; sőt kiderült, hogy a megfelelő klíma gyakorlatilag minden betegség gyógyítását elősegíti.

Időjárás és egészség – hőérzet, hőség

Azt, hogy az adott hőmérsékleti környezet milyen hatást gyakorol a szervezetünkre, mennyire megterhelő számunkra, az ún. bioklíma indexek segítségével jellemezhetjük. Ma már számtalan ilyen index áll rendelkezésünkre az egyszerű (csupán meteorológiai paramétereket kombináló) mutatóktól az összetettebb (az emberi test energiaegyensúlyát is figyelembe vevő), ún. energia alapú indexig.

Az OMSZ nyilvános honlapján általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet. Ennek része a hőségre vonatkozó speciális figyelmeztetés is.

Időjárás és egészség – a frontok élettani hatása

Az élőlények, azon belül az ember szervezetének optimális működése a belső és külső környezet közötti egyensúly fennállását feltételezi. Az ember szervezetének belső környezete bonyolult, összetett rendszer, amely egymástól függő folyamatok révén vizsgálható, írható le. Ezeknek a folyamatoknak egy része arra irányul, hogy a külső környezettel a kapcsolatot fenntartsa, vagyis hogy az egyensúly fenntartása érdekében a külső környezet változásaihoz igazítsa a belső folyamatokat. Ez az adaptáció, az alkalmazkodás, melyet a vegetatív idegrendszer végez, s a neurális rendszer irányítása alatt áll.

Időjárási fronttevékenységről beszélünk, amikor a légköri alkotóelemek szinte mindegyike, az egész légrétegben egyszerre, viszonylag rövid idő (néhány óra) alatt, jelentős mértékben megváltozik. Ekkor már szervezetünk földközelben is észleli a magasban zajló változásokat.

Repülésmeteorológia

Repült-e Ön már repülőgéppel? Tudta-e, hogy a repüléseket nem csak a pilóták és a repülőgép műszaki hibái veszélyeztethetik, hanem az időjárás is? Ezért fontos a repülés számára is a pontos és megbízható időjárás-előrejelzés.

A jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó számszerű becslések

A globális éghajlati modellek képesek az éghajlati rendszer összetett fizikai folyamatainak és kölcsönhatásainak jellemzésére, segítségükkel leírható a földi rendszer válasza egy feltételezett jövőbeli kényszerre. Az egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé előrejelezhető feltételezett jövőbeli kényszer az emberi tevékenység alakulása. Leírására optimista és pesszimista változatot egyaránt tartalmazó forgatókönyveket állítanak fel.

Marcell György Főobszervatórium és Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvény

Az ötvenes évek elején a polgári és katonai repülőgépes közlekedés fejlődése igényelte a légkör magasabb rétegeinek pontosabb ismeretét, a légköri folyamatok előrejelzését. Ez vezetett el oda, hogy a rendszeres rádiószondázáshoz megfelelő, állandó obszervatóriumot létesítsenek. A hetvenes évektől kezdődően a Marcell György Főobszervatórium a meteorológiai méréstechnika fellegvára lett.

Gondos tervezéssel, sok munkával, műszerek beszerzésével indult a tanösvény megvalósítása, amely mostanra elérte végső formáját, így a mérőeszközök és a méréstechnika bemutatása révén tovább bővült tevékenységünk. A kertben tett pár száz méteres séta a meteorológiai műszerek világába kalauzol a kezdetektől a ma használatos legmodernebb meteorológiai mérőeszközökig.

A napkori radar felújítása

Ahhoz, hogy az élet- és vagyonvédelem szempontjából – Tisza-tavi viharjelzés, repülésbiztonság, árvíz és jégeső elleni védekezés – kulcsfontosságú napkori radar a következő években is az eddig megszokott magas rendelkezésre állás mellett üzemelhessen, elkerülhetetlen volt a radar modernizálása.

A modernizálás a radar komplett cseréje nélkül, a nem pótolható, elavult alkatrészeket cseréjével történt meg. A radarberendezések antenna, adó, sugárzó oldali részei hosszú távon fenntarthatóak, hiszen a működési elv, az ide vonatkozó technika nem fejlődött az elmúlt évek során jelentősen. Hatalmas változások történtek azonban a jelfeldolgozás, adatátvitel, vezérlés, mozgatás terén, és az ún. duál-polarizásciós technika területén is kiemelkedő újítások jelentkeztek.