2018. december 14. péntek
OMSZ hírek

OMSZ: 2018. december 1. 09:37

Globálisan 2018 a negyedik legmelegebb év, hazánkban is az elsők között lesz

Az éghajlati trendek és az éghajlatváltozás hatásai 2018-ban is egyértelműek a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes értékelése szerint. Magyarországon is a legmelegebb évek között lesz a 2018-as esztendő.

A hosszú távú melegedő tendencia folytatódott 2018-ban, az átlagos globális felszínhőmérséklet valószínűleg a 4. legmagasabb lesz. A legmelegebb 20 év az elmúlt 22 évben lépett fel, a legutóbbi négy év volt a legmelegebb négy év globálisan.

Az éghajlatváltozás egyéb tünetei, mint a tengerszint emelkedés, a melegedő és savasodó óceánok, az olvadó jégtakaró, a gleccserek zsugorodása 2018-ban is folytatódott, a szélsőséges időjárás pedig minden kontinensen pusztítást végzett, ez derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes éghajlati értékelőjéből.

Az év első tíz hónapjában a földi átlaghőmérséklet közel 1 fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot öt különböző adatközpont által karbantartott globális adatbázis alapján (1. ábra).

Petteri Taalas, a WMO főtitkára megjegyezte: „Nem tűnik úgy, hogy a melegedés megfékezésének útjára léptünk volna: Az üvegházhatású gázok koncentrációja ismét rekord magas. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére 3-5 fokkal nő a globális felszín hőmérséklet. Ha pedig minden fosszilis energiahordozót kiaknázunk, akkor a hőmérsékletemelkedés még ennél is sokkal magasabb lesz. Nem lehet elégszer megismételni, hogy mi vagyunk az első generáció, akik megérthetik az éghajlatváltozást és az utolsó, akik még képesek tenni ellene.”


Az értékelő legfontosabb megállapításai

Hőmérséklet: 2018 gyenge La Niña eseményen kezdődött, amely márciusig folytatódott. Októberre azonban a tengerfelszín hőmérséklete a Kelet-csendes-óceáni térségben az El Niño feltételekhez való visszatérés jeleit mutatta, bár a légköri válasz eddig nem volt jelentős. Ha az El Niño kifejlődik, akkor 2019 valószínűleg melegebb lesz mint 2018.

Üvegházhatású gázok: A WMO Greenhouse Gas Bulletin szerint a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja új csúcsokat ért el 2017-ben. Több mérőhelyről származó adat, köztük Mauna Loa (Hawaii) és Cape Grim (Tasmania) azt mutatják, hogy 2018-ban tovább emelkedtek ezek az értékek.

Óceánok: Az óceánok tárolják az üvegházhatású gázok által csapdába ejtett hő több mint 90%-át, és az óceánok nyelik el az antropogén CO2-kibocsátások 25%-át, ezáltal melegebbé és savasabbá válnak. A 2018 szeptemberéig tartó három hónapos időszakokat tekintve az óceán hőtartalma a legmagasabb vagy a második legmagasabb volt minden esetben. A globális átlagos tengerszint 2018 januárjától júliusig körülbelül 2–3 mm-rel volt magasabb, mint 2017 ugyanezen időszakában.

Tengeri jég: Az Északi-sarki tengerjég kiterjedés jóval átlag alatt alakult 2018-ban, az év első két hónapjában pedig rekord alacsony volt. Az éves maximális kiterjedést március közepén tapasztaltuk, ez a harmadik legalacsonyabb volt a mérések kezdete óta. A legkisebb jégkiterjedés 2018-ban szeptemberben lépett fel, ez volt a hatodik legkisebb jégkiterjedés az olvadási időszakban. Az antarktiszi tengeri jég mértéke szintén messze az átlag alatt volt 2018-ban. Az éves minimum február végén alakult ki, és a két legalacsonyabb érték egyike.


A WMO értékelést az ENSZ klímaváltozási tárgyalásainak kezdetére időzítették. A lengyelországi Katowicében december 2–14 között zajló ülés legfőbb célja az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás végrehajtási iránymutatásainak elfogadása. A párizsi egyezmény célkitűzése a globális átlaghőmérséklet-emelkedést lehetőség szerint 1,5 °C alatt tartani.


Hazai előzetes 2018 hőmérsékletéről

2018 középhőmérséklete Magyarországon is az élmezőnyben fog végezni, ebben a sajnos kevéssé megnyugtató versenyben (2. ábra). Csak a februári és a márciusi havi középhőmérséklet maradt el az 1981–2010-es átlagtól idén. Az adatok gondos minőségellenőrzése és homogenizálása után alakul ki majd a végleges sorrend. Az összes adat feldolgozását követően 2019 elején az éghajlati visszatekintők oldalon tájékozódhatnak majd az érdeklődők 2018 hazai hőmérsékleti és csapadék viszonyairól, valamint a szélsőségekről.

Kapcsolódó oldalak:


1. ábra: Felszínhőmérséklet anomáliák az év első tíz hónapjában
az iparosodás előtti (1850–1900) átlaghoz képest


2. ábra: 2018 havi középhőmérsékletek és az 1981–2010-es normál érték