2019. október 15. kedd
OMSZ hírek

OMSZ: 2019. június 4. 10:30

A szokásosnál melegebb volt a 2019-es tavasz – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései szerint a tavasz az idén is melegebb volt a szokásosnál, és az előzetes adatok szerint az évszakos csapadékösszeg jelentősen felülmúlta az 1981–2010-es normált.

A március meglehetősen meleg volt, a havi átlaghőmérséklet 8,5 °C foknak adódott, amely több mint 3 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, és ezzel az 5. legmelegebb március lett 1901 óta. Az áprilisi középhőmérséklet mintegy 1,3 fokkal múlta felül a normálértéket, a május azonban a jellemzően borongós, csapadékos időjárás miatt jóval hűvösebbnek adódott: mintegy 2,5 fokkal maradt el az országos átlag az 1981–2010-es sokévi átlagtól. Az utóbbi évtizedekben utoljára 1987-ben volt hasonlóan hűvös a május, mint idén, 2019-ben.

A tavasz legmagasabb hőmérséklete 30,9 °C, ezt április 26-án Békéssámson állomáson mértük. Az évszak során a legalacsonyabb hőmérsékletet, -9,3 °C fokot március 28-án mértük a Nógrád megyei Zabaron. Összességében az évszak középhőmérséklete országos átlagban 11,5 °C, ez 0,7 fokkal haladja meg a normálértéket.

Március elején és április végén dőlt meg egy-egy napi melegrekord: március 4-én Sellye állomáson 21,7 °C fokot regisztráltunk, míg Békéssámsonban április 26-án a csúcshőmérséklet elérte a 30,9 fokot, ezzel új országos napi rekord született.

Május elején viszont hidegrekordok voltak gyakrabban: május 6-án megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet országos rekordja: Kékestetőn csak 2,3 fokos maximum hőmérsékletet mértünk. A korábbi rekord 4,4 fok volt, amelyet szintén Kékestetőn regisztráltunk 1957-ben. A fővárosban is megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja: a János-hegyen csupán 5,5 fokig melegedett fel a levegő. Majd május 15-én megdőlt az országos és a fővárosi napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja. Kab-hegyen mindössze 4,6 fokig emelkedett a hőmérséklet (korábbi rekord: 1919. Dobogókő, 5,3 fok). A fővárosban pedig Budapest János-hegyen 9,3 fokig melegedett fel a levegő, az 1940-ben Budakeszierdőn mért 9,4 fokos érték egy tizedfokkal dőlt meg.

A csapadék tekintetében az egyes tavaszi hónapok jelentősen különböztek egymástól. A rendkívül száraz márciusban az 1981–2010-es átlag alig 27%-át mértük. A szintén csapadékszegény februárral az első negyedéves összeg alig több mint 40%-a hullott országosan. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájai érintette aszály. Majd április átlag körüli csapadékot hozott, országos átlagban közel 40 mm hullott, ezzel enyhült a szárazság. Májusban a frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd a fölénk húzódó mediterrán ciklon okozott átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, jégesővel. Az előzetes adatok alapján a 3. legcsapadékosabb volt az idei május országosan 1901-től, csak 2010 és 1939 májusa előzi meg a sorban. Országos átlagban mintegy 129 mm hullott, ami a sokéves átlag több, mint duplája. 2019 májusában a csapadékot szélsőséges térbeli és időbeli eloszlás jellemezte. Dédestapolcsányban május 29-én egy nap alatt 141,2 mm csapadék hullott, ezzel pedig megdőlt az eddigi napi csapadékrekord, amely 1998-ban ugyanezen a napon 84,2 mm volt Dobogókőn.

A tavasz folyamán a legnagyobb csapadékösszeget, 306 mm-t Kékestető állomáson mértük, míg a legkisebb csapadékmennyiséget a Hajdú-Bihar megyei Bagaméron jegyeztük, összesen 113 mm-t. A háromhavi összeg országos átlagban közel 180 mm-nek adódott, amely mintegy 26 %-kal több az 1981 és 2010 közötti tavaszi összegek átlagánál.

Az idei, aszállyal kezdődő, majd csapadékosba forduló tavasz Magyarországon összességében a meleg és csapadékos tavaszok rangsorának felső 25 százalékában helyezkedik el.

Globálisan 2019-ben a március és az április is a 2. legmelegebb volt az uniós „Copernicus” földmegfigyelő program adatai szerint. Május elején a Csendes-óceán egyenlítői régiójában a tengerfelszín hőmérséklete már egy fokkal melegebb volt a szokásosnál: a kialakult El-Nino folytatódását prognosztizálják a nyári időszakra, ami várhatóan a globális átlaghőmérsékletre lesz hatással. A most ismert évszakos előrejelzések szerint hazánkban országos átlagban mindegyik nyári hónap melegebbnek ígérkezik az 1981–2010-es átlagnál.


Kapcsolódó oldalak: