2021. december 6. hétfő
OMSZ hírek

OMSZ: 2021. szeptember 3. 13:47

Az ötödik legmelegebb nyár – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2021-es nyár az átlagnál 1,2 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel az ötödik legmelegebb 1901 óta. A június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg, míg az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Országos átlagban a nyári csapadékösszeg jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Hasonlóan száraz nyár legutóbb 2015-ben volt.

Az évszak középhőmérséklete országosan 22,0 °C (1991–2020-as átlag: 20,8 °C), amivel a legmelegebb nyarak közé került (1. ábra). A június 2,1, a július 2,2 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. A június a harmadik, a július a legmelegebb lett. Az idei júliusnál 1901 óta csak az 1992-es augusztus volt melegebb hónap. A forró július után a nyár egy hűvösebb augusztussal zárult, az augusztus középhőmérséklete országosan 1,0 fokkal elmaradt az éghajlati normáltól.

1. ábra
1. ábra
A nyári középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2021 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált országos átlagok alapján


Nyár elején még folytatódott a tavasszal megszokott átlagosnál hűvösebb időjárás. Június 1-jén Zabaron 0,6 Celsius fokig hűlt a levegő, ami az évszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. A legmelegebb órákban is csupán 20 fok közeli értékeket mértünk, majd fokozatos melegedés vette kezdetét. Június második hetében a szokásos közelében, kissé afelett alakultak a középértékek, majd 13-ára egy markáns hidegfront hozott jelentős lehűlést (2. ábra). A front mögött 14-én reggelre a fagyzugos helyeken 5 fok alá csökkent a hőmérséklet. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 15-én már melegebbre fordult az idő. Kezdetben a középpontjával tőlünk északra, északkeletre elhelyezkedő anticiklon déli oldalán keleties, majd 20-ától a Nyugat-Európában hullámzó frontrendszer előoldalán délies áramlással egyre forróbb légtömegek érték el hazánkat. A június második felének időjárását hőhullám határozta meg, csak két napra (június 26-27.) hozott némi felfrissülést egy hidegfront, de még azokon a napokon is a szokásosnál több fokkal melegebb volt. Több napi rekord is megdőlt. A legforróbb napon, június 24-én a az országos átlag elérte a 28,6 fokot, ami 8,5 fokkal magasabb a normálnál, és abszolút júniusi maximum 1901 óta, továbbá a legmagasabb napi középérték 2021-ben. A középhőmérséklet mellett a maximumok átlaga is június 24-én volt a legmagasabb az évben. Országos átlagban 36,5 fok volt a csúcsérték, főleg az Alföldön volt nagy forróság, a Duna-Tisza közén nagy területen 38 fok fölé melegedett a levegő, Fülöpházán a maximum elérte a 40 fokot. A július hidegfronttal kezdett, a hónap elején kevéssel az átlag alatt alakult a hőmérséklet, majd egy közeledő frontrendszer előtt déli, délkeleti áramlással újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét. 8-án tetőzött a kánikula, az országos napi közép meghaladta a 28 fokot, a délutáni órákban a legmagasabb hőmérséklet sokfelé 37-38 fok körül alakult. Az adonyi állomáson mért 40,2 fokos érték az év legmagasabb hőmérséklete. 9-én egy hidegfront vonult át, de számottevő felfrissülést nem hozott, a maximum-hőmérsékletek általában 30 és 35 fok között alakultak. Július 13-án és 14-én a csúcsérték ismét nagy területen meghaladta a 35 fokot.

A hónap közepén egy magassági hidegörvény hozott néhány fokos lehűlést, majd komolyabb visszaesést a 19-én térségünket érintő hidegfront okozott. Július 21. körül néhány napig a sokéves átlagnál kissé hűvösebb idő volt, majd 24-től egyre nagyobb területen tért vissza a hőség, a július hőhullámmal ért véget. 28-án délkeleten a maximum helyenként meghaladta a 39 fokot (pl. Tiszaalpár: 39,2 fok). Augusztus 1-jén egy hidegfront érte el az országot, ami másnapra országszerte véget vetett a hőségnek. A hónap első hete a szokásosnál hűvösebb idővel telt, majd visszatért a kánikula, jellemzően 30 és 35 fok közötti maximumokkal. A hónap közepén tovább fokozódott a forróság, 15-én és 16-án az ország déli, délkeleti megyéiben ismét, de a nyáron már utoljára 36 és 39 fok között alakult a legmagasabb hőmérséklet (pl. Mezőkovácsháza: 38,6 fok). Augusztus 17-re egy markáns hidegfront jelentős, mintegy tíz fokos lehűlést okozott, 18-án öt fokkal maradt el a napi középhőmérséklet az 1991–2020-as átlagtól. Augusztus 20-22. között még az átlagos köré melegedett a levegő, majd az évszak végén több hullámban szokatlanul hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, őszies időjárást okozva ezzel a nyár végére. 27-én és 28-án 5–6 fokkal a normálérték alatt, mindössze 14 fok közelében alakult az országos napi átlag, és a legmelegebb órákban is csak 20 fok körül volt a hőmérséklet. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 75 (átlag: 65 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos több, mint másfélszerese 41 (átlag: 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 8 fordult elő, ami öt nappal több a sokévi átlagnál.

2. ábra
2. ábra
Országos napi középhőmérséklet 2021 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján


2021 nyarán négy hőhullámos időszak fordult elő, június második és július első felében egy-egy hosszabb, július végén, illetve augusztus elején kettő kissé rövidebb. A gyakori hőség a hőhullámos napok számában is megmutatkozik (3. ábra). Országos átlagban 22 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap a déli, délkeleti országrészben fordult elő, ahol nagyobb területen 30 felett volt ez az érték.

3. ábra
3. ábra
A hőhullámos (napi középhőmérséklet
25 fok) napok éves száma Magyarországon
1901 és 2021 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált országos átlagok alapján


A 2021-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 132,8 mm, ami 35%-kal elmaradt az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 203,5 mm) (4. ábra) – az előzetes adatok alapján.

 4. ábra

4. ábra
Nyári csapadékösszeg Magyarországon az 1901–2021-es időszakban az 1991–2020-as átlaghoz képest
a homogenizált, ellenőrzött, interpolált országos átlagok alapján


Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett. Szokatlanul száraz volt a június, olyannyira, hogy az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt az idei. A havi átlagos összeg mindössze 22%-a hullott. A júliusi csapadék 13, az augusztusi 8%-kal maradt el a megszokottól. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Szőlősardón (260,5 mm), míg a legkisebbet Csárdaszálláson (55,9 mm) mértük. A nyár anticiklonnal és nyugodt, száraz idővel kezdődött. 5-én elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadással (pl. Becsehely: 38,9 mm). A következő egy hétben a nappali órákat erőteljes gomolyfelhő-képződés jellemezte. Kezdetben inkább a Dunántúlon, majd 10. és 12. között az Alföldön fordult elő többfelé zivatar, majd 13-ára virradó éjszaka egy hidegfront hozott országszerte kevés csapadékot. Június 14-25-ig egy magasnyomású légköri képződmény hatására általában napos, száraz időben volt részünk. Csak 21-én alakult ki északon és az Alföldön több helyen zápor, zivatar. Június 25-én egy hidegfront érte el az országot, és az ország déli felében heves zivatarok is kialakultak, helyenként nagyméretű jéggel (pl. Pécs környéke), intenzív csapadékkal (pl. Solt Kissolt: 52,0 mm). 26-án keleten és az Északi-középhegységnél voltak zivatarok, majd a hónap utolsó napján egy hidegfront felhőzetéből hullott nagyobb területen csapadék, ami csak kisebb körzetekben érte el a 10 mm-t. A július első két napja a keleti, északkeleti országrészben csapadékos (pl. Hortobágy: 47,2 mm), nyugatabbra száraz időt hozott. 4-én a Dunántúlon hullott kevés eső, majd a következő napokat száraz időjárás jellemezte. 9-én érte el hazánkat nyugat felől egy hullámzó frontrendszer, ami sokfelé heves zivatarokkal és nagy csapadékkal járt együtt (pl. Tompa: 71,2 mm). 10-én néhány helyen, majd 11-én az ország északi felén alakultak ki záporok, zivatarok, amiket többfelé felhőszakadás kísért. A Kisalföldön nagyobb területen is 50 mm feletti napi csapadékösszegeket mértünk. A Győr Egyetem állomáson mért 85,7 mm az évszak legnagyobb napi csapadékösszege.

A hónap közepét, július 20-ig konvektív időjárás határozta meg, heves zivatarok felhőszakadással viszonylag gyakran alakultak ki. Például 19-én reggel, a délelőtti órákban Érd környékén néhány óra alatt több mint 80 mm csapadék esett. 16-án országos átlagban is 10 mm csapadék hullott, amivel országosan a nyár legcsapadékosabb napja lett. A folytatásban szárazabb napok jöttek, július 30-ig nagyobb területen csak 24-én esett számottevő csapadék. 30-án és a hónap utolsó napján egy közeledő frontrendszer hatására egyre többfelé alakultak ki zivatarok, helyenként felhőszakadással (pl. Mosonmagyaróvár: 54,6 mm), majd az augusztus 1-jén átvonuló hidegfront északon több, délen kevesebb csapadékot okozott. Augusztus első két hete jobbára napos, szárazabb idővel telt, országosan csapadékosabb nap csak 5-e, illetve 8-a voltak. A többi napon csak elvétve alakult ki általában kis mennyiségű csapadék. 15-én főleg északon, majd 16-án és 17-én egy hidegfront hatására a délkeleti országrész kivételével általában hullott 5–10 mm csapadék. Az augusztus 20-ai hétvégén még száraz és napos volt az időjárás, majd 22-én estére egy hidegfront érte el a Kárpát-medencét, és 23-án országszerte esett. Az évszak utolsó napjainak időjárását egy magassági hidegörvény határozta meg, általában felhős, csapadékos időt okozva. A napi csapadékmennyiség többnyire 15 mm alatt volt, nagyobb összegek csak 29-én fordultak elő lokális zivatarokból (pl. Gerecse-tető: 53,2 mm). Országosan 27 csapadékos nap (átlag: 28 nap) és 14 zivataros nap (átlag: 12 nap) volt 2021 nyarán.


Kapcsolódó oldalak: