2021. december 6. hétfő
Tanulmányok

2011. JÚLIUS: HALÁLOS HŐHULLÁM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

Humán-bioklimatológiai magyarázó a hírekhez...

Németh Ákos

Bevezetés
Az elmúlt napok hírműsoraiban vezető hírként számoltak be az Egyesült Államok keleti partvidékét elérő rendkívül meleg időjárásról. A 30 szövetségi államban, legalább 141 millió embert érintő hőhullám a héten eddig már 22 áldozatot követelt. Nem csak az embereket, hanem az állatokat is megviseli a forróság. A hírek szerint Dél-Dakotában mintegy 1500 szarvasmarha pusztult el a hosszan tartó meleg időjárás miatt. Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata (National Weather Service) szerint "az utóbbi öt évben tapasztaltak közül valószínűleg ez lesz a legjelentősebb hőhullám a térségben." Az idei hőhullám elsősorban a tartósságával tűnik ki a korábbi évek hőhullámai közül. Az előrejelzések nem sok jóval bíztatnak, a hőség akár augusztus elejéig is eltarthat. Mivel a hírek sajnos olykor hiányos, esetleg félreértésekre okot adó információkat közvetítenek erről a hőhullámról, szükségesnek érezzük néhány kiegészítő információ megosztását.
Az ember hőérzetét alapvetően négy meteorológiai paraméter - a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a testet érő sugárzás - határozza meg. A legfontosabb ezek közül természetesen a levegő hőmérséklete. Az Egyesült Államok keleti partvidékén szerdán a déli órákban 35-37°C körül volt a hőmérséklet. Az emberi szervezet számára az igazi megpróbáltatást azonban az jelenti, hogy (különösen Virginia, Maryland, New Jersey térségében) a relatív páratartalom is igen magas, szerdán 80-90% körül alakult. A magas páratartalom lehetetlenné teszi az emberi szervezet számára a hatékony hőszabályozást. Testünk ugyanis leghatékonyabban az izzadás során tudja csökkenteni a maghőmérsékletet. Ha az izzadság párologtatása a magas nedvességtartalom miatt gátolt, akkor a szervezet belső hőmérséklete kórosan megemelkedik. Ez a hőháztartás teljes felbomlását, hőgutát, hőkimerülést, görcsös állapotot, szélsőséges esetben halált eredményez.
A hőség számszerűsítése; különböző bioklíma indexek
Hogyan számszerűsíthetjük az egyes hőhullámok veszélyességét? Erre a célra számtalan, ún. bioklíma index áll rendelkezésünkre. Ezek az indexek megmutatják, hogy az adott termikus környezetet milyennek érezzük, így a hőkomfort szempontjából pontosabban jellemzik a környezetünket, mint az egyszerű meteorológiai paraméterek. A 2011. július 8-10-i magyarországi hőhullám elemzésénél (http://www.met.hu/pages/hetvegi_human_bioklimatologiai_ertekeles_20110712.php) már bemutattuk az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott bioklíma indexet, a fiziológiailag ekvivalens hőmérsékletet (PET). A PET értékeit a hőérzet és a fiziológiai hatás alapján kategóriákba soroljuk.
Az előbbihez nagyon hasonló index, a 2010-re kifejlesztett univerzális hőmérsékleti klíma index (UTCI). Definíciója ugyanaz, mint a PET-nek, csak a referencia környezet más. További különbség, hogy az UTCI számítása közben testünk energiaviszonyait egy rendkívül összetett fiziológiai modell segítségével határozzák meg. Az UTCI értékeit a 2. ábrán látható módon értelmezhetjük.
1. táblázat
A fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet (PET) osztályozása a különböző hőérzet-kategóriák, illetve a fiziológiai hatás alapján (Matzarakis és Mayer, 1996)
Az NWS által használt (és a hírekben is gyakran megjelenő) hőség index (HI) viszonylag egyszerűbb index. Kiszámításához mindössze a levegő hőmérsékletére és relatív páratartalmára van szükségünk. A hőség index értékeit különböző veszélyességi kategóriákba sorolják be. A veszélyességi kategóriákat a 3. táblázat mutatja.
2. táblázat
Az univerzális hőmérsékleti klíma index (UTCI) osztályozása a különböző hőérzet-kategóriák, illetve a fiziológiai hatás alapján (Jendritzky et al., 2010)
3. táblázat
A hőség index (HI) osztályozása a különböző veszélyeztetettség szerint
Hőhullám a keleti parton (2011. július)
2011. július 20-án a keleti parti régiót elérte a hőhullám. Erősségét mutatják a 4. táblázatban látható bioklíma indexek. Mindhárom index esetében extrém magas értékek adódtak, különösen Washington DC., Baltimore és Atlantic City térségében.
4. táblázat
A különböző bioklíma indexek alakulása egyes keleti parti városokban (2011. július 20.)
Amerikai újságok mindeközben arra emlékeztetnek, hogy - bár az idei hőhullám is jelentős - 2010 júliusának elején a mostaninál is nagyobb hőhullám söpört végig a keleti parton. Akkor a levegő hőmérséklete 40°C körül alakult, a hőség index (HI) értéke pedig helyenként megközelítette a 80°C-ot!
Mi várható a következő napokban? Az NWS előrejelzése szerint a hőhullám maximuma szombaton várható, ezt követően enyhülni látszik a hőség.
1. ábra
Az NWS hőség index (HI) előrejelzése (2011. július 23-ra és 24-re)
Veszélyeztet-e minket hasonló hőhullám?
Ha a fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet értékeit tekintjük, akkor elmondható, hogy hazánkban többször is előfordult ehhez hasonló, vagy ennél nagyobb kánikula. 2007 és 1998 júliusában 46-47°C között alakult a PET értéke. 1963-ban még ennél is nagyobb volt a hőség, a PET ekkor megközelítette az 50°C-ot. Idén, a július eleji magyarországi hőhullám idején a PET értéke Budapesten 44,8°C volt. Megállapítható tehát, hogy Magyarországon, a tengerentúlon mostanában tapasztalhatóhoz hasonló mértékű hőhullám kialakulására - ha nem is gyakran - számítani lehet. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az Egyesült Államokban most pusztító kánikula és a hazánkban előforduló hőhullámok között jelentős különbség van. Magyarországon általában a száraz-meleg, míg az Egyesült Államokban a nedves-meleg hőhullám a jellemző. A nedves-meleg időjárás jobban megviseli a szervezetet, a bevezetőben leírtak miatt.
Készült: 2011. július 23.
Halálos hőhullám az Egyesült Államokban