2020. augusztus 15. szombat
Tanulmányok

Százéves szárazsági rekord novemberben

Konkolyné Bihari Zita, Lakatos Mónika, Nagy Andrea, Mesterházy András


Novemberben egy hosszú élettartamú anticiklon alakította Magyarország időjárását, a frontok általában elkerülték térségünket. Mindössze 10-én, illetve 27-én vonult át egy-egy hidegfront a Kárpát-medence fölött. Általánosságban elmondható, hogy az ország legnagyobb részén a hónapban csapadék nem volt, többnyire csak szitálás, ónos szitálás, szemcsés hó fordult elő.
A hónap elején száraz levegő töltötte ki a medencét, a hajnali párásság és köd feloszlását követően sokat sütött a nap. A 10-én érkező hidegfront mögött jelentős hidegadvekció zajlott, de a front számottevő csapadékot sehol sem okozott. A frontot követő héten napról-napra egyre nagyobb területen maradt meg napközben is az éjszaka képződött párásság, illetve köd. 18-án az ország nagy részén alacsonyszintű rétegfelhőzet képződött, beállt a hideg légpárna. Ezt követően 27-éig általában borult, párás, helyenként tartósan ködös idő volt, de a 27-én érkező gyenge hidegfront hatására a keleti tájakat leszámítva átmenetileg csökkent a felhőzet, kiderült az ég. A hónap utolsó napjaiban pedig ismét borult, párás volt a levegő.
Novemberben, országos átlagban 0,2 mm csapadék hullott Magyarország területén, mely rendkívül kis érték, az 1971-2000-es sokévi átlagnak (49,7 mm) elenyésző, mindössze 0,4%-a. Az 1901-2011 közötti időszak november havi csapadékösszegeit ábrázoló diagramunkon (1. ábra) tehát nem a 2011-es adat hiánya miatt nem látunk oszlopot, hanem annak rendkívül kis értéke miatt. Nem meglepő tehát, hogy a 110 éves idősorunkban elhelyezve ezt az értéket, az az első helyet foglalja el a legszárazabb novemberek között (az 1924-es év novemberi, 8,5 mm-es csapadékától vette át vezetést). Az első 30 legkisebb csapadékú novembert ábrázoltuk is 2. ábránkon, melyből kitűnik, hogy az idei hónap kiugróan vezeti a sort. Készítettünk egy gyakorisági ábrát is az 1901-2011-es időszak novemberi csapadékösszegeit felhasználva (3. ábra). Ezen látható, hogy 5 mm alatti csapadék, az ideitől eltekintve, nem fordult elő az elmúlt 110 évben, sőt 10 mm alatti érték is csak egyszer.
Az idei november legnagyobb havi csapadékösszegét, 2,5 mm-t Bátaapáti állomásunkon regisztráltuk (jelen feldolgozásunkban csak automata állomásainkat tekintettük, a csapadékmérő állomások adatainak feldolgozása december közepére várható). Ez a mennyiség egy nap alatt, november 7-én esett le, így ez egyben a hónap legnagyobb napi csapadékösszege is. 104 automata állomásunk közül 47 állomáson hullott mérhető mennyiségű csapadék novemberben.
1. ábra
A november havi, országos átlagban vett csapadékösszegek 1901-2011 között;
homogenizált, interpolált adatok (a 2011-es érték előzetes feldolgozásokon alapul)
2. ábra
Az 1901-2011-es időszak 30 legszárazabb novemberének csapadékösszegei
(sárga színnel kiemelve a 2000 utáni éveket)
3. ábra
Az 1901-2011 közötti, november havi, országos átlagban vett csapadékösszegek
abszolút gyakorisága
Nemcsak november, a teljes őszi évszak is rendkívül száraz volt. Az őszi csapadékösszeg országos átlaga (49,4 mm) több mint 65%-kal elmaradt a sokévi átlagos értéktől (139,4 mm) (4. ábra), s ezzel a 2. helyet szerezte meg a legszárazabb őszi évszakok rangsorában (csak az 1986. évi ősz előzi meg). A területi eloszlást tekintve (5. ábra) az ország teljes területén átlag alatti csapadékösszegeket mértünk, a legkevésbé az Alpokalja térsége, valamint Somogy, Tolna és Csongrád megye egyes részei voltak szárazak. E területektől eltekintve sehol nem érte el a csapadék a normál 50%-át. A legszárazabb az Északi-középhegység és a Dunakanyar területe volt, itt mindössze 10-20%-a hullott csak a szokásos értéknek. Az idei ősz alacsony csapadéka erősíti az évszakos összeg csökkenő tendenciáját. Az őszi idősor közel 20%-os csökkenést jelez a múlt század elejétől 2011-ig.
4. ábra
Az őszi, országos átlagban vett csapadékösszegek 1971-2000-es normáltól
vett százalékos eltérése 1901-2011 között, a tízéves mozgó átlaggal és a lineáris trenddel
5. ábra
A 2011-es őszi csapadékösszeg aránya az 1971-2000-es átlag százalékában
A rendkívüli szárazság következményei igen komolyak. A mezőgazdaságban 1 milliárd forint kár keletkezett. A kötött talaj lassította és nehezítette a szántási munkákat, a talaj-előkészítést, a burgonya ásását, s rontotta a már földbe került magvak kelését is. Az elvetett repce nagy része például a csapadékhiány miatt nehezen, illetve csak hiányosan kelt. A mezőgazdaság mellett vizeinken okoz igen nagy problémát a szárazság. A hazai folyók vízszintje jelentősen lecsökkent, november folyamán a Dunán, a Tiszán és mellékfolyóikon is több helyen mértek rekord alacsony vízállást. A hónap végére a Dunán szinte teljesen leállt a forgalom, csaknem 100 uszály vesztegel a horvát-magyar határnál, Mohácsnál pedig a kompközlekedés is veszélybe került. A rendkívül alacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőműben több mint egy hete életbe léptették az úgynevezett kisvizes intézkedési terv első, legenyhébb fokozatát. Ez azt jelenti, hogy a reaktort és a Dunát összekötő csatorna uszadék fogóit és szűrőit fokozottabban ellenőrzik.
A szárazság, az aszály Magyarország és térségének rendszeresen jelentkező éghajlati sajátossága. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az aszállyal kapcsolatos vizsgálatainkat a Délkelet-Európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE: Drought Management Centre for South East Europe) által, 2009-ben elindított nemzetközi projekt keretei között végezzük.
Készült: 2011. december 1.
Százéves szárazsági rekord novemberben