2019. szeptember 23. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2019. július 1. 16:25

Pusztító zivatarok Kelet-Magyarországon

2019. június 27-én egy rendkívül heves zivatarvonal érte el az északkeleti országrészt, és vonult dél felé, szinte párhuzamosan a keleti határral. A vihar átvonulása súlyos károkat okozott az infrastruktúrában, mindenekelőtt az áramszolgáltatásban és a közlekedésben. Az orkán erejű széllel és jégesővel kísért zivatarcellák nem kímélték a lakóépületeket sem, több száz épületkárról érkezett jelentés.

Horváth Ákos, Szilágyi Eszter


Vihar átvonulása

Az első zivatarcellák 13:15 körül léptek be az országba Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határain keresztül. Az érkező zivatarvonalnak már volt előélete: Kassáról felhőszakadást és 7 cm átmérőjű jeget jelentettek.  Magyar területre érve a zivatarcellák átvonulását orkán erejű szél kísérte, Sárospatakon 126 km/h (34.9 m/s) sebességet mért az OMSZ szélműszere, és a levegő hőmérséklete 35 fokról rövid idő alatt 18 fokra zuhant. A vihar délfelé vonulva fákat kicsavarva és háztetőket letépve érte el Szabolcs-Szatmár-Bereg majd Hajdú-Bihar megyéket, majd Békés és Csongrád megyén keresztül hagyta el az országot.


Az 1. ábrán látható, hogy végig nagyon erős, többnyire jól elkülönülő cellák alkották a zivatarláncot. A vihar átvonulásának kezdeti szakaszán, főleg az északi országrészben rendkívül nagy magasságokba nyúltak a zivatarcella tetők, helyenként meghaladták a 15 km-t is (2. ábra). Hasonlóan magas zivatarfelhőket három évvel korábban lehetett mérni a Vajdaságban pusztító celláknál. A 2. ábrán látható sík felhőtetőnek méréstechnikai okai vannak, a valóságban az egyes túlnyúló felhőcsúcsok ennél is magasabbak lehettek.


A radar és műhold képek alapján valószínűsíthető, hogy főként 13 és 15 óra között több zivatar szupercella állapotba fejlődött, erre a speciális színezésű műhold képen a cellák spirális szerkezetére is következtetni lehet (3. ábra).


Vihar meteorológiai háttere

Érdekes kép alakul ki a vihar átvonulásáról, ha megjelenítjük azokat a területeket, ahol a radar jelek alapján az erős zivatar cellák magja átvonult (50 dBz feletti területek), és feltűntetjük a cellák mozgását nagymértékben befolyásoló alapáramlást (4. ábra). Ebből látható, hogy a zivatarcellák egy viszonylag keskeny sávban, a keleti országhatárral párhuzamosan fejlődtek ki. Az északi területeken kevesebb cella vonult át nagyobb területen, míg délen nagyobb volt a cellák száma, de egy-egy cella kisebb területet érintett.

A vihar kialakulásának hátterében alapvetően a nagyobb, szinoptikus skálájú folyamatok álltak. Az északi irányból érkező hidegfronton a talaj közelében a Keleti-Kárpátok fölött alakult ki egy hullám. A 700 hPa-os szinten a front előtt torlódó levegőben jelentősebb nedvesség halmozódott fel, míg a magasban fújó jet stream magja előtt jelentős szélnyírás és dinamikus feláramlás jött létre. Végül az 500 hPa-os szinten – a talaj közeli hullámvetéstől nem zavartatva – megindult a hideg beáramlás (5. ábra). A magas konvektív instabilitás (CAPE ~2000 J/kg), a hidegfront torlasztó hatása, valamint a nagy vertikális szélnyírás hármas hatása optimális feltételeket biztosított a felvidék keleti területei fölött gyorsan fejlődő zivataroknak (6. ábra).

Az ország keleti részére északról belépő zivatarok valószínűleg már a frontról leszakadt és előre siető instabilitási vonalhoz tartoztak. Nem ritkaság, hogy a gyorsan fejlődő zivatarok lehagyják, sőt akár vissza is vetik a légtömeg-határokat alkotó hidegfrontokat, ilyenkor a meteorológiai analíziseken nehéz a két objektumot megkülönböztetni (7. ábra). Ugyanakkor a hidegfront nyugati szárnya, ahol nem következett be hullámvetés, a Dunántúl középső részéig jutott el és a keletinél jóval laposabb lévén csak kevesebb és gyengébb zivatart okozott. Ugyanakkor a nyugati ág maga előtt torlasztva meleg levegőt hozzájárulhatott ahhoz, hogy a keleti zivatarok a fentebb említett módon, egy viszonylag keskeny csatornában alakuljanak ki, órákon keresztül.

Összefoglalva elmondható, hogy összetett időjárási helyzet okozta a rendkívül erős légköri konvekciót 2019. június végén.

 1. ábra

1. ábra
A zivatarlánc átvonulása az OMSZ radarképei alapján 2019. június 27-én.

 2. ábra

2. ábra
Az országba belépő zivatarok vertikális metszete radarmérés alapján 2019. június 27. 13:30-kor (11:30 UTC).
Az ábra felső részén a vastag kék nyíl a cella áthelyeződési irányát mutatja,
az alsó piros nyíl a zivatar előrehajló boltozata alá beáramló meleg levegőt jelzi.

 3. ábra

3. ábra
A vihar legerősebb zivatarcellái speciális színezésű EUMETSAT műholdképen 2019. június 27. 12:25-kor.
A vékony vonalak a feltételezett áramlási szerkezetet jelzik.

 4. ábra

4. ábra
Az 50 dBz-s radarjeleket meghaladó területek és az alapáramlás irányát mutató nyilak a vihar átvonulása során.
Északon hosszabb életű, de kevesebb, délen rövidebb élettartalmú de nagyobb számú cellára lehet következtetni.

 5. ábra

5. ábra
Időjárási helyzet 2019. június 27-én 12 UTC-kor az ECMWF analízis alapján 2019. június 27-én 12 UTC-kor.
A bal felső ábra a tengerszinti légnyomást, az alsó szintek (925 hPa) szélviszonyait és
az 1500 m körüli magasság (850 hPa) hőmérsékletét,
a jobb felső ábra a 3000 m körüli magasság (700 hPa) szél és nedvességviszonyait jelzi.
A bal alsó ábra az 5500 m körüli magasság (500hPa) szél és hőmérséklet viszonyait
a jobb alsó ábra a 9000 m (300 hPa), azaz a jet stream rétegének szélviszonyait jelzi.

 6

6. ábra
A fronton átnyúló vertikális metszet a szél illetve az ekvivalens potenciális hőmérséklet mezejét mutatja.
Látható, amint az erős északnyugati széllel áramló hideg levegő a Kárpát-medence feletti meleg fölé sodródik.

 7. ábra

7. ábra
A frontok helyzete és a látható tartományú EUMETSAT műholdkép 2019. június 27-én 14 UTC-kor.
A fekete vonal az északi hidegfront elé siető instabilitási vonalat jelenti.


 

 

Tanulmányok