2021. június 19. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2012. június 22. 13:39

Hőhullámmal köszöntött be a szünidő

Intenzív hidegfront vetett véget az ötnapos kánikulának. Az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót is el kellett rendelni, s az előrejelzett magas hőmérsékletek be is következtek. A megfigyelési sorok tanúsága szerint az utóbbi két évtizedben gyakoribbak a hőhullámok. Az OMSZ regionális klímamodelljei szerint a növekedésük várhatóan a jövőben is folytatódni fog. 2012. június 18-21. között az éjszakai felfrissülés is elmaradt, ami városi környezetben különösen megterhelő volt, mert a hőséget a városi hősziget jelenség tovább fokozta, amint ezt a műholdképek is bizonyítják...

Lakatos Mónika, Bihari Zita, Nagy Andrea, Putsay Mária, Simon André, Szabó Péter, Szépszó Gabriella


Hurrá, nyaralunk! Mondhatják azok, akik vízparton töltik ezeket a forró napokat. A május eleji, kicsivel gyengébb hőségperiódus után a második, június közepi hőhullám már jócskán próbára tette szervezetünket. Június első fele ugyan igazi medárdi időt hozott, egyik front után jött a másik, záporok, zivatarok tették változékonnyá az időjárást. Június 14-től azonban anticiklonális hatás érvényesült a Kárpát-medence területén, a mediterrán térség felől meleg és száraz levegővel erőteljes melegedést hozva hazánkba. A helyzet június 21-ig nem változott, tartós hőhullám alakult ki térségünkben. Az OMSZ előrejelzései alapján az országos tiszti főorvos a 18. déltől a 21. estig tartó időszakra másodfokú hőségriasztást rendelt el, majd 19-én harmadfokúra emelte és június 22. éjfélig meghosszabbította az ország egész területére vonatkozóan.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is folyamatosan tájékoztatta a lakosságot a hőség várható mértékéről. A magas hőmérsékletekkel kapcsolatos figyelmeztető előrejelzésünk térképes és szöveges formában is elérhető a honlapunkon megyei bontásban, itt található a hőséggel kapcsolatos figyelmeztetés fokozatainak részletes leírása is.

1. ábra 

 1. ábra
A napi hőmérsékleti jellemzők 2012. június 1. és 20. között Budapest belterület állomáson a sokéves átlagokkal együtt


Az 1. ábrán a napi minimum-, maximum és átlaghőmérsékletek sokévi átlagait, 2012-es értékeit láthatjuk Budapest belterület állomásra vonatkozóan. Június 20-ig 7 nyári- (maximumhőmérséklet ≥ 25°C), 5 hőség- (maximumhőmérséklet ≥ 30°C) és 1 forró napot (maximumhőmérséklet ≥ 35°C) regisztráltunk ezen az állomáson, 19-20-án pedig megdőlt az eddigi abszolút maximum hőmérséklet, 19-én 34,6°C-ot, 20-án pedig 35,3°C-ot mértünk. Országos szinten is születtek új rekordok, 19-én és 20-án az abszolút maximum hőmérséklet (35,5°C, Bugac; 36,2, Bugac) rekordja dőlt meg, rekord magas minimumot pedig 18-án (21,8, Szeged belterület), 19-én (22,2°C, Szeged belterület) és 20-án (23,1°C, Szeged belterület) mértünk az 1951-től rögzített adatokat tekintve.

 
Megfigyelt tendenciák

A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25°C-ot, illetve a 27°C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. A 2. ábra a másod- és harmadfokú hőségriadónak megfelelő napok éves összegeit mutatja 1901-től, Budapest belterületi állomásunkra vonatkozóan. A budapesti belterületi állomásunk megfigyelési idősora egy sűrű beépítettségű állomás adatsora, fellelhető benne az időben egyre növekvő városhatás, amit adathomogenizálással ki tudunk szűrni, így a kilencvenes évektől jelentkező növekedés nem csupán a belvárosi környezet miatt jelentkezik a sorban, hanem a melegedő tendencia megnyilvánulását láthatjuk a grafikonon. Hőségperiódusok régebben is voltak, szembetűnő azonban, hogy az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Látható a 2. ábrán, hogy a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvednünk Budapesten, ekkor 13 egymást követő napon nem csökkent 27°C alá a napi középhőmérséklet. A második leghosszabb hőhullámot pedig az eddigi legmelegebb évben, 2007-ben, júliusban tapasztaltuk a fővárosban. A nyári hónapok bármelyikében bekövetkezhet ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő forró periódusok. Júniusi fellépésükkel 2000 előtt csak elvétve találkoztunk (3. ábra).

 2. ábra

 2. ábra
A másod- és harmadfokú hőségriadó feltételének megfelelő napok éves összege,
1901-2012 június 20., Budapest belterület, homogenizált adatok

 

 3. ábra

 3. ábra
A 27°C-os hőhullámok (harmadfokú riasztásnak megfelelő) időpontja és hossza az 1901-2012. június 20. időszakban


A 30 év alatt megfigyelt változásokat szemléltető 4. ábra szerint még kevéssé kell számolnunk hőhullámos nappal a hegyvidékeinken, inkább a közép-magyarországi, dél-alföldi régióban kell egyre több ilyen napot elszenvedni az OMSZ klimatológiai adatbázisában rögzített adatok szerint. Vannak olyan területek, ahol több mint 14 napos a növekedés, országos átlagban pedig megközelíti a 9 napot az emelkedés mértéke a 30 év alatt, 1981-től napjainkig.

4. ábra 

4. ábra
A 25 °C-nál magasabb középhőmérsékletű napok számának változása
(a hőségriadó első fokozatának megfelelő, 25 fokot elérő középhőmérsékletű nap) az 1981–2010 közötti időszakban


Várható változások

Az OMSZ-nál két finomfelbontású regionális éghajlati modellt alkalmazunk (az ALADIN-Climate és REMO modelleket), melyek segítségével leírható a hőségriadók jövőbeli alakulása. A modelleredmények alapján az 1981–2010 között megfigyelt, eddigi legintenzívebb emelkedéshez hasonlóan a jövőben is növekedést várunk, de nem mindegy, hogy az ország egyes területein mekkora növekedésre számíthatunk a közeli és a távoli jövőben.

Az elsőfokú és a harmadfokú hőségriadó napokban kifejezett jövőbeli átlagos változásait az 5. és 6. ábra mutatja az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján. Az átlagos változást az 1961–1990 referencia-időszakhoz viszonyítva két jövőbeli 30-éves időszakra, 2021–2050-re és 2071–2100-ra adjuk meg. A két modell eredményeit együtt közöljük, ezáltal az éghajlati modellszimulációk bizonytalanságáról is információt kapunk.

A közeli jövőben a 25 oC feletti napi középhőmérséklet-értékek (összes hőhullám) gyakorisága még kevésbé növekszik (országos átlagban évi 8-24 nappal), ám a XXI. század végére egyes területeken 40-50 napos átlagos növekedést is tapasztalhatunk. Ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor két hónapnál is hosszabb ideig 25 oC feletti napokat élünk át. Ugyanakkor ez nem minden évre lesz jellemző: az éghajlat természetes változékonyságából eredően továbbra is előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz.  Az elsőfokú hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést a délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények.

A jóval nagyobb stresszt jelentő harmadfokú hőségriadók sokkal kisebb (országos átlagban 2-9 napos) éves változást mutatnak a közeli jövőre, míg a távoli jövőre ez megsokszorozódik, azaz 12-26 nappal növekszik az éves számuk az 1961-1990-es értékekhez képest. Tartósságuknál fogva ennek egészségügyi kockázatai felkészülés hiányában súlyosak lehetnek.

 5. ábra

5. ábra
Az elsőfokú hőségriadók éves átlagos változása (nap) 2021–2050-re és 2071–2100-ra
az 1961-1990-es referencia-időszakhoz viszonyítva
az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján


 6. ábra

6. ábra
A harmadfokú hőségriadók éves átlagos változása (nap) 2021–2050-re és 2071–2100-ra
az 1961-1990-es referencia-időszakhoz viszonyítva
az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján


Városi hősziget fokozza a hőséget

Különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városban ugyanis sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki, éghajlatuk a méretüktől függően eltér a tágabb környezetük klímájától. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, az átszellőzés megváltozása, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5-10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet.

A városi hősziget jelenség műholdas mérésekkel vagy helyszíni expedíciós mérésekkel igazolható. Műholdról legjobban szélmentes vagy gyenge szeles, derült éjszakákon mutatható ki.

 7. ábra

7. ábra
Meteosat műhold által 2012. június 20-án 00:25 UTC-kor készített infravörös kép (10.8 µm-es sáv
)


A 7. ábrán egy infravörös Meteosat műholdképet mutatunk be. Ennek a meteorológiai műholdnak a területi felbontása aránylag kicsi: egy-egy képpont kb. 4x6 km-nyi területnek felel meg térségünkben. Ez az infravörös kép elsősorban a  felszín (felhők) hőmérsékletét tükrözi. A 7. ábrán bemutatott kép Budapesten kb. 3 Celsius fokkal magasabb hőmérsékleteket mutat, mint a város környéki sík területeken. A valóságban ennél nagyobb volt a különbség, mivel a műholdas mérés egy-egy képpontban az ábrázolt terület értékeit átlagolja, ’összemossa’.

 8. ábra

8. ábra
MetOp műhold AVHRR műszere által 2012. június 19-én 00:14 UTC-kor készített infravörös kép (3,9 µm-es sáv)
(A képek bizonyos ’szeleteléssel’ érkeznek, amelyek nem érnek teljesen össze, emiatt jelenik meg a fekete csík az ábrán.)


A 8. ábrán Budapest (nagyítás a képre kattintva) és a környező sík vidékek között maximum 5-6 °C fok különbséget mutat. Mivel ennek a képnek nagyobb a területi felbontása, így a hőmérséklet ’összemosási’ hatás kisebb. Műholdas mérések alapján elég pontosan kirajzolódik a belvárosi felszínhőmérséklet mintázata.

Az AVHRR kép felbontása nagyobb, kb. 1-2 km, így a felszíni hőmérséklet eloszlásról részletdúsabb ábrát kapunk, jól megfigyelhetjük a környezetüknél melegebb területeket:

  • Városok (Budapesten kívül pl. Szeged, Debrecen, Nyíregyháza is könnyen azonosítható)
  • Tavak, folyók (a víz hőmérsékleti tehetetlensége nagy, ezért éjszaka sokkal lassabban hűlnek, mint a szárazföld)
  • Érdekes még megfigyelni, hogy ezen az éjszakán egyes hegyek teljes egészében melegebbek voltak, mint a környező (nem város) sík vidékek, más hegyeknek pedig a lábainál találunk egy melegebb sávot (pl. Bükk, Mátra). Ennek magyarázata, hogy a gyérebb növényzetű sík vidék gyorsabban hűl éjszaka, ezért bizonyos körülmények között alacsonyszintű hőmérsékleti inverziót hoz létre (az alsó 1-300 m-en felfelé nő a hőmérséklet, a felett pedig csökken).

Az ötnapos kánikulának egy intenzív hidegfront vetett véget, átmeneti felfrissülést hozva térségünkbe.


Kapcsolódó oldalok:


Készült: 2012. június 22.

 


Tanulmányok