2020. január 18. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2012. december 17. 07:55

Nagy látástávolság meteorológiai körülményei

Ősszel és télen a hegyekben gyakran pazar kilátásban gyönyörködhetnek a turisták. A látástávolság szorosan összefügg a levegő tisztaságával, vízgőz, vízcsepp vagy aeroszol tartalmával. A nagy látástávolság leginkább száraz és tiszta levegő mellett lehetséges, gyakran úgynevezett „hidegpárna” felett, hőmérsékleti inverzió helyzetekben tapasztalható.

Simon André


Az apró – 0,1-től több 10 mikrométeres átmérőig terjedő – részecskék növelik a fény szórását és elnyelését. A legintenzívebb szórást általában az úgynevezett „finom” részecskék okozzák, amelyeknek átmérője 0,1–2,5 mikrométer között változik. Ezek gyakran mesterséges eredetűek, például kén- vagy nitrogén-oxidok vegyi reakciói útján is létrejöhetnek. Minél nagyobb a koncentrációjuk a levegőben, annál rosszabbak a látási viszonyok. A levegő nedvességtartalma is fontos tényező, mivel egyes - pl. ammónium-szulfátot tartalmazó - finom részecskék felveszik a környező víz molekulákat, így gyorsan nő a méretük és ez jelentősen csökkenheti a látástávolságot.

Hőmérsékleti inverzió esetén a talajközeli hideg, ködös és magas relatív nedvességű levegő felett melegebb és néha nagyon száraz levegőréteg található. Ilyen meteorológiai körülmények stabil anticiklonban vagy az anticiklon peremén alakulhatnak ki. A második legkedvezőbb helyzet markáns hidegfront átvonulása után alakul ki, egyrészt mivel a frontális csapadék kimossa a szennyezőket a légkörből, másrészt a hidegfront mögött gyakran száraz levegő leáramlása észlelhető. Mind a kettő időjárási helyzet leginkább a téli félidőben fordul elő. Nyáron a konvektív feláramlások és erős turbulencia miatt lényegesebben több vízgőz – de por és szennyezők is – kerül a magasabb légkörbe, így általában kisebb az esély a nagyon távoli objektumok észlelésére.

Magyarország legmagasabb hegycsúcsa ideális hely a nagy látástávolság észlelésére és becslésére. A 2011. január 30-a körül kialakult hőmérsékleti inverzió (1. ábra) és más kedvező légköri viszonyok (az inverzió feletti száraz levegő és gyenge légmozgás) lehetővé tette néhány érdekes panorámakép elkészítését. A relatív nedvesség előrejelzései és magassági keresztmetszetei az OMSZ honlapján is elérhetők.

1/a. ábra 1/b. ábra

1. ábra
Hőmérséklet (balra) és relatív nedvesség (jobbra) változása a magassággal a 2011.01.30. 12 UTC budapesti rádiószonda mérése alapján;

a szaggatott vonal jelzi a Kékestető tengerszint feletti magasságát (1014 m)


A panorámaképeken a csúcsok és hegységek elnevezése mellett a csúcs magassága (sima zárójelben) és a Kékestetőhöz viszonyított távolsága (szögletes zárójelben) is látható.

Az északi horizonton (2. ábra) kibújt a ködből a Karancs (3. ábra), ettől jobbra a Salgó és a Sátorhegy (Šiator) is felismerhető (4. ábra). Igen nagy távolságban (130 km), Parádsasvár irányában lehet látni a Nagy Fátra halvány csúcsait (5. ábra). Viszont nagyon jól kivehető az Alacsony Tátra (6. ábra) és a Magas Tátra (7. ábra) vonulata, bár a Magas Tátra csúcsai majdnem 150 km-re távol vannak Kékestől (8. ábra).

2. ábra
2. ábra: Kékestető – északi panoráma

3. ábra

3. ábra: Karancs

4. ábra

4. ábra: Salgó és Sátorhegy

5. ábra

5. ábra: Nagy Fátra

6. ábra

6. ábra: Alacsony Tátra

7. ábra

7. ábra: Magas Tátra

8. ábra

8. ábra: A Gerlachfalvi csúcs kilátszik az Alacsony Tátra mögül


Északkeleti, keleti irányban (9. ábra) felismerhető a Bükk (10. ábra), a távolabbi hegységek közül kivehető a Szlovák érchegység és a Rozsnyói hegység (Volovské vrchy). A Mátrai hegyekből jellegzetes a Szederjes tető (11. ábra), s mögötte, nagyobb távolságban a Nagy Eged és a Várhegy (Egertől északra) látható.


9. ábra
9. ábra: Kékestető – keleti panoráma

10. ábra

10. ábra: Bükk

11. ábra

11. ábra: Szederjes tető


Déli irányban nem csak a Visonta erőmű által alkotott mesterséges felhők érdekesek, hanem a Gyöngyös felett emelkedő Sár-hegy is (12. ábra), mely jó útmutató az inverzió magasságának becslésében (kb. 500 m a tengerszint felett) a Mátra környékén.

12. ábra

12. ábra: Sár-hegy


Nyugati irányban
(13. ábra) a figyelemre méltó hegyek a Havas, a Világos (Kopasz hegy) vagy a Tót-hegyes. „Sas szemmel” azonban a mögöttük, ködből alig kibújó Pilis és Naszály csúcsait is fel lehetett ismerni (14. és 15. ábra). A nyugati Mátrában a Muzsla vonulata a domináns, mögötte gyakran látszik a Börzsöny. Északnyugati irányban a távoli Mochovce (Mohi) erőműből emelkedő vízgőz látható (16. ábra), valamint a Galya tető mögött a Selmeci hegység legmagasabb csúcsát, a Szitnyát (Sitno) lehetett sejteni (17. ábra).

13. ábra
13. ábra: Kékestető – nyugati panoráma

14. ábra

14. ábra: Pilis

15. ábra

15. ábra: Naszály

16. ábra

16. ábra: Mochovce

17. ábra

17. ábra: Szitnya

OMSZ: 2012. december 14.


 

Tanulmányok