2020. augusztus 13. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2011. január 12. 11:00

Átkelés a Balaton jegén Siófok és Alsóörs között 2011. január 5-én

A Balaton jégvastagságának mérése és a jég állapotának meghatározása meglehetősen problémás feladat, mivel a nagykiterjedésű vízfelületen a befagyás körülményei, valamint a jég mozgása miatt rövid távolságokon belül jelentősen eltérő jégállapotok jöhetnek létre. A befagyás körülményei alapvetően meghatározzák a jég szerkezetét. Így például a viharos időjárásban kialakuló és összetorlódó, majd összefagyó táblás jégből valószínűleg az egész téli szezon folyamán sem lesz sportolásra alkalmas tükörjég, szemben a szélcsendes éjszakákon megfagyó nagykiterjedésű táblákkal, amelyek akár több négyzetkilométeres természetes korcsolyapályákat alkothatnak. A jég tömegének ismerete ugyancsak fontos a vízügyes szakemberek számára, mivel annak ismeretében becsülni lehet a zajlással járó várható károkozást. Meteorológiai szempontból ugyancsak fontos a borítottság és a jégvastagság mértékének megállapítása, amely a talaj-légkör kölcsönhatásban fontos szerepet játszik.

Horváth Ákos


A fentiek alapján felmerült az eddigi lokális mérések mellett egy, a Balaton legszélesebb részén végzendő jégmérésnek illetve állapotfelmérésnek az igénye, amelyre Siófok-Alsóörs vonalában került sor 2011. január 5-én.


Felmérés körülményei és előkészítése

A jégen történő átkelésnél fontos szempont, az elegendően vastag és túlnyomóan hómentes jégállapot. A havas jégfelszín több szempontból is alkalmatlan a bejárásra. A hó gyorsan ráfagy a jégre, annak állagát erősen megváltoztatja, gyakran fellazítja és az eltérő vastagságú jégtáblák közötti határokat eltakarja. A tiszta jégen akár szemmel, akár egy erősebb fejszeütéssel egyértelműen megbecsülhető az adott jégtábla vastagsága, biztonságossága, amely havas felszín esetén már nem lehetséges. 2010. december 20-ra a Balatont már összefüggő jég borította, amelyre 5-8 cm vastag hó hullott (1. ábra).

1. ábra

1. ábra
A Balaton jege a TERRA műholdról 2010. december 22-én 10 órakor (09 UTC)

A műholdképen jól látható, hogy a jeget hó borította és a keleti medence északkeleti részén és a nyugati medencében jól kivehetőek a törésvonalak. A Karácsonyra érkező felmelegedés, majd a 25-én betörő erős hidegfronttal járó viharos északi szél feltörte a hóval borított jégtakarót, majd két nappal később csendes időjárási körülmények között ismét újrafagyott a nyílt víz. Az előző jég összetöredezett tábláit ugyanakkor a déli part közelébe tolta a szél, ahol egy rendkívül rücskös, az élükre állított jégtáblákból álló jégfelszín alakult ki (2. ábra).

2. ábra

2. ábra
Töredezett táblákból újrafagyott jég a déli part mentén

A meteorológiai szempontok ugyancsak meghatározóak a jég szempontjából. Erős szélben a törések mentén könnyebben elmozdulnak a jégtáblák, és az egyébként pár centiméter széles rianásokból gyorsan több tíz méter széles jégtavak alakulhatnak ki. Ugyancsak problémát jelent a gyorsan kialakuló köd, amely a jég felett a látástávolságot percek alatt akár néhányszor tíz méterre csökkentheti. 2011. január 2-án a meteorológiai modellek már jelezték a január 6-ra várható erős déli széllel járó felmelegedést. Január 4-én az anticiklon okozta sűrű köd tette volna lehetetlenné az átkelést. Így január 5. tűnt legalkalmasabb időszaknak, amikor a délies áramlás már nem kedvezett a sűrű ködnek de a jég megtörése sem tűnt valószínűnek.

Az átkeléshez a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről, Sziszenstein Ferenc vett részt, aki egy speciálisan kialakított szántalpakra szerelt kenut szerelt fel. A Balatoni Vízirendészet részéről Horváth László rendőr alezredes, kapitány és Verb István rendőr százados vett részt akik biztosították az életvédelmi felszereléseket illetve a logisztikai támogatást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Balatoni Viharjelző Obszervatóriumától Simándi István mérnök és Horváth Ákos meteorológus tervezték meg az átkelést.


Átkelés a Balaton jegén Siófok és Alsóörs között

A Balaton jegének felmérését a szakemberek 2010. január 5-én 8 óra 10 perckor kezdték meg. Az első feladat az összetorlódott jégtáblák alkotta kb. 1000 m széles jégmezőn történő átkelés volt. A jégtáblák élei kb. 6-8 cm magasra nyúltak fel, nehezen járható felületet képezve. A tábla átlagos vastagsága 20 cm volt (3. ábra). A törmelékes jeget jóval simább azonban vékonyabb, mindössze 13 cm vastag jégfelszín váltotta fel. Az új táblánál a jégfúró által készített léken keresztül a vízügyi szakember vízmintát vett biológiai elemzésre felszín közeli és mélyebb rétegekből származó vízből. A képen látható az átkelésnél használt szántalpakra szerelt kenu.

 3. ábra

3. ábra

Jégmérés az indulásnál. A mérések pontos helyét GPS-szel határozták meg
 
Körülbelül 2500 m-re a parttól óriási összefüggő és nagyon sima jégtáblák következtek, amelyek egészen az északi parttól egészen 1 km-es távolságig jellemezték az utat. A táblák között több, 20-30 cm széles rianás is volt, amelyeket csak vékony, 1-2 cm-es jég borított. A nagykiterjedésű jégtáblák vastagsága kb. 6 km-en keresztül homogénen 14 cm volt. Ez az összefüggő jégfelület az elmúlt 7 nap alatt alakult ki a gyakran -10 fok alatti éjszakai hőmérsékletben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a jégnek az "előéletéhez" tartozott a decemberben már kialakult első jégtakaró, amelyet a december 25-i vihar feltört és a szél alaposan átkeverte a 0 fok körüli vizet. Az újrafagyás tehát gyorsan, valószínűleg egyetlen éjszak alatt történt és azt követően már gyorsan hízott tovább a sima jég (4. ábra).
 
 
 4. ábra

4. ábra

A Balaton középső területein hatalmas, egybefüggő jégtáblák borították a vizet,
amelyeket között hosszú de keskeny rianások húzódtak
 
Az indulást követően kb. 2 órával sikerült a szakembereknek a Balaton közepére érkezniük. Itt a 14 cm vastag jég alól ismét vízminta vétel következett. A déli szél kb. 6 m/s széllökésekkel fújt és a gyenge hószállingózásból származó havat fújta a jégen. Az északi part még nem volt kivehető, a déli part azonban még kontúrjaiban látszott.
 
Az északi parthoz közeledve csökkenni kezdett a jégvastagság 13 cm-re, illetve Alsóörstől kb. 2 km-re a következő tábla mindössze 4 cm vastag volt, nyilvánvalóan az elmúlt 2-3 napban fagyott újra, illetve több hullámzó vizű jégtó is feltűnt. Nem lehetett eldönteni, hogy a nyitott vízfelszínt esetleg egy hőforrás, vagy jégtábla elcsúszás okozta. Az előbbinek ellentmond a vékonyodás nagy kiterjedése, míg az utóbbinál rendszerint erős torlódás jeleit kellett volna látni. Legvalószínűbb, hogy az egyik tábla becsúszott egy másik alá és ez okozta a nagykiterjedésű nyílt vizet, amely részben újrafagyott. A vékonyodást csak a jégtábla váltásakor szokásos fejszecsapással lehetett észrevenni. Gyorsan haladó jégvitorlás vagy kevésbé tapasztalt korcsolyázó számára végzetes is lehetne az ilyen táblára való rácsúszás. A vékony tábla miatt az átkelés útvonalát nyugati irányba meg kellett változtatni és kb. 1-1.5 kilométeres kerülővel meg kellett kerülni ezt a területet. Az északi parthoz egészek közel , kb. 200 méterrel a parttól még egy több méter széles, újrafagyott rianás állta az utat és figyelmesen kereséssel lehetett csak olyan átjárót találni, ahol a parthoz kapcsolódó utolsó táblára sikerült átkelni. Az alsóörsi vízügyi telepre 4 óra 20 perc alatt értek át a felmérést végző szakemberek (5. ábra).

 
 5. ábra

5. ábra

Megérkezés az északi partra 4 óra 20 perces átkelést követően
 
Következtetések
 
A felmérés alapján elmondható, hogy két, alapvetően eltérő jégállapottal találkoztunk. A déli part korábban megfagyott, majd összetöredezett jégdarabokból álló táblái kb. 1 km távolságig övezték a déli partot. Azt követően sima, hatalmas kiterjedésű de vékonyabb jégtáblák következtek. Az alapvetően sima jég kitartott az északi partig, azonban annak vastagsága a parthoz közeledve csökkent, illetve egészen vékony, újrafagyott táblák is megjelentek. A Balaton közepén mért jégvastagság a jégfelület legnagyobb részére nézve reprezentatívnak mondható.
 
Míg Siófok térségében a vastag töredezett jég teljesen alkalmatlan a sportolásra, addig az északi parton a sima jég az újrafagyás miatt veszélyes lehet.
 
Az átkelés a körülményekhez képest simán történt, a biztonsági követelmények maximális betartásával, magas szintű technikai biztosítás mellett zajlott, jó alkalmat adva a Balatonért dolgozó szervezetek együttműködéséhez.


OMSZ: 2011. január 12.


Tanulmányok