HungaroMet: 2011. január 12. 11:00
Átkelés a Balaton jegén Siófok és Alsóörs között 2011. január 5-én
 |
A Balaton jégvastagságának mérése és a jég állapotának meghatározása meglehetősen problémás feladat, mivel a nagykiterjedésű vízfelületen a befagyás körülményei, valamint a jég mozgása miatt rövid távolságokon belül jelentősen eltérő jégállapotok jöhetnek létre. A befagyás körülményei alapvetően meghatározzák a jég szerkezetét. Így például a viharos időjárásban kialakuló és összetorlódó, majd összefagyó táblás jégből valószínűleg az egész téli szezon folyamán sem lesz sportolásra alkalmas tükörjég, szemben a szélcsendes éjszakákon megfagyó nagykiterjedésű táblákkal, amelyek akár több négyzetkilométeres természetes korcsolyapályákat alkothatnak. A jég tömegének ismerete ugyancsak fontos a vízügyes szakemberek számára, mivel annak ismeretében becsülni lehet a zajlással járó várható károkozást. Meteorológiai szempontból ugyancsak fontos a borítottság és a jégvastagság mértékének megállapítása, amely a talaj-légkör kölcsönhatásban fontos szerepet játszik. |
Horváth Ákos
A fentiek alapján felmerült az eddigi lokális mérések mellett egy, a Balaton legszélesebb részén végzendő jégmérésnek illetve állapotfelmérésnek az igénye, amelyre Siófok-Alsóörs vonalában került sor 2011. január 5-én.
Felmérés körülményei és előkészítése
A jégen történő átkelésnél fontos szempont, az elegendően vastag és túlnyomóan hómentes jégállapot. A havas jégfelszín több szempontból is alkalmatlan a bejárásra. A hó gyorsan ráfagy a jégre, annak állagát erősen megváltoztatja, gyakran fellazítja és az eltérő vastagságú jégtáblák közötti határokat eltakarja. A tiszta jégen akár szemmel, akár egy erősebb fejszeütéssel egyértelműen megbecsülhető az adott jégtábla vastagsága, biztonságossága, amely havas felszín esetén már nem lehetséges. 2010. december 20-ra a Balatont már összefüggő jég borította, amelyre 5-8 cm vastag hó hullott (1. ábra).
1. ábra
A Balaton jege a TERRA műholdról 2010. december 22-én 10 órakor (09 UTC)
A műholdképen jól látható, hogy a jeget hó borította és a keleti medence északkeleti részén és a nyugati medencében jól kivehetőek a törésvonalak. A Karácsonyra érkező felmelegedés, majd a 25-én betörő erős hidegfronttal járó viharos északi szél feltörte a hóval borított jégtakarót, majd két nappal később csendes időjárási körülmények között ismét újrafagyott a nyílt víz. Az előző jég összetöredezett tábláit ugyanakkor a déli part közelébe tolta a szél, ahol egy rendkívül rücskös, az élükre állított jégtáblákból álló jégfelszín alakult ki (2. ábra).
2. ábra
Töredezett táblákból újrafagyott jég a déli part mentén
A meteorológiai szempontok ugyancsak meghatározóak a jég szempontjából. Erős szélben a törések mentén könnyebben elmozdulnak a jégtáblák, és az egyébként pár centiméter széles rianásokból gyorsan több tíz méter széles jégtavak alakulhatnak ki. Ugyancsak problémát jelent a gyorsan kialakuló köd, amely a jég felett a látástávolságot percek alatt akár néhányszor tíz méterre csökkentheti. 2011. január 2-án a meteorológiai modellek már jelezték a január 6-ra várható erős déli széllel járó felmelegedést. Január 4-én az anticiklon okozta sűrű köd tette volna lehetetlenné az átkelést. Így január 5. tűnt legalkalmasabb időszaknak, amikor a délies áramlás már nem kedvezett a sűrű ködnek de a jég megtörése sem tűnt valószínűnek.
Az átkeléshez a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről, Sziszenstein Ferenc vett részt, aki egy speciálisan kialakított szántalpakra szerelt kenut szerelt fel. A Balatoni Vízirendészet részéről Horváth László rendőr alezredes, kapitány és Verb István rendőr százados vett részt akik biztosították az életvédelmi felszereléseket illetve a logisztikai támogatást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Balatoni Viharjelző Obszervatóriumától Simándi István mérnök és Horváth Ákos meteorológus tervezték meg az átkelést.
Átkelés a Balaton jegén Siófok és Alsóörs között
A Balaton jegének felmérését a szakemberek 2010. január 5-én 8 óra 10 perckor kezdték meg. Az első feladat az összetorlódott jégtáblák alkotta kb. 1000 m széles jégmezőn történő átkelés volt. A jégtáblák élei kb. 6-8 cm magasra nyúltak fel, nehezen járható felületet képezve. A tábla átlagos vastagsága 20 cm volt (3. ábra). A törmelékes jeget jóval simább azonban vékonyabb, mindössze 13 cm vastag jégfelszín váltotta fel. Az új táblánál a jégfúró által készített léken keresztül a vízügyi szakember vízmintát vett biológiai elemzésre felszín közeli és mélyebb rétegekből származó vízből. A képen látható az átkelésnél használt szántalpakra szerelt kenu.
3. ábra
Jégmérés az indulásnál. A mérések pontos helyét GPS-szel határozták meg
4. ábra
A Balaton középső területein hatalmas, egybefüggő jégtáblák borították a vizet,
amelyeket között hosszú de keskeny rianások húzódtak
5. ábra
Megérkezés az északi partra 4 óra 20 perces átkelést követően
OMSZ: 2011. január 12.
