2019. augusztus 21. szerda
Tanulmányok

OMSZ: 2013. június 6. 16:34

Árvízhelyzet Közép-Európában

A 2013. május végén és június elején lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a megáradó folyók komoly károkat okoztak főként Németországban, Ausztriában és Csehországban. A Duna, a Moldva vagy az Elba vízszintje már sok helyen megközelítette vagy meg is haladta az előző, történelmi árvizek (például a 2002-es árvíz) szintjét. Milyen meteorológiai (szinoptikus) helyzet vezetett a rendkívüli árvizekhez? Erről szól ez a rövid elemzés, kiegészítve néhány bécsi, pozsonyi képpel, ahol az árvíz már megközelítette, vagy elérte a tetőzési szintet.

Simon Andre


A jelenlegi árvízhelyzetet egy lassan mozgó ciklon okozta, aminek a középpontja 2013. május 31-én, péntek éjfélkor észak Csehország felett volt (1. ábra). A magasabb légköri rétegekben (kb. 3 km) a ciklon hátsó oldalán lévő északi áramlás az Alpok térségébe szállította a magas nedvesség tartalmú levegőt (2. ábra).

 1. ábra

 1. ábra
Tengerszinti légnyomás (vonalak) és szél (10 m, nyilak) analízis az ECMWF modellből,
2013.05.31. 0 UTC időpontra vonatkozóan

 2. ábra

2. ábra
700 hPa (kb. 3 km) geopotenciális (vonalak, m), relatív nedvesség (színezés) és szél (nyilak) analízis
az ECMWF modellből, 2013.05.31. 0 UTC időpontra vonatkozóan


A hegyláncra merőleges áramlás támogatja a függőleges sebesség intenzitását, a felhők és csapadék kialakulását. Emiatt a legnagyobb mennyiségű csapadék az Alpok északi oldalán hullott, ahol egyes helyeken 300 mm-t meghaladó csapadékot mértek a május 30. és a június 5. közötti időszakban (3. ábra).

3. ábra
3. ábra
A 2013.05.30. 0 UTC és a 2013.06.05. 0 UTC közötti időszak (144 óra) csapadékösszegei
a közép-európai meteorológiai állomások mérései alapján


A nyíl mutat a legmagasabb értékre (327 mm, Sonnblick állomáson). A térségben ennél sokkal (ezernél) több automata csapadékmérő állomás működik, de ezen adatok nem mindegyike kerül a nemzetközi-cserére.

Azonban az árvízhelyzetet nem csak a különlegesen nagy csapadékmennyiség okozta (a történelmi rekordok ennél magasabbak), hanem annak nagy területi kiterjedése és intenzítása is. A csapadék eloszlását a globális számítógépes modellek (pl. az ECMWF modell) is viszonylag jól előrejelezték (4. és 5. ábra). A lokális orográfiai hatások miatt a közép-európai országokban még számos finomabb (2-8 km) felbontású modellt alkalmaznak csapadék előrejelzésre, de többnyire csak rövid (72 órára előre) távra.

 4. ábra

4. ábra
ECMWF modell 144 órás csapadékösszeg előrejelzése (mm);
a 2013.05.31. 0 UTC és 2013.06.06. 0 UTC közötti időszakra


5. ábra
5. ábra
A 2013.05.31. 0 UTC és 2013.06.06. 0 UTC közötti (144 óra) csapadékösszege a közép-európai
meteorológiai állomások adatai alapján; a satírozott terület a 100 mm feletti csapadékra vonatkozik


A sok esővel együtt járt a különösen hideg és szeles időjárás is. A sok csapadék és a magas nedvesség miatt látványos sztrátusz (réteg) felhők és ködök alakultak ki (6-7. ábra).

 

 6. ábra

6. ábra
Alacsony felhők (köd) a Pilis hegység tetején 2013. június 3-án

 

 7. ábra

7. ábra
Sztrátusz felhők Pozsonyban 2013. június 3-án


A hosszú csapadékos időszak szomorú következményei az árvizekről szóló hírekből már jól ismertek. A Duna a bécsi szakaszon már szerdán (2013.06.05) tetőzött. Bár a vízszint valamivel magasabb lett, mint a 2002. évi nagy árvíznél, többnyire csak a kikötőket és a dunai sziget környékét öntötte el a víz (8-9. ábra).

 8. ábra

8. ára
Elárasztott kikötő Bécsben, 2013.06.04-én, háttérben a dunai sziget és a Donauturm torony


 9. ábra

9. ábra
Árvíz Bécsben, 2013.06.04.


Pozsonyban várhatóan a mai napon (2013.06.06) tetőzik majd a Duna, a víz főleg a Dévény környékét és a Petržalka városrész partjait veszélyezteti (10-11. ábra).

 

 10. ábra

10. ábra
A Duna vízszintje Pozsonyban (a város központi részénél), 2013.06.05-én


 11

11. ábra
Elárasztott Duna part Pozsonyban (Petržalka városrész, a folyó jobb partján), 2013.06.05-én


OMSZ: 2013. június 6.


 

Tanulmányok