Ősszel, októberben már igen ritkán fordulnak elő kiterjedt zivatarrendszerek. 2012. október 2-án kedden és 7-én vasárnap két eltérő sajátosságú zivataros helyzet alakult ki. Október 2. inkább a felhőszakadásokról, nagy mennyiségű csapadékról lehet többek számára emlékezetes. Október 7-én a viharos szélrohamok voltak a fő kísérőjelenségei a hazánk területe fölött gyorsan átrobogó, erős lehűlést hozó, zivataros hidegfrontnak.

A 2011 és 2012-es aszály a földi cirkuláció változásának része, hasonlóan a 2001–2003 évekhez, amikor többek között rekord alacsonnyá vált a Balaton vízállása. A légkörben fellépő globális változások már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi időjárás szintjén itt és most történnek. Válaszul a szélsőséges időjárásra, az OMSZ kifejlesztette a kistérségi veszélyjelző rendszert, illetve megkezdődött egy aszály-monitoring rendszer kidolgozása.

2008 júniusa és az azt követő nyári hónapok bővelkedtek nagy zivatarokban és felhőszakadásokban. Az idei év júliusa még túl is szárnyalta a négy évvel ezelőtti júniust, mert a lehullott csapadék és a zivataros napok száma is több volt. A különlegesség az, hogy ezen zivatarok némelyike 35 fok körüli maximum hőmérsékletek után tört ki heves kísérőjelenségekkel, amit korábban csak nagyon ritkán lehetett tapasztalni.

Bár a nyári időszakban az Északi-félteke legmelegebb térsége általában az Arab-félsziget, Irak, Irán és Pakisztán vidéke, de az elmúlt napokban az ilyenkor szokásos 40-46 fokos hőmérsékletet több fokkal meghaladó értékeket mértek.

Intenzív hidegfront vetett véget az ötnapos kánikulának. Az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót is el kellett rendelni, s az előrejelzett magas hőmérsékletek be is következtek. A megfigyelési sorok tanúsága szerint az utóbbi két évtizedben gyakoribbak a hőhullámok. Az OMSZ regionális klímamodelljei szerint a növekedésük várhatóan a jövőben is folytatódni fog. 2012. június 18-21. között az éjszakai felfrissülés is elmaradt, ami városi környezetben különösen megterhelő volt, mert a hőséget a városi hősziget jelenség tovább fokozta, amint ezt a műholdképek is bizonyítják...

A felhő és csapadékrendszerek fejlődését a meteorológusok főként távérzékelési adatok alapján követik. A csapadékot az időjárási radarok, a felhőzetet a műholdképek, a zivatarok villámkisüléseit a villámlokalizációs rendszerek szolgáltatta adatok alapján vizsgálják. A következőkben a 2012. június 9-i heves zivatarok kapcsán nem egy-egy időpont pillanatfelvételét, hanem a megszokottól eltérően hosszabb időintervallumra vonatkozó, összegzett, illetve legnagyobb méréseket ábrázoló mezőket mutatunk be.

2012. június 9-én a délutáni órákban rendkívül heves zivatarcellák érték el a Dunántúl délnyugati részét. A legerősebb cellák 18:45 körül lépték át az országhatárt Barcs környékén, majd a délnyugati vezető áramlástól kissé jobbra eltérülve Pécs-Baja-Szeged-Békéscsaba vonalában okoztak rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot, viharos szelet és 3-4 cm átmérőjű jeget. Az időjárási radar megfigyelések és a nagyszámban készült fényképek és videó felvételek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a pusztítás zömét egyetlen, hosszú életű örvénylő zivatarcella, egy szupercella okozta.

2012. június 6-án egy ritka csillagászati jelenséget lehetett látni Magyarországról – a Vénusz átvonulását. A jelenség megfigyeléséhez a Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legjobbak az időjárási feltételek...

2012. május 17-18-án hosszan elnyúló, észak-déli irányú keskeny porcsíkot figyelhettünk meg az Északi-tengertől egészen le az Adriáig a hajnali és késő esti műholdképeken.

Bugac pusztán 2012. április 29-én vasárnap délelőtt keletkezett tűzben 1100 hektár erdő égett le, értesülhettünk az Index hírportál cikkéből is. A hatalmas erdőtűz füstfáklyájának terjeszkedését műholdképeken is megfigyelhetjük.