Novemberben egy hosszú élettartamú anticiklon alakította Magyarország időjárását, a frontok általában elkerülték térségünket. Mindössze 10-én, illetve 27-én vonult át egy-egy hidegfront a Kárpát-medence fölött. Az ország legnagyobb részén a hónapban csapadék nem volt, többnyire csak szitálás, ónos szitálás, szemcsés hó fordult elő. Átlagban 0,2 mm csapadék hullott Magyarország területén, mely rendkívül kis érték, az 1971-2000-es sokévi átlagnak (49,7 mm) elenyésző, mindössze 0,4%-a.

2011 októberétől a tartósan száraz, szélcsendes időjárásnak és főként a fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátásnak köszönhetően a Kárpát-medencében fokozatosan romlott a levegőminőség. A mérőállomásokon egyes periódusokban különösen magasan alakult az ún. szálló por mennyisége, ami elérte a tájékoztatási, illetve riasztási küszöbértéket.

Az őszi hónapok csapadékszegény időjárása és ennek következtében a száraz talajállapot is közrejátszhatott abban, hogy ezidáig csak nagyon korlátozott területeken alakult ki olyan ködtakaró, ami nappal is megmaradt és ez összességében kedvezőtlen tényezőként érvényesült a légszennyezettség alakulásában.

A szeptemberi nyár átcsúszott október első napjaira is. Október 7-én erőteljes hidegfront vetett véget a nyárias időnek. Északnyugat felől markáns hidegfront érte el hazánkat. A hidegfront az időjárás jellegében és a hőmérsékletben nagy különbséget hozott létre hazánk nyugati és keleti része között: a déli órákban a Dunántúl nyugati részén a folyamatos esőben még a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet, ugyanakkor a Tiszántúlon napos idő volt, és többfelé 22, 24 fokot mértek.

Emberemlékezet óta nem tapasztaltunk ilyet. - hangzik el gyakran a tudósításokban az a közhelynek tűnő kijelentés, amelyet televíziós riporterek kérdéseire válaszolva rendszeresen hallhatunk egy-egy nagyobb vihar után. Ha 2011 szeptemberének időjárásáról forgatnánk egy nagyratörő riportot átlagemberek vagy akár meteorológusok bevonásával, a fenti megállapítás egyáltalán nem is lenne túlzás, ugyanis az elmúlt 61 év megbízható meteorológiai feljegyzéseit megvizsgálva a havi országos átlaghőmérséklet rekordja immáron a múlté, de napfénytartam tekintetében is rekord első lehet.

Az augusztus 20. után kezdődött hőhullámnak egy erőteljes hidegfront vetett véget. A front mentén, főleg a Nyugat-Dunántúlon, annak is főleg az északnyugati részén heves záporok, zivatarok pattantak ki. Sopron környékén, a határon kívül valószínű, hogy szupercella alakult ki, amely végig az országhatáron kívül tevékenykedett, de látványnak így is érdekes, szép, de egyben félelmetes volt.

Az augusztus végi szokatlanul meleg időjárásnak egy szombaton nyugat felől a késő délutáni órákban érkező hidegfront vetett véget. A középtávú előrejelzésekben már napokkal korábban látni lehetett, hogy szombaton érkezik az a hidegfront, amelytől a felfrissülést vártuk.

2011 nyara változatosnak mondható; kánikulai napok, tartósan hűvös idő, helyenként jelentős csapadék egyaránt előfordult. Talán már senki sem gondolt arra, hogy augusztus 20-a után többnapos intenzív melegben, és szinte zavartalan napsütésben lesz részünk.

Az elmúlt évtizedekben az aszály jelentős hatást gyakorolt a délkelet-európai (South-Eastern European, azaz SEE) régió országainak gazdaságára, valamint általánosságban a környezetre és a társadalomra is. A 80-as évek elejétől a SEE régió néhány országát egyre súlyosbodó, hosszantartó aszály sújtotta.