HungaroMet: 2020. október 2. 10:10
Alex partraszállt Bretagne-ban
 |
Október 2-án, az éjfélt követő percekben a Bretagne-tól délre fekvő Belle-Île szigetén 186 km/h-s széllökést regisztráltak, míg Groix-n 157 km/h-t. A Meteo France mérése alapján ugyanis a Groix szigeten szélcsend közeli helyzetet követően percek alatt erősödött közel 160 km/h-s erősségűvé a délkeletiről északnyugatira forduló szél, ami tökéletes példa az úgynevezett stingjetre, avagy a "fullánkra". |
A stingjet jelenségre 2004-ben egy angol tudós, Keith Browning adott egy lehetséges magyarázatot. A ciklon hideg szállítószalagjának legvégéből, 3-4 km magasságból egy erős, kis-skálájú leáramlás indul el, és magával „szállítja” a magasabb rétegek momentumát. A „fullánk” hasonló lehet a zivataroknál megjelenő légzuhatagokhoz, de ezekhez képest nagyobb méretű és alapvetően nem-konvektív eredetű. Nem függőleges, hanem ferde (több tíz kilométer hosszú) pályákon ereszkedik le a levegő, emiatt „lesikló áramlásnak" is nevezhetnénk.
A stingjetek előrejelzése különösen nehéz, ugyanis mindössze néhány 10 km széles területről, és alig néhány órán keresztül fennálló jelenségről van szó. Műholdképeken lehet észrevenni, mivel a hideg szállítószalag végét horog alakú felhő jelöli, amelynek a végén van egy pont. Innen ered a neve is, ugyanis a formája hasonlít a skorpió farkán található tüskére.
Kapcsolódó oldalak:
Forrás: Infoclimat
A „fullánk” a viharciklon belsejébe kanyarodott felhőzet (szürke árnyalatok) legvégén alakulhat ki.
Néha kisméretű, kampó alakú felhőzet is rámutathat erre a jelenségre, de a szárazabb
levegő beáramlása miatt gyakran eloszlanak ezen a területen a felhők.
A „fullánk” kialakulásához vezető folyamatokra a hideg szállítószalag végén megjelenő
gomolyos jellegű felhősávok is utalhatnak.
