HungaroMet: 2021. április 13. 15:44
50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
Az évszakokra gondolhatunk csillagászati vagy három havonkénti, naptári értelemben, de meteorológiai szempontból nézve nem ilyen egyszerű meghatározni az egyes szezonok kezdetét és végét. Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak – ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült. Hőmérsékleti küszöbértékeket vizsgálva, Magyarországon leginkább a nyár hosszabbodott. Az 1970-es évekhez képest a 2010-es évekre átlagosan már akár ~50 nappal is. A legnagyobb csökkenést az ősz szenvedte el. |
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa tanulmányában figyelmeztett: "Ha ilyen ütemben változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal."
A másfélfok.hu csapatának legújabb cikke rávilágít arra, hogy az évszakok hosszának változása nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
Az egyes évszakok kezdete, vége és időtartama Magyarországon 1971–2019 között, évtizedes bontásban
Forrás: Kis Anna; Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ
A masfelfok.hu az Európai Klíma Alapítvány támogatásával,
a The Explorer Society Alapítvány felügyelete alatt működik