2022. szeptember 26. hétfő
OMSZ hírek

OMSZ: 2015. november 24. 15:19

125 éve hunyt el Schenzl Guidó bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus

Schenzl Guidó 1823. szeptember 28-án született a Felső-Ausztriai Haus településen és 1890. november 23-án hunyt el Grazban. Az osztrák származású bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus volt a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet létrehozója és első igazgatója.
2015. november 23-án az OMSZ küldöttsége – tisztelegve a nagy előd előtt – az admonti apátságban megkoszorúzta Schenzl Guidó sírját.

A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidót nevezte, fő feladataként a meteorológiai mérések szervezését, állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Az akkor még 3 főből álló Intézet a Budai Reáliskola épületében (I. ker. Toldy Ferenc u. 9.) működött. 1871 januárjában átköltöztek egy budai várban lévő ház (Móra Ferenc u. 2/b.) első emeletére. Ezt a házat tekintjük az Intézet első székházának.


 
Schenzl Guidó
gimnáziumi tanulmányait Judenburgban kezdte meg az admonti bencés szerzetesek vezette iskolában, és Grazban fejezte be. Ezután a Szent Benedek rend kötelékébe lépett és 1845-ben tett fogadalmat. Pappá szentelését követően a grazi egyetemen tanult, ahol matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált. 1851-ben a budai királyi katolikus gimnáziumba helyezték póttanári állás betöltésére. Az 1854/55-ös tanévben a grazi állami főgimnáziumban tanított rendes tanári minőségben. 1855-ben az akkor felállított budai főreáliskolát szervezte meg a vízivárosi kapucinus zárda iskola céljára kibővített szárnyában, a II. kerület, Fő u. 32-ben. 1858-ban addigi ideiglenes igazgató tisztéből végleges igazgatónak nevezték ki. 1859-ben, amikor elkészült a főreáliskola (mai Toldy Ferenc Gimnázium) új épülete, annak fizikai részlegében meteorológiai megfigyelőállomást létesített. 1861. március 14-én megkezdte az állandósított meteorológiai észlelések rendszeres feljegyzéseit. E tevékenységet az MTA is támogatta, sőt egy bizottságot szervezett a mérések véglegesítésének előkészítésére. Rendszeresítette a déli pontos idő-jelzést (akkor még puskalövéssel); az első delet jelző lövés 1867. február 1-jén dördült el a második emeleti fizika szertár déli erkélyéről. A meteorológiai megfigyelések mellett a magyarországi földmágnességi viszonyok meghatározása, felmérése céljából bejárta az egész országot, elindította, majd rendszeresítette a földmágneses méréseket. E célból szervezett utazásaiban Kruspér István műegyetemi tanár segítette műszerekkel. Kezdeményezésére 1870-ben megalakult a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet, amelynek igazgatójává őt nevezték ki (igazgatói tisztét 1870. július 12-étől 1886. július 1-jéig töltötte be), a gimnázium vezetésére utódjául Say Móric vegytan tanár kapott igazgatói kinevezést. A Meteorológiai Intézet három tudományos dolgozóval kezdte meg működését. Ugyanebben az évben Schenzl negyvenkét észlelőállomást szervezett.

1871-ben rendszeresítette az időjárási észlelést, s ennek anyagával 1871-ben elindította A Meteorológiai és Földmágnesességi Magy. Kir. Központi Intézet Évkönyveinek sorozatát magyar és német nyelven. Magnetikai helymeghatározások Magyarországban című műve 1872-ben jelent meg. A Természettudományi Társulat megbízásából 1884-ben megírta Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra című könyvét. Tudományos munkásságát számos kitüntetéssel, akadémiai rendes tagsággal és tudományos társaságok tiszteleti tagságával ismerték el. 1880-ban alapítványt létesített a jó előmenetelű, szegény diákoknak. A káptalan 1886-ban visszarendelte Admontba, ahol 1890. február 10-én nagy ünnepélyességgel szentelték fel apáttá. Súlyos betegsége következtében még ebben az évben elhunyt.

Élete során több kitüntetést kapott, 1876-ban Akadémiai Nagydíjban részesült, 1886-ban a király Vaskorona Rendet adományozott részére.

1995-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium emlékére Schenzl Guidó-díjat alapított, amelyet minden évben a Meteorológiai Világnapon, március 23-án adnak át a magyar és a nemzetközi meteorológia területén kimagasló tudományos, kutatási és szakmai eredményeket elért meteorológusoknak.


Kapcsolódó oldalak:


Az OMSZ küldöttsége az admonti apátságban megkoszorúzta Schenzl Guidó sírját