2019. augusztus 20. kedd
OMSZ hírek

OMSZ: 2019. március 4. 17:45

A szokásosnál enyhébb és szárazabb volt a 2018/19-es tél

A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24°C, ez mintegy 1,3 fokkal haladja meg az 1981–2010-es sokéves átlagot. A 2018/19-es tél a legenyhébb telek felső 20 százalékában helyezkedik el a rangsorban 1901 óta. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -18,6°C fokot január 8-án mértük Vásárosnaményban. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 23,5 fokot pedig a tél utolsó napján, február 28-án regisztráltuk Sárváron.

Az első téli hónapban az ország jelentős részén a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. Országos átlagban 2018 decembere 0,8 fokkal volt melegebb a normálnál, különösen Sopron környékén, ahol közel 2 fokkal volt enyhébb a december a szokásosnál. A január átlag körül alakult, a hónap középhőmérséklete -0,76°C fok, ez 0,3 fokkal haladja meg a sokéves országos átlagot. A leghidegebb területek az Ipoly-mentén, a legenyhébbek pedig a délnyugati országrészben jelentkeztek.

A február meglehetősen enyhe volt, mintegy 3 fokkal haladta meg a havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Több ízben napi országos és budapesti meleg rekordok dőltek meg. Február 2-án a Somogy megyei Főnyeden 18,1°C fokig emelkedett a hőmérséklet, így több mint egy fokkal megdőlt az eddigi (1944-ben Szombathelyen mért) 16,8 fokos napi maximum-hőmérsékleti rekord. Február 18-án szinte országszerte kora tavaszias időben lehetett részünk, sokfelé 15°C fok köré emelkedett a hőmérséklet. Budapest Újpesten 15,1 fokot mértünk, ezzel új fővárosi napi maximumhőmérséklet rekord született. Eddig ezen a napon, a főváros területén a legmagasabb hőmérsékletet pontosan száz éve Budapest Gellérthegy és Budapest Országút állomásokon regisztráltuk, 14,8 fokot mértek akkor.

A csapadék tekintetében az egyes téli hónapok jelentősen eltértek. Az igen száraz október és november után decemberben továbbra sem érkezett annyi csapadék, ami a korábbi hiányt pótolta volna. Decemberben, országos átlagban 26%-kal maradt el a normáltól a csapadékmennyiség. A hónap folyamán többször havazott, összefüggő hóréteg az országban december közepén alakult ki. A legvastagabb hóréteget, 30 cm-t december 16-17-én a Csongrád megyei Magyarcsanád Bökény állomáson mértük.

Januárban 34 mm, átlag körüli mennyiség hullott. A legcsapadékosabb területek a Kis-Sárrét, a Rétköz és a Mosoni-sík, a legszárazabbak pedig a Sajó-völgye és az Alpokalja egyes régiói voltak.

Az utolsó téli hónap viszont meglehetősen száraz volt az előzetes adatok alapján, hét napon mértünk csak 1 mm fölötti csapadékot országos átlagban. Az egyébként sokéves átlagban is a legszárazabb hónapban az idén csupán 40%-a hullott a vártnak. 2019 februárja rendkívül enyhe és rendkívül száraz volt, mindkét paramétert tekintve a felső 15%-ba sorolódik 1901 óta.

A három hónap csapadékösszege 82 mm körüli, ami 26%-kal marad el az 1981–2010 közötti telek átlagától. A tél során a legnagyobb évszakos összeg Gyula-Itceér állomáson adódott: 149,6 mm, a legkevesebb pedig Szentgotthárd Farkasfán hullott a tél során: 41,1 mm. A legnagyobb napi összeget december 23-án, Márianosztrán mértük, 27,8 mm hullott akkor.

A melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik, a mértéke közel 1 fok 1901 óta országos átlagban. A hőmérséklet emelkedésével együtt kevesebb a fagyos nap (Tmin < 0 °C), mint a XX. század elején, országosan 17 nappal. Komoly, hideg telek a múlt század első felét jellemezték (1. ábra). Az idei tél leghidegebb napja január 8. volt, amikor a napi minimumhőmérséklet -10 fokot alatt maradt (zord nap) ezen a napon országos átlagban. Ehhez a dátumhoz köthető az idei tél egyetlen zord napja. A legutóbbi harminc évet országos átlagban 1,7 zord nap jellemzi, míg a múlt század elején ennek a duplája volt jellemző. Fontos azonban kiemelni, hogy a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között a melegedés ellenére felléphetnek a szokásosnál jóval hidegebb periódusok akár tartósan is.

A téli csapadék 5% körüli, statisztikai értelemben nem szignifikáns növekedést mutat 1901-től (2. ábra).

Az utóbbi évtizedet jellemző magas hőmérsékletek, és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai miatt különösen fontos a jó minőségű, homogenizált adatokra alapozott éghajlati monitoring.


Kapcsolódó oldalak:


1. ábra
A téli középhőmérséklet eltérései az 1981–2010-es sokéves átlagtól
az 1901–2018 között időszakban, országos átlagban
(Homogenizált, interpolált adatok)


2. ábra
A téli csapadékösszeg eltérései az 1981–2010-es sokéves átlagtól
az 1901–2018 között időszakban, országos átlagban