HungaroMet: 2020. június 4. 20:20
Egy kis történelem, avagy a magyar meteorológia Trianonja
 |
Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések hatással voltak az akkori Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet állomáshálózatára is. Az elcsatolt területeken lévő meteorológiai állomások – a műszerekkel együtt – a szomszédos államok fennhatósága alá kerültek. |
Az állomásszám lassú csökkenése azonban már az első világháború (1914–1918) alatt elkezdődött, ami a Tanácsköztársaság idején (1919) fokozódott és a trianoni békeszerződés következtében vált véglegessé. Az utolsó békeévekben mintegy 1400 meteorológiai állomás működött Magyarországon (ennek túlnyomó része csapadékmérő volt). Az első világháború végéig ez a szám ezerre csökkent. 1921-re a trianoni határokon belül alig több mint 300 állomás maradt.
Az időjárási jelenségek azonban nem ismernek határokat, így a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva folytatta tevékenységét a Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet.
A Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet hivatalos
meteorológiai állomásainak összes száma
A Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet klimatológiai állomásainak száma;
klimatológiai állomásokon hőmérsékletet és csapadékmennyiséget minden esetben mértek,
a legtöbb helyen ezen kívül légnyomás, légnedvesség, valamint szélsebesség és szélirány-mérés is volt
1920 júniusi csapadékösszeg-térkép (ahol a politikai határokat nem tüntették fel);
az elcsatolt országrészekről ugyan nem állt rendelkezésre hivatalos adat, de
a térképi ábrázolást ez nem zavarta; az azonos csapadékú helyeket összekötő
izovonalak nagyrészt a határok mentén megszakadnak, de a "színezés" nem
A Meteorológiai Intézet 1920. évi évkönyve is megemlékezett a trianoni békediktátum
állomáshálózatra gyakorolt következményéről…
