2020. augusztus 5. szerda
OMSZ hírek

OMSZ: 2020. július 17. 11:02

A következő öt évben várható globális hőmérséklet-emelkedés

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közleménye szerint az új éghajlati előrejelzések alapján a globális felszíni átlaghőmérséklet-emelkedés a következő öt év (2020–2024) mindegyikében meghaladhatja az 1,0 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest (amit az 1850–1900 referencia-időszak alapján tekintenek). Sőt egy-egy hónapban a melegedés mértéke 1,5 fokot is elérhet (70%-os valószínűséggel).

Az elmúlt öt év az eddigi legmelegebb öt év volt. A globális hőmérséklet-emelkedés mára meghaladta az 1 Celsius fokot, a tavalyi 1,1 fokos értékkel a második legmelegebb év volt 2016 után. Petteri Taalas, a WMO főtitkára elmondta, hogy az új előrejelzések tudományosan is alátámasztják, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok – 2 °C alatt tartani a XXI. századi hőmérsékletemelkedést, és törekedni arra, hogy a változás jóval 1,5 °C alatt maradjon – teljesítése hatalmas kihívás.

 1. ábra
1. ábra
A globális átlaghőmérséklet eltérése (°C) 2020–2024-ben 1981–2010-hez képest
több éghajlati előrejelzés átlaga alapján (forrás: WMO)


Az éghajlati előrejelzések célidőszaka az időjárás-előrejelzések és az éghajlati projekciók között helyezkedik el (2. ábra). A néhánynapos időtávon túl a légköri folyamatok előrejelzéséhez már figyelembe kell venni az óceáni folyamatokat is. Ezek lassú változásai kényszerként hatnak a légköri folyamatokra, hosszútávú előrejelezhetőséget adva a légkör–óceán rendszernek. Az éghajlati előrejelzésekhez egyrészt a kiindulási állapot pontos leírása szükséges, ami a sikeres időjárás-előrejelzéseknek is nélkülözhetetlen feltétele. Ebben az esetben viszont nemcsak a légkör, hanem a teljes földi rendszer aktuális állapotának megadását jelenti. Másrészt ilyen időtávon figyelembe kell venni a természetes és emberi eredetű éghajlati kényszereket is, ami pedig az éghajlati projekciók készítésének elengedhetetlen eleme. A hosszútávú előrejelzések már nem a napi időjárás előrejelzését szolgálják, hanem a következő néhány év jellemzőinek a sokéves átlagos viszonyoktól vett várható eltéréséről adnak információt. Beválásuk régiónként és az egyes meteorológiai elemekre is változó; elsősorban azokon a területeken bírnak prognosztikai értékkel, ahol az óceáni anomáliák jelentős hatást gyakorolnak az időjárásra, míg a közepes szélességeken húzódó kontinensek belsejében (így például a Kárpát-medencében, ahol az Alpok és a Kárpátok áramlásmódosító hatása jelentős) kevéssé. Az erőforrások jobb kihasználása céljából a nagy előrejelző központok (például Nagy-Britannia, Németország, USA, Japán) szimulációikat előre meghatározott szempontok szerint készítik, ezáltal azok egymással összevethetők. Az előrejelzések együttes vizsgálata segíti a beválásnak és a bizonytalanságoknak a számszerűsítését.

 2. ábra
2. ábra
A különböző típusú meteorológiai előrejelzések célidőszaka


Magyarország éghajlata a globális átlagnál fokozottabban melegszik
. A műszeres mérések kezdete, 1901 óta hazánk átlaghőmérséklete mára 1,2 Celsius fokkal emelkedett. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál alkalmazott éghajlati modellek eredményei alapján az éves átlaghőmérséklet a 2021–2050 időszakban 1,5–2,0 Celsius fokkal lehet magasabb az 1971–2000 időszak átlagánál, míg az évszázad végére 3,5 – 4,0 Celsius fokkal emelkedhet. Az átlagos melegedés ellenére a jövőben is lehetnek a múltbeli referencia-időszaknál hűvösebb időszakok, ugyanakkor az OMSZ három klímamodellszimulációjának eredményeiből kiegészített klímacsíkokon (3. ábra) is megfigyelhető, hogy a XXI. század második felében már minden év melegebb lesz a múltbeli átlagnál. Az átlaghőmérséklet növekedése következtében a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém meleg napok és időszakok, míg a fagyos napok gyakorisága egyértelműen csökken. Például az emberi egészségre nagy megterhelést jelentő tartós hőhullámokból (amikor a napi középhőmérséklet legalább három napig 27 °C feletti) több lesz, sőt azok átlagos hossza és intenzitása is jelentősen nő. Az éghajlatváltozás nemcsak a melegedést vonja maga után, hanem a napi csapadékosság is módosulni látszik: a jövőben a csapadék kevesebb napon hullik majd, azaz (különösen nyáron) hosszabb száraz időszakok várhatók, ezzel párhuzamosan növekszik a nagy csapadékú napok előfordulása is.

 3. ábra

3. ábra
A magyarországi éves átlaghőmérséklet-eltérése az 1971–2000 időszak átlagától 1901 és 2018 között megfigyelések alapján,
a 2019–2100 időszakon pedig az OMSZ három regionális klímamodell-szimulációja alapján
(
a GIF-animáció a képre kattintva letölthető)

 
WMO sajtóközlemény: