Az extrém időjárási viszonyok fokozzák a COVID-19 hatását

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) december 2-án sajtótájékoztató keretében tette közzé előzetes értékelőjét az éghajlati állapotról 2020-ban. A 2020 évi globális középhőmérséklet a három legmelegebb egyike lesz a kiterjedt mérések kezdete óta. Az elmúlt hat év pedig, beleértve 2020-at, valószínűleg az eddigi hat legmelegebb év a mérések szerint.

A számos nemzetközi szervezet és szakértő közreműködésével készült jelentés rámutat arra, hogy a nagy hatású események, köztük a hőhullámok, erdőtüzek és áradások, valamint a rekorderős atlanti hurrikánszezon komoly hatással voltak az emberek millióira. Ezek a nagyhatású események fokozták a COVID-19 járvány miatt fenyegetettséget, ami az egészségre, biztonságra és a gazdasági stabilitásra is hatott.

A COVID-19 miatti korlátozások ellenére az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább emelkedett és a jelentés szerint a melegedés hatását generációk sora érzékelni fogja még a jövőben a szén-dioxid hosszú légköri tartózkodási ideje miatt.

Meteorológiai Világszervezet 2020 évi előzetes éghajlati értékelőjének főbb megállapításai

A fő üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid koncentrációja 2019-ben és 2020-ban is tovább nőtt. A La Niña viszonyok ellenére a 2020 évi globális középhőmérséklet a három legmagasabb egyike lesz. Az elmúlt hat év, beleértve 2020-at, valószínűleg az eddigi legmelegebb hat év a mérések szerint.

„A globális átlaghőmérséklet 2020-ban körülbelül 1,2 Celsius fokkal magasabb mint az iparosodás előtti (1850–1900) átlag. 20% az esély arra, hogy 2024-re, ez átmenetileg elérheti a 1,5 fokot”- mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára az éghajlati értékelő kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

Globális felszínhőmérséklet eltérése az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagától különböző adatbázisok alapján.
A 2020-as adat a január-október időszakra vonatkozik.

A tengerszint emelkedés nem döntött rekordot, de a közelmúltban gyorsult, részben a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró olvadásának köszönhetően. A globális átlagos tengerszint 2020-ban hasonló volt a 2019-eséhez, mindkettő összhangban van a hosszú távú trenddel. 2020 második felében a globális tengerszint csekély csökkenése valószínűleg a La Niña esemény kialakulásához köthető, hasonlóan a korábbi La Niña állapotok miatti átmeneti csökkenésekhez.

„A rekord meleg évek általában egybeesnek egy erős El Niño eseménnyel, ahogyan ez 2016-ban is történt. Most egy La Niña évet tapasztalunk, amely hűsítő hatással van a globális hőmérsékletre, de ez a hatás nem volt elegendő ahhoz, hogy igazán lehűtse. A jelenlegi La Niña viszonyok ellenére ez az év közel olyan meleg, mint a 2016-os rekordmeleg év volt” - tette hozzá Petteri Taalas.

Az óceánok területének több mint 80%-án legalább egy tengeri hőhullám tapasztalható volt 2020-ban. A tengeri hőhullámok 43%-a „erős”, 28%-a pedig „mérsékelt” volt. 2019-ben az óceán hőtartalma a legmagasabb volt a mérések szerint, és az elmúlt évtizedben a felmelegedés sebessége meghaladta a hosszú távú átlagot, ami azt jelzi, hogy az üvegházhatású gázok okozta hőtöbblet melegíti az óceánokat.

Az Északi-sarkvidéken az éves minimális tengeri jég kiterjedés a második legalacsonyabb volt, és rekord alacsony tengeri jég kiterjedést figyeltek meg júliusban és októberben is. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése az átlag közelében alakult. A grönlandi jégvesztés folytatódott. Noha a felszíni jégtömeg mérleg átlag körüli volt, a jégborjadzás (tengerbe nyúló gleccserek végeinek leszakadása) miatti jégveszteség a 40 év hosszú műholdas mérések szerint a legnagyobb. Összesen körülbelül 152 Gt jégvesztés történt 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között.

Heves esőzések és kiterjedt áradások sújtották Afrika és Ázsia nagy részét 2020-ban. Főként a Száhel övezetet, Afrika szarvát, Indiát, Kínát, Koreát és Japánt, valamint Délkelet-Ázsia egyes részeit érintették ezek az év különböző szakában. Az észak-atlanti hurrikánszezonban 30 vihart nevesítettek (november 17-ig), ami az eddigi legnagyobb szám, s ezek a legtöbb földcsuszamlást okozták eddig az Amerikai Egyesült Államokban. Iota, a legutóbbi vihar volt a szezonban a legintenzívebb, az erőssége elérte az 5. fokozatot. A trópusi vihar aktivitás más medencékben átlag közelében vagy az alatt volt, de máshol is komoly károk keletkeztek.

Erős aszály sújtotta Dél-Amerika belső területeit 2020-ban, a legsúlyosabban Argentína északi részén, Paraguayban és Brazília nyugati határvidékén jelentkeztek aszálykárok. A becsült mezőgazdasági veszteségek közel 3 milliárd USD-t tettek ki Brazíliában, további veszteségek mutatkoztak Argentínában, Uruguayban és Paraguayban.

Az éghajlati és időjárási események jelentős népességmozgást váltottak ki és súlyosan érintették az elvándorolt, kiszolgáltatott embereket, többek között a csendes-óceáni térségben és Közép-Amerikában.

„Idén van az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás ötödik évfordulója. Üdvözöljük a kormányok nemrégiben tett összes kötelezettségvállalását az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése érdekében, mert jelenleg nem vagyunk még jó úton és további erőfeszítésekre van szükség." - hívta fel a figyelmet Petteri Taalas.

Hazai előzetes

Az elmúlt 10 év decemberi átlagával (1,27 °C) a 9. legmelegebb év lenne a 2020-as év 1901 óta.

2. ábra Legmelegebb évek Magyarországon 1901 óta (°C)