Hűvös idő lassítja a növények fejlődését

Az elmúlt egy hétben északias áramlással hideg, száraz légtömegek alakították időjárásunkat. Múlt csütörtökön a déli országrészben valamint a keleti és nyugati határszélen hullott csapadék, Baranyában 7-15 mm is leesett, majd vasárnap reggel az északkeleti tájakon mérhettünk 2-4 mm-t, hétfőn pedig északon és délnyugaton voltak futó záporok, melyekből alig esett valami. Összességében hazánk jelentős részén egyáltalán nem vagy 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott (1. ábra). Az április közepe óta esett csapadék mennyiségében óriási területi eltérések mutatkoznak. Míg a Dunántúl nagy részén, az északi országrészben és az Alföld nyugati és északi tájain 30-70 mm-t mérhettünk, addig az Alföld középső és keleti részén 20, néhol 10 mm sem esett (2. ábra), ami fele, néhol negyede az ilyenkor szokásos mennyiségnek (3. ábra). A kilencven napos csapadékösszegben is az Alföld középső és keleti régiójában valamint a Kisalföldön tapasztalható hiány (4. ábra).
A talajok országszerte veszítettek nedvességtartalmukból az egy héttel ezelőtti állapothoz képest. A felső 20 cm-es réteg a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon csak kisebb foltokban kritikusan száraz (5. ábra), de ezeken a területeken a középső talajrégeben is jól jönne a nedvesség (6. ábra). A nyári növényekre vonatkozóan közepes vagy nagyfokú, a mélyebben gyökerező őszi vetésekre vonatkozóan enyhe vagy közepes aszály mutatkozik. Ugyanakkor a Dunántúl nagy részén és az északi országészben kielégítők a nedvességviszonyok.  
A hőmérséklet már a múlt hét eleje óta több fokkal a sokéves átlag alatt alakult. Bár a hidegfrontok előtt előfordult egy-egy melegebb nap, amikor 20 fok közelébe vagy kevéssel a fölé emelkedett a hőmérséklet, de a legtöbb napon 20, a tartósan borult esős tájakon 15 fok alatt maradtak a maximumok. A derült, szélcsendes éjszakákon többfelé fordultak elő talajmenti fagyok, a fagyzugokban pedig 2 méteres magasságban is kevéssel fagypont alá hűlt a levegő (7. ábra).

Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce a virágzás végén jár (8. ábra), a búzán pedig már megjelent a kalász (9. ábra). A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A jelenleg is tartó, csaknem két hetesre nyúló hűvös periódus nem kedvező ezekre a kultúrákra, kissé melegebbre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. A csapadékosabb tájakon még elfogadható a helyzet (10. ábra), de az Alföldön nagy területen alig esett az elmúlt másfél (!) hónapban, szinte csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet. Bár a kukorica és a napraforgó is kikelt, de nagyon szenvednek a növények. Az aszály mellett a hideg is megviseli a kultúrákat.
A méhészetben is nagyon sok a probléma: a téli jelentős méhállomány csökkenés/gyengülés után az akác sokfelé lefagyott az országban, ahol maradtak ép rügyek, ott jelenleg virágoznak a fák. A lefagyott rügyek helyén fejlődő másodlagos virágok viszont még nem nyílnak. Miskolc térségében látni virágokkal szépen berakott fákat (11. ábra), de olyat is, amelyen egyáltalán nincs és nem is lesz virág. A hideg miatt egyrészt elnyúlik a virágzás, de alig termelődik nektár, másrészt viszont a méhek nem tudnak gyűjteni.
A gyümölcsösökben sajnos még mindig nem ért véget a fagy elleni védekezés időszaka, az Alföldön többször, többfelé volt kritikusan alacsony a hajnali hőmérséklet.

Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt főként a délnyugati és az északkeleti országrészekben fordult elő, hogy tartósabban vizes volt a növények levélének felülete, mely kedvező volt a gombás megbetegedések kialakulásához. Hosszabb párás időszakok nem voltak jellemzők.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban erdeinkben volt megfigyelhető. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 200 és 240 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés az elmúlt másfél hétben nagyon lelassult. A pillanatnyi értékek a tavalyiaktól mintegy 25-45 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont kis mértékben még meghaladják. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyitól kissé elmarad, de a sokévesátlagnak megfelelő.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május második és harmadik hetét hűvös idő jellemezte sokfelé számottevő csapadékkal, melyből az Alföld jelentős része kimaradt és arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség közelében alakul vagy kevéssel elmarad attól, délnyugaton 100 mm-rel meg is haladja azt, a délkeleti országrészben viszont már 80-90 mm-es elmaradás tapasztalható.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetében hűvösre és többfelé esősre fordult az idő, de nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok arrafelé is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májusban tapasztalható tartós hűvös idő azonban már nem tesz jót. A hőösszeg jelenleg az optimális érték körül alakul, de az elmúlt tíz napban alig emelkedett.

A folytatásban egyelőre marad az ilyenkor megszokottnál hűvösebb idő, záporok azonban többfelé öntözhetnek. A ma átvonuló hidegfronthoz kötődően többfelé várható eső, zápor, délen akár zivatar, majd pénteken csak kevés helyen, a hétvégén és hétfőn ismét többfelé lehetnek záporok, zivatarok. Kedden szárazabb időre van kilátás, majd szerdán délnyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és ezzel együtt megnő a csapadékhajlam. Az előttünk álló egy hétben területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadék valószínű, a leginkább csapadékosnak a mai nap és a jövő szerda ígérkezik. Keddig a talajok további száradása lesz a jellemző, szerdától azonban várhatóan sokfelé átnedvesedik a talaj. A szél gyakran nagy területen megélénkül, többfelé meg is erősödik. A hőmérséklet egyelőre nem emelkedik számottevően. Éjszakánként jellemzően 3-8 fok közé hűl le a levegő, de a szélvédett fagyzugokban továbbra is előfordulhatnak gyenge fagyok. Napközben 15-20 fok közé emelkedik a hőmérséklet, majd keddtől valószínű pár fokos átmeneti melegedés.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 15.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. május 12-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. május 14-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 14-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 14-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 14-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 14-én (%)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. május 13-án (Celsius fok)

8. ábra
Repce Miskolc térségében 2025. május 14-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. május 14-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2025. május 14-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Akác virág Miskolc térségében 2025. május 9-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. május 14-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricárara vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. május 14-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)