HungaroMet: 2025. május 28. 19:13
2025. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek közt Ázsia délnyugati részén, Kanada keleti mezőgazdasági területein, Az Egyesült Államok északi részén és Ausztráli déli, délnyugati felén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten az amerikai Nagy Síkság északi felén, Nigériában, Kelet-Afrika több országában és Ausztrália délkelei és délnyugati tájain mutat (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például az USA keleti felén, Kína délkeleti tájain valamint Új-Zélandon és Portugáliában is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrikában a Száhel-övezetben, India és Délnyyugat-Ázsia nagyobb részén, Mexikóban és Ausztrália jelentős részén, míg több esett az USA középső államaiban, Oroszország jelentős területein, Afrika déli részén és Kína keleti mezőgazdasági területein (4. ábra).
Európa
Áprilisban és május elején jelentős csapadékhiány alakult ki Észak-Európa nagy részén, különösen Észak-Franciaországtól Északnyugat-Lengyelországig, valamint Közép-Európában és Kelet-Ukrajnában, ahol az átlagosnál 50–100%-kal kevesebb csapadék hullott. Közép- és Dél-Svédországban, valamint Észak-Franciaországban ez a hiány meleg időjárással párosult, hasonlóan Írországhoz. Ezzel szemben Portugália, Spanyolország és Észak-Olaszország egyes részein, valamint Marokkó, Algéria és Tunézia északi területein jelentős csapadéktöbblet volt, helyenként 100–150%-kal az átlag feletti mennyiség hullott. Közép- és Kelet-Európa több részén hideghullámok léptek fel, főként április közepén és május elején, amikor a minimumhőmérséklet néhány napra fagypont alá süllyedt, egyes helyeken akár -10 °C-ig csökkent a hőmérséklet. A vizsgált időszakban az átlaghőmérséklet a legtöbb térségben kissé elmaradt a sokévi átlagtól, főként Skandináviában, Észak-Oroszországban és a Fekete-tenger térségében. (5-7. ábrák)
Vetési körülmények
Napraforgó:
Kelet- és Dél-Európában (pl. Bulgária, Románia) a vetés késéssel indult a hideg és nedves időjárás miatt, és bár utóbb felgyorsult, a későbbi hideghullámok lassították a kelést és a korai fejlődést. Egyes régiókban – például Délkelet-Romániában és Kelet-Magyarországon – az alacsony talajnedvesség is gondot okozott. Nyugat-Európában (pl. Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország) a vetés jórészt befejeződött, és az állományok általában jó állapotban vannak. Görögországban és Ukrajnában is a vegetatív fejlődési szakaszban járnak a növények.
Burgonya:
Közép- és Nyugat-Európában (pl. Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország) a vetés korán és kedvező körülmények között lezajlott. Délen (pl. Spanyolország, Portugália) a gyakori esők miatt csúszások voltak, de az utóbbi hetekben gyorsult az ütem. Skandináviában a vetés még folyamatban van. A kelést és a korai fejlődést csapadékhiány veszélyezteti több országban, különösen a Benelux államokban és Észak-Németországban.
Szója:
Ukrajnában a vetés majdnem kész, de a keleti régiókban az aszály okoz problémákat. Olaszországban és Franciaországban a vetés az optimális időablakon belül halad, bár némi késés volt az esők miatt. Közép- és Kelet-Európában (pl. Magyarország, Románia, Horvátország) a hideg és/vagy nedves idő hátráltatta a vetést, de még van idő a befejezésre. Németországban és Lengyelországban már csak kevés terület vár bevetésre.
Tavaszi árpa:
A vetés Európa-szerte befejeződött, és többnyire jó állapotban van az állomány. Nyugat- és Észak-Európában (pl. Franciaország, Benelux, Németország, Skandinávia) a szárazság egyre nagyobb kockázatot jelent a fejlődő növények számára. Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balti államokban megfelelő körülmények között történt a vetés. Írországban a növények már bokrosodnak.
Cukorrépa:
Nyugat-Európában (pl. Franciaország, Benelux, Németország) a vetés a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődött és be is fejeződött. Kelet-Európában is időben zajlott a vetés. A legtöbb termőterületen viszont az elhúzódó szárazság aggodalomra ad okot a kelés és korai fejlődés szempontjából. Az idei vetésterület várhatóan 5–10%-kal csökkent az alacsony cukorárak miatt.
Kukorica:
Közép- és Észak-Európában (pl. Németország, Lengyelország, Hollandia) a vetés jól haladt a kedvező időjárásnak köszönhetően, de a talajnedvesség már most aggasztóan alacsony. Az Ibériai-félszigeten és a Balkánon a sok csapadék miatt jelentős késések vannak, de a nyári öntözéshez elegendő víz áll rendelkezésre. Olaszországban a meleg segítette a vetési munkák felgyorsulását. Ukrajnában is közel a befejezés, de a keleti területeken száraz a talaj.
Európai terméskilátások
2025 tavaszán Északnyugat-Európában – különösen a Benelux államokban, Észak-Franciaországban, Németországban, Nyugat-Lengyelországban és Svédországban – rendkívüli aszály alakult ki, a csapadék a szokásos érték 0–50%-a között mozgott. Bár a téli és tavaszi növények még kielégítő állapotban vannak, a virágzás közeledtével egyre nyilvánvalóbbá válik a szárazság hatása. Az öntözés, ahol elérhető, segít enyhíteni a problémát, de a következő hetekre jósolt kevés csapadék és meleg időjárás miatt hozamcsökkenés várható. A nyári növények egyelőre kevésbé érintettek, vízigényük még alacsony, és a száraz idő kedvezett a vetésnek. Belgium nyugati részein már most láthatók a szárazság negatív hatásai. Közép- és Kelet-Európában – például Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában – is aggodalomra ad okot a szárazság, bár itt kevésbé súlyos a helyzet, és Romániában csapadék várható. Cipruson a tél szokatlanul korán véget ért, ami alacsony terméshozamokat vetít előre. Tunéziában a túlzott csapadék és a kártevők jelentenek kihívást. Kelet-Ukrajnában, Törökországban és a nyugati Maghreb térségben az aszályos tél és tavasz miatt szintén átlag alatti termésekre lehet számítani. (8-11. ábrák)
Franciaország
Észak-Franciaországban február óta tartó csapadékhiány súlyosan érinti az őszi és tavaszi vetésű növényeket egyaránt, különösen az őszi árpát, amely virágzáskor kritikus vízhiánnyal küzdött, így hozamcsökkenés várható. A búza és a tavaszi árpa még nem lépett a reproduktív fázisba, így a május végi eső még javíthat a kilátásokon. A repce szemképződését is hátráltatja az alacsony talajnedvesség. Délen és Közép-Franciaországban ezzel szemben megfelelő csapadék és mérsékelt hőmérséklet támogatja a növényfejlődést, a gabonák jó állapotban virágoznak. Összességében az északi szárazság miatt csökkentették a búza, árpa és repce hozamkilátásait, míg a kedvező déli körülmények miatt a durum búzáét felfelé módosították.
Németország
Február óta Németországban egyre súlyosabb csapadékhiány alakult ki, különösen az ország északi részén, ahol mindössze az átlagos mennyiség harmada hullott. A talajnedvesség a legtöbb térségben kritikus szintre csökkent, és az április végi kb. 50 mm csapadék (elsősorban Észak-Rajna–Vesztfália és Szászország térségében) nem volt elegendő az állományok helyreállításához. A nyári növények vetése ugyan jól haladt a derült napoknak köszönhetően, és május közepére befejeződött, most azonban minden kultúra sürgősen csapadékot igényel a terméspotenciál fenntartásához. A hónap végéig csak csekély eső várható, így a csapadékhiány tovább súlyosbodhat. A nyári növények hozambecslése továbbra is a trend szerint alakul, viszont az őszi vetések és a tavaszi árpa esetében 3%-kal csökkentették a hozamvárakozásokat az alacsony csapadékmennyiség miatt.
Lengyelország
Az országban az évszaknak megfelelő hőmérséklet segítette az őszi vetések vegetatív növekedését, ami az átlag feletti biomassza-felhalmozódást eredményezett. A csapadékhiány ugyan kedvezett a tavaszi vetések időben történő befejezésének, azonban tovább rontotta a talajnedvességi viszonyokat, különösen az ország déli és északnyugati részén. A következő két hétben várható minimális csapadék miatt a helyzet tovább romolhat, miközben a növények a reproduktív fázisba lépnek, ami veszélyezteti az őszi és tavaszi kultúrák további fejlődését. Emiatt az ezekre vonatkozó hozambecslések 1–2%-kal a sokéves átlag alá csökkentek. A nyári növények esetében viszont továbbra is a történelmi trendnek megfelelő hozamokra lehet számítani.
Románia
A szokásosnál melegebb időjárás segítette az őszi vetések fejlődését, bár április 10. körül egy hideghullám helyenként fagykárt okozott. A májusi csapadék javította a talajnedvességet Délkelet-Romániában, és fenntartotta az őszi vetések jó állapotát, amit a műholdas biomassza-adatok is megerősítettek. További csapadék várható, ami megfelelő vízellátást biztosíthat a kalászosok korai szemképződése során, bár a hűvös, csapadékos időjárás növelheti a kártevőnyomást. A tavaszi vetéseket április elején a hideg talaj hátráltatta, de a melegebb időjárásnak köszönhetően sikerült behozni a lemaradást. Az őszi vetésekre vonatkozó hozambecslések tovább javultak, és jelenleg jóval a sokéves átlag felett vannak, míg a tavaszi és nyári kultúrák hozama várhatóan az átlagos szinten alakul.
Spanyolország és Portugália
Az Ibériai-félszigeten kedvező időjárási körülmények uralkodtak: mérsékelt hőmérséklet és jól eloszló csapadék segítette a gabonák fejlődését, ami várhatóan a hozamokra is pozitívan hat. A modellek és műholdas adatok alapján a növényállapot kiváló, a legjobb évek szintjét is elérheti. Ugyanakkor a túlzott nedvesség növelte a betegségek kockázatát, ami befolyásolhatja a termés minőségét. A május eleji jégverések hatása várhatóan csak lokális és enyhe lesz. Az őszi kalászosokra vonatkozó hozambecsléseket tovább emelték, már a tavalyi értékek fölött, és 15–20%-kal a sokéves átlag felett járnak. A nyári vetések ugyan késlekedtek, de április második felében felgyorsultak, a jó talajnedvesség és emelkedő hőmérséklet pedig támogatja a korai fejlődést, hozambecsléseik az átlagos szinten maradtak.
Olaszország
Észak-Olaszországban az őszi vetések jó állapotban vannak. A nyári növények vetése szinte befejeződött, a kelés és korai fejlődés megfelelő. Közép-Olaszországban a meleg és csapadékos idő kedvezett a gabonák fejlődésének, amelyek már virágzás körül járnak, és a biomassza-felhalmozás az átlag felett van. Dél-Olaszországban, különösen Szicíliában kiválóan fejlődik a durum búza, magas hozamok várhatók, míg Pugliában a tavasz száraz kezdete rontotta a hozamkilátásokat. Az őszi kalászosok hozambecslései összességében a sokéves átlag fölött vannak, az árpáé pedig 5%-kal emelkedett a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Amerikai Egyesült Államok
Május elején a déli síkságokon (Texas, Oklahoma) súlyos áradások léptek fel az áprilisi esőzések nyomán, ami megnehezítette a mezőgazdasági munkákat és károkat okozott a termésben. A csapadék később keletebbre, a közép- és délkeleti államokra húzódott, ahol 200 mm-t meghaladó eső is esett. Ezzel szemben az ország nyugati és északi részein – például a Középnyugat északi részén és Kalifornia - Montana térségben – száraz, meleg idő segítette a gyors vetési munkálatokat, de a hosszú távú aszályos állapotok továbbra is problémát okoztak. A hónap közepén a középnyugati és atlanti államokban jelentős csapadék és viharok lassították a mezőgazdasági munkát, viszont javították a talajnedvességet a szárazabb régiókban. Súlyos, halálos kimenetelű tornádók is előfordultak Indiana, Kentucky és Missouri államokban, tovább növelve a májusi extrém időjárás okozta mezőgazdasági kockázatokat. A nyugati államok nagy része, különösen Kalifornia és a délnyugati térség, továbbra is kevés csapadékot kapott, így az aszályos körülmények fennmaradtak. A hónap során a hőmérséklet általában az átlag fölött alakult, különösen a középső és északi régiókban, ami kedvezett a kukorica és szója vetésének. Az időjárás összességében nagy regionális különbségeket mutatott, ami kihívás elé állította az amerikai gazdálkodókat.
Az országos statisztikák szerint május 18-ig a kukorica 78, a szója 66%-át vetették el, ezekkel a munkákkal előrébb járnak az ilyenkor szokásosnál. Az őszi búza jellemzően jól fejlett, az állományok 52%-a jó vagy kiváló állapotban volt május közepén, ami kissé jobb arány a tavaly ilyenkor megállapítottnál.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia időjárása erősen kettévált az idén májusban az északi és a déli régiói között. Észak-Kazahsztánban és Oroszország középső és szibériai területein meleg, záporos időjárás uralkodott, ami kedvezett a tavaszi búza és árpa vetésének és kelésének. A csapadék mennyisége ugyan erősen változó volt (2–80 mm), de általánosságban elegendő nedvességet biztosított. A megszokottnál 4–9 °C-kal melegebb időjárás 4–9 °C-kal felgyorsította a növények fejlődését. Ezzel szemben a déli régió – különösen Türkmenisztán, Üzbegisztán és a tágabb FÁK-térség – rendkívüli hőséggel szembesültek, 37–42 °C közötti csúcsértékekkel, amely jelentősen meghaladja az évszakos átlagokat. A őszi búza ebben az időszakban épp a virágzás és szemképződés fenológiai fázisaiban járt, így a hőstressz különösen kedvezőtlen hatást gyakorolt a terméshozamra. A tartós, 10–18 napos hőséghullám a klimatikusan hűvösebb Ferghana-völgyet sem kímélte, ahol rekordmeleg (39,1 °C) is előfordult. Bár a régióban sok termőterület öntözött, az ilyen intenzív és korai melegedés valószínűleg közepes vagy jelentős terméskieséssel jár a őszi búza és a gyapot esetében.
Kelet-Ázsia
Kína nyugati részén meleg, de nem szélsőséges hőmérsékletek (4–6 °C-kal az átlag felett) uralkodtak, amelyek kedveztek az öntözött gyapot fejlődésének. A hónap első felében elsősorban a száraz időjárás volt jellemző a térségre, különösen az Észak-Kínai-síkságon, ami gyorsította a búza fejlődését, de pótlólagos öntözést igényelt a hozamok fenntartásához. A később érkező záporok (5–50 mm) mérsékelték a rövid távú szárazságot, és javították a talajnedvességet, különösen a kalászosok számára a szemképződés fázisában. Dél-Kínában ezzel szemben bőséges csapadék hullott (helyenként meghaladva a 200 mm-t), amely kedvezett a korai rizs virágzásának és a víztározók töltődésének. Kína északkeleti tartományaiban esőzések (10–50 mm) segítették a kukorica és szója vetését és kelését. Az átlag feletti hőmérsékletek egész hónapban fennmaradtak a térségben.
Ausztrália
Ausztrália nagy részét májusban száraz és hűvös időjárás jellemezte, különösen a hónap első felében. Április végén és május elején Dél- és Kelet-Ausztrália fő mezőgazdasági területein a hőmérséklet az átlagosnál akár 2 °C-kal is alacsonyabb volt, miközben extrém aszály sújtotta a szigetország déli területeit, ahol a VHI vegetációs egészségi index rekordalacsony értéket mutatott. Új-Dél-Wales keleti részein ugyanakkor gyenge és mérsékelt esők (2–30 mm) javították a talajnedvességet, kedvezve az őszi gabonavetéseknek. A hónap közepén a száraz idő folytatódott, de a hőmérsékletek inkább az átlag körül vagy kissé fölötte alakultak. A csapadékmentes időben gyorsan lehetett haladni az őszi vetési és betakarítási munkákkal, ám a szárazság tovább nehezítette az őszi vetések (búza, árpa, repce) kezdeti fejlődését Dél-Ausztráliában, Victoriában és Új-Dél-Wales déli részén. Ezzel szemben az északibb régiókban – például Észak-Új-Dél-Walesben és Dél-Queenslandben szórványos záporok (2–50 mm) öntözték az őszi vetéseket.
Ausztrália búza termését a 2025/26-os piaci évre 31 millió tonnára becsülik, ami közel 10%-kal elmarad az előző évi termésmennyiségtől. Az átlagos hozam 2,48 tonna lesz hektáronként az előrejelzések szerint.
Argentína
A hónap elején mérsékelt esők (10–50 mm) akadályozták a mezőgazdasági munkát az északi fő mezőgazdasági területeken, míg máshol a szárazabb idő lehetővé tette a betakarítás folytatását. Majd május második hetétől heves esőzések (25–200 mm) hátráltatták a gyapot betakarítását az északi területeken, valamint lassították a betakarítást Buenos Aires környékén is, ahol szintén 100, néhol 150 mm-t is meghaladó csapadék miatt tovább csúszott a szója és kukorica betakarítása. Ugyanakkor északon a hónap végén a gyapotföldek kissé felszáradhattak, ami elősegítette a további munkálatokat. Egész májusban tartósan meleg időjárás volt jellemző, a hőmérséklet gyakran 2–6 °C-kal az átlag felett alakult. A kormányzati adatok szerint május közepére a kukorica betakarítása 37 %-on állt, a gyapoté 30 %, míg a szója betakarításának 66 %-a történt meg. A gyakori csapadék kedvezőtlenül befolyásolta a betakarítási ütemet, egyes helyeken a hozamokat is veszélyeztethette.
Az ország kukoricatermését 0 2024/25-ös piaci évben 7,81 tonnás átlagos hektáronkénti hozam mellett 50 millió tonnára jelzik előre, ami kissé elmarad az előző évi terméstől.
Brazília
Brazília legfontosabb mezőgazdasági területein kedveztek az időjárási körülmények a másodvetésű kukorica hozamkilátásainak, miközben a búzavetéshez is javultak a feltételek. A május végi aratásra készülő régiókban a talajnedvesség fennmaradása pozitívan befolyásolhatja a terméseredményeket.
Az ország kukoricatermését a 2024/25-ös piaci évre 130 millió tonnára becsülik, ami 10%-kal magasabb az előző évi termésnél és az elmúlt 5 év átlagánál. Az átlagos hozamot 5,83 tonnára várják hektáronként. Brazíliában a kukoricát két szezonban termesztik, melyből az ún. safrinha termés a szója után másodvetésként kerül elvetésre, és az éves termelés mintegy 76%-át adja. A 2024-es szezonban a szezonális esők későn érkeztek, ami eltolta a szója vetését október elejére, és ezzel késleltette a kukorica vetését is. Ez veszélyeztette a safrinha termést, mivel az esős időszak májusban szokott véget érni, így kevesebb idő maradhatott volna a kukorica fejlődésére. Szerencsére azonban a csapadék május elejéig kitartott, ami kedvezően hatott a kukorica fejlődésére és javította a terméshozam kilátásait.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2025. május 28.
1. ábra
VHI Index 2025. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.
3. ábra
A 2025. április havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)
4. ábra
2025. ápriliss becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)
5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. májusban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék karikák: hideghullám,
narancs karikák: meleghullám, sárga pontozás: hőösszeg többlet)
6. ábra
A 2025. április 1. és május 17. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
A 2025. április 1. és május 17. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
9. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
10. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
11. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)