Átmeneti javulás után ismét romló körülmények

Az elmúlt hét közepétől folytatódott a változékony, az ilyenkor szokásosnál több fokkal hűvösebb időjárás. Múlt szerdán és csütörtökön sokfelé fordultak elő esők, záporok, helyenként zivatarok, majd pénteken és szombaton a nap első felében főként az ország keleti felében esett nagyobb mennyiség. Ezt követően már csak elszórtan fordultak elő záporok. A csapadék mennyiségében nagy területi különbségek alakultak ki, összességében az elmúlt tíz napban többnyire 10-40 mm hullott (1. ábra). Ez jelentős mennyiség, de hazánk túlnyomó részén még így is 10-40 mm-rel elmarad a 30 napos csapadékösszeg a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A felszín közeli talajréteg sokfelé átnedvesedett, a Dunántúlon maradtak szárazabb foltok (3. ábra). A mélyebb rétegekben is van nedvesség, így hazánk nagyobb részén jelenleg még éppen megfelelő nedvességviszonyok állnak a növények rendelkezésére (4. ábra), mezőgazdasági aszály nincs vagy enyhe mértékben van jelen foltokban (5. ábra).
A hőmérséklet múlt pénteken ismét visszaesett, szombaton keleten már csak 10-15 fokot mérhettünk. Az éjszakai fagyok ugyan már nem tértek vissza az utolsó fagyosszent, Orbán napjára, de vasárnap igen hűvös volt a hajnal (6. ábra). A hét legvégétől melegedés kezdődött, hétfőtől a csúcsértékek már 25 fok közelében alakultak.

Az őszi vetések az elmúlt bő egy hónapban csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce a legtöbb helyen már elvirágzott, a búza pedig kalászos (7. ábra). Az áprilisban és május nagy részén csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk, ezeken a területeken különösen jól jött a múlt heti eső. A három hete tartó hűvös periódus azonban nem kedvező ezekre a kultúrákra, kissé melegebbre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó számára fokozottan igaz, hogy rendkívül jól jött a csapadék, de a jelenleginél magasabb hőmérséklet kellene az optimális fejlődéshez. Az esők által megöntözött talaj azonban a gyomok növekedésének is nagyon kedvez.

A múlt hét második felében hulló csapadék miatt hazánk nagy részén gyakran volt tartósan vizes a növények levélének felülete. A szerdától vasárnap reggelig tartó időszak 60-80%-ára volt jellemző a nedves levélfelület, ami kedvező feltételeket teremt a gombás megbetegedések kialakulásához. Ezen a héten már csak kisebb területen fordult elő csapadék, többnyire szárazak voltak a levelek. Hosszabb párás időszak a múlt héten szerdáról csütörtökre virradóra éjszaka alakult ki, amikor sokfelé köd is képződött.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a hűvös idő miatt. Az anomália térképen hazánk területén még mindig többnyire pozitív eltérés mutatkozik, vagyis a vegetáció általában véve zöldebb az ilyenkor szokásosnál, de középhegységeinkben elmaradás is megfigyelhető (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 250 és 310 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés az elmúlt három hétben nagyon lelassult. A pillanatnyi értékek a tavalyiaktól mintegy 60-90 foknappal vannak elmaradva, és már a sokéves átlaghoz képest is nagy területen mutatkozik 10-40 foknapnyi hiány (9. ábra). Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen, a sokéves átlagtól pedig kis mértékben elmarad.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 10-50 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 100 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont ennyivel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, de az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg is sokfelé csak fele-harmada az optimális mennyiségnek.  
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban már nem tett jót. A hőösszeg jelenleg már kissé elmarad az optimális értéktől.

A folytatásban a hét végétől erőteljes melegedés kezdődik, csapadék azonban csak elszórtan érkezik. Ma keleten még sokfelé, majd hétfőn és kedden északon várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. Összességében országos kiterjedésű, jelentős csapadék a jövő hét közepéig nem valószínű, de ma keleten, a jövő hét elején pedig északon hullhat számottevő mennyiség. A talajokra a legtöbb helyen a nedvességvesztés lesz a jellemző. A gombás növénybetegségek terjedéséhez kedvező tartósan vizes levélzet nem valószínű. A jelenleg sokfelé erős északnyugati szél péntekre veszít erejéből, majd vasárnaptól kezdődően délnyugatira fordul és napközben nagy területen megélénkül. Megérkezik az igazi nyári meleg, a hőmérséklet csúcsértéke vasárnaptól már 30 fok közelében alakul majd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 29.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. május 28-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 28-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 27-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 27-én (%)

5. ábra
Mezőgazdasági aszályszint őszi kultúrákra 2025. május 28-án

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. május 25-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
NDVI anomália a 2025. május 9. és 24. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

9. ábra
A 2025. április 1-től május 27-ig összegzett, kukoricára vonatkozó hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól (foknap)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. május 28-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. május 28-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)