2025. júniusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek közt Alaszka északi részén, Kanada mezőgazdasági területein, az Egyesült Államok nyugati államaiban, Ausztráli nyugati, délnyugati felén valamint Franciaország nyugati partvidékén és Nagy-Britannia délkeleti tájain. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten az amerikai Középnyugaton, Nigériában, Kelet-Afrika több országában és Ausztrália délkelei és délnyugati tájain mutat (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például az USA keleti felén, Kanada keleti és nyugati területein, Kína keleti tájain valamint nagy területen Oroszországban is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrikában a Száhel-övezet keleti felén, Dél-Afrikában, Ausztrália jelentős részén, Európában és Törökországban igen nagy területen, az USA nyugati felén, Kanadában sokfelé, Brazília és Argentína jelentős részén. Ugyanakkor több esett az USA középső államaiban, Oroszország jelentős területein és Kína keleti mezőgazdasági területein (4. ábra). 

Európa
Hosszabb hőhullámok fordultak elő, akár 25 napon is 30 °C feletti hőmérséklettel az Ibériai-félsziget nagy részén, Franciaországban, Olaszországban, Kelet-Magyarországon, Nyugat-Ukrajnában, Romániában, a Balkánon, Törökország egyes részein és Észak-Afrika partvidékén. Egyes területeken, például Észak-Algériában, Szardínián és Dél-Törökországban a hőösszeg 10–20%-kal meghaladta a sokéves átlagot. Csapadékhiány sújtotta többek között a francia Loire-völgyet, Dél-Olaszországot, Kelet-Szlovéniát, Közép-Magyarországot és Törökország egyes részeit, ahol a lehullott csapadék gyakran nem érte el a sokéves átlag felét sem. Ugyanakkor csapadéktöbblet alakult ki a balti államokban, Románia középső részén, az Alpok térségében és Dél-Szicíliában, ahol a csapadék mennyisége a 150–250 mm-t is elérte. Hőmérsékleti hiány mutatkozott Észak-Romániában, Szlovákiában és Lengyelország, Litvánia, valamint Lettország nagy részén, helyenként –5 °C-os minimumokkal és szokásosnál több fagyos éjszakával. (5-7. ábrák)

Európai terméskilátások
Összességében jó terméshozamokra lehet számítani, különösen Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és a Balti államokban. Ugyanakkor tartós vízhiány csökkenti a terméshozamokat Nyugat-Belgiumban, Közép-Franciaországban, Kelet-Németországban, Nyugat-Lengyelországban és Magyarországon, főleg a tavaszi vetésű növények esetében. Észak-Olaszországban a túl sok csapadék, Dél- és Közép-Németországban pedig kártevők veszélyeztetik a termést. Kelet-Ukrajnában, Törökországban, Cipruson és a nyugat-maghrebi térségben a hosszan tartó szárazság és hőség súlyosan rontotta az őszi vetésű növények hozamát. Ezzel szemben a rizs számára kedvezőbbek a vízellátási feltételek, és a várható hozam meghaladja az elmúlt öt év átlagát. (8-13. ábrák)

Franciaország
Franciaország északi részén a május végi és június eleji csapadék javított a talaj nedvességtartalmán, így a tavaszi aszály ellenére a tavaszi vetések fejlődése nem szenvedett komoly károkat. A Loire folyótól délre kedvező körülmények uralkodtak mind az őszi vetésű, mind a nyári növények számára. Ezzel szemben Közép- és Nyugat-Franciaországban jelentős csapadékhiány lépett fel, ami hátrányosan érintette a tél végén fejlődésnek indult növényeket a szemkitöltési szakaszban. Délnyugat-Franciaországban a 32 °C feletti hőmérsékletek várhatóan lerövidítik a szemkitöltési időszakot, ezáltal csökkentve a terméspotenciált. Összességében a őszi vetésű növények hozamkilátásai enyhén javultak, míg a nyári növények hozama a sokéves átlagnak megfelelően alakul.

Németország
A tavasz eleje óta fennálló jelentős csapadékhiányt május végén részben enyhítette a visszatérő csapadék, különösen Dél-Németországban nőtt jelentősen a felső talajréteg nedvességtartalma. Azonban június második felében a nyárias meleggel párosuló száraz időjárás különösen Észak-Németországban veszélyezteti a tavaszi kalászosok szemkitöltési szakaszát. A csökkenő talajnedvesség a tavaszi és nyári növényekre is kockázatot jelent, bár ezek eddig a tavaszi árpa kivételével jól fejlődtek. Dél-Németországban a cukorrépa és a burgonya betegségei is terjednek, ami jelentős termésveszteséggel fenyeget, emiatt ezen növények terméskilátásait jelentősen, az ötéves átlag alá csökkentették.

Lengyelország
Kedvező időjárás uralkodott, a többnyire szezonális csapadék javította a talaj felső rétegének nedvességtartalmát, míg a szokásosnál hűvösebb hőmérséklet lassította a korábban felgyorsult növényfejlődést. Ez kedvezett a kalászosok virágzásának és a korai szemkitöltésnek, miközben a betegségek kockázata alacsony maradt. Május elején néhány napos fagyos periódus volt Észak- és Kelet-Lengyelországban, ami a repce virágzásának végét és a hüvelyképződést helyenként kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek következtében a repcehozamokra vonatkozó előrejelzést kissé csökkentették, míg a tavaszi vetésű gabonák hozamkilátásait enyhén felfelé módosították. A tavaszi és nyári növények jó állapotban vannak, hozamaik a sokéves átlag körül várhatók.

Románia
Májusban az átlag alatti hőmérséklet lassította az őszi vetésű növények fejlődését, ami kedvezett a virágzásnak és a szemképződésnek. Közép- és Kelet-Romániában a bőséges csapadék javította a talajnedvességet, ami kiemelkedő biomassza-felhalmozódást eredményezett a fő termőterületeken. Nyugat-Romániában is elegendő volt a vízellátás a növények megfelelő fejlődéséhez. A műholdas megfigyelések alapján a növényállapot továbbra is nagyon kedvező, még a június eleji hőhullám ellenére is, ezért a kalászos gabonák terméshozamát felfelé módosították, új rekordot várva. A nyári növények fejlődése májusban késést szenvedett, de a június eleji meleg felgyorsította a növekedést, így a kukorica és napraforgó hozamkilátásai jelenleg az átlag felett alakulnak.

Spanyolország és Portugália
Május elején a hűvös idő lelassította a növények fejlődését az Ibériai-félszigeten, meghosszabbítva az őszi vetésű gabonák virágzási és szemkitöltési fázisát, miközben a talajnedvesség kedvező maradt. Május közepétől viszont melegebb időjárás következett, két hőhullámmal és 35 °C feletti hőmérséklettel a délnyugati térségekben, ami felgyorsította a növekedést. A fő termőterületeken a növények állapota javult vagy megmaradt a kedvező szinten. A modellek és műholdas adatok szerint a biomassza-felhalmozódás jelentősen meghaladja az átlagot, megközelítve a 2020-as rekordot. A nyári növények kezdeti fejlődési késlekedését a május végi és június eleji meleg gyorsan ellensúlyozta, így ezek hozamai is a megszokott trendet követik.

Olaszország
Észak-Olaszországban a május közepéig tartó nedves időjárás elősegítette a kártevők és betegségek terjedését, míg a június közepi hőhullám hőstresszt okozott, ami csökkentette az őszi vetésű növények terméshozamát. A nyári növények azonban jól fejlődnek, a jó vízellátásnak és a közelmúltbeli meleg időnek köszönhetően sikerült részben behozni a tavaszi késéseket. Közép-Olaszországban a gabonák jól fejlődnek, különösen a keleti térségekben várhatók kiemelkedő hozamok, míg a nyugati régiókban a júniusi szárazság rontotta a terméspotenciált. Dél-Olaszországban, különösen Szicíliában, nagyon kedvezően zárult a durum búza termesztési szezonja. Az árpa és a kenyérbúza hozamát az ötéves átlag alá csökkentették, míg a durum búzáét továbbra is átlag felettinek várják, a nyári növények esetében pedig enyhén pozitív a kilátás.

Amerikai Egyesült Államok
Június első felében az USA középső és keleti államainak nagy részén gyakori és intenzív esőzések akadályozták a nyári növények vetését és az őszi búza aratását, különösen a déli államokban. Az Oklahoma térségétől az Alsó-Középnyugatig terjedő sávban helyenként 50–100 mm csapadék hullott, míg Floridában is jelentős esők estek. Ezzel szemben a nyugati államokban – különösen Kaliforniában, Nevadában és a Nagy-medencében – forró és száraz idő uralkodott, ami csökkentette a talajnedvességet, fokozta az öntözési igényeket. Délnyugaton a szokatlan júniusi záporok csekély aszálycsökkentő hatással bírtak. A hónap közepén a keleti államokban folytatódó csapadékos időjárás tovább késleltette a mezőgazdasági munkákat, a déli államokban az árvíz is problémákat okozott. Ugyanakkor a nyugati államokban a száraz és meleg időjárás kedvezett a szántóföldi munkáknak, bár a csökkenő talajnedvesség egyre nagyobb aggodalomra adott okot. A hónap végén a nyugatról kelet felé terjeszkedő magasnyomás forró időjárást hozott a síkságokra és a Középnyugat államaiba, a hőmérséklet még Dél-Dakotában is elérte vagy meghaladta a 38 °C-ot. A korábbi esők viszont még támogatták a nyári növények fejlődését. A Sziklás hegységtől keletre azonban heves zivatarok alakultak ki erős széllel, jégesővel, lokális tornádókkal, melyek komoly károkat is okoztak, például Észak-Dakotában 130–160 km/h-s szél söpört végig. Összességében a nyári növények keleten és középen elegendő csapadékot kaptak, míg nyugaton az öntözés szerepe tovább nőtt, a szélsőséges időjárás pedig fokozta a termésbiztonság kockázatait.
Az országos statisztikák szerint június 22-én a kukorica állományok 70%-a volt jó vagy kiváló állapotban, és ez az arány a legjelentősebb kukorica termelő államban, Iowában a 83%-t is elérte. Ugyanekkorra az őszi búzának 19%-át aratták le, ami jelentős késésnek számít a tavalyi évhez és az elmúlt öt év átlagához képest, ráadásul az állományoknak mindössze 49%-a jó vagy kiváló állapotú, és ez az arány a legnagyobb búzatermelőnek számító Kansas államban csak 45%.

Közép-Ázsia
Észak-Kazahsztánban és Oroszország középső régióiban rendszeres záporok és zivatarok (5–60 mm) biztosították a megfelelő talajnedvességet a tavaszi gabonák (búza, árpa) és nyári növények vegetatív fejlődéséhez. Bár a hőmérséklet az átlaghoz képest 3–7 °C-kal magasabb volt, a jó vízellátottság miatt ez nem okozott jelentős károkat a növények fejlődésében. Délebbre, Üzbegisztánban és a környező országokban a száraz, napos idő kedvezett a gyapot fejlődésének és az őszi búza betakarításának. Ugyanakkor néhány rendkívüli zápor (10–40 mm) előfordult, főként Kirgizisztánban, valamint Üzbegisztán nyugati és keleti részein, ami átmenetileg csökkentette az öntözési igényt. A gyapot a legtöbb térségben a szokásos ütemben fejlődött, de Dél-Kazahsztánban közel egy héttel előrébb tartott a fejlődésben. Összességében a júniusi időjárás támogatta a gabonafélék és gyapot növekedését, érését, bár a melegrekordok mellett a vízellátottság fenntartása kulcsszerepet játszott a kedvező kilátások megőrzésében.

Kelet-Ázsia
Júniusban a Kínai-alföld egyes részein a szárazabb időjárás kedvezett az őszi búza érésének és betakarításának. Ezzel szemben Dél- és Közép-Kína több tartományában csapadékos volt az idő, többfelé igen heves esők is előfordultak (100–225 mm), ami segítette a nyári növények fejlődését. A Wutip tájfun is intenzív esőzéseket hozott Dél-Kínába, míg a Jangce folyótól délre fekvő régiókban a monszunesők kezdetével bőséges vízellátottság alakult ki, főként rizs számára. Északkelet-Kínában a kukorica és szója vegetatív fejlődéséhez megfelelő mennyiségű csapadék hullott (10–100 mm). A Koreai-félszigeten rendkívül heves esőzések voltak, egyes helyeken meghaladva a 200 mm-t, míg Japánban mérsékeltebb mennyiség (10–320 mm) esett. A hőmérsékletek általában az átlag felett alakultak: a Kínai-alföldön gyakoriak voltak a 30–37 °C közötti nappali maximumok, míg Japánban és a Koreai-félszigeten a 28–33 °C közötti értékek voltak jellemzőek. Összességében az időjárás kedvezett a nyári növények fejlődésének, bár a szélsőséges esőzések helyenként gondot okozhattak.

Ausztrália
Június elején két ciklon hozott csapadékot, amelyek közül a második jelentősebb esőzéseket okozott Nyugat-Ausztrália szárazabb vidékein (10–60 mm), valamint a Murray-folyó völgyében is, elősegítve az őszi vetések kelését. Dél-Ausztrália belsőbb térségei és Új-Dél-Wales déli részei azonban kimaradtak a csapadékból, tovább fokozva a szárazságot. A hónap közepén az esők már csak Dél- és Nyugat-Ausztrália déli peremvidékeit érintették (5–20 mm), míg a keleti mezőgazdasági területek túlnyomórészt szárazak maradtak. A hőmérséklet többnyire az átlag körül alakult, de Victoria és Új-Dél-Wales területén fagy közeli minimumok is előfordultak, és az ilyenkor szokásosnál több fokkal hidegebb volt. Az időszak végén  napsütéses, de hűvös idő volt az uralkodól, ami elősegítette a gabonák és olajnövények fejlődését, de a tartós csapadékhiány tovább súlyosbította a helyzetet Dél-Ausztráliában és Victoriában. A VHI (Vegetation Health Index) műholdas index történelmi mélypontra süllyedt Dél-Ausztráliában és Victoria államban, jelezve a súlyos aszályt, míg Új-Dél-Wales északi részein kedvezőbb állapotokat mutatott. A hónap végén érkező hidegfront Nyugat-Ausztrália part menti térségeiben hozott jelentősebb esőt (30–95 mm), amely részben javította a talajnedvességet az ottani őszi vetések számára.

Mexikó
A hónap elején a déli fennsík kukoricaövezete végre számottevő csapadékot kapott (10–50 mm, helyenként több is), amely nagyban segítette a frissen vetett kukorica és más nyári növények fejlődését. A csapadék intenzitása később is fennmaradt, helyenként a trópusi viharok – például a Dalila és a június 19-én partot érő Erick hurrikán – hatására a Csendes-óceán partvidékén 100–400 mm eső is lehullott. A déli és keleti régiókban a sok eső segítette a mezőgazdaságot, például a cukornádtermő területeken, ugyanakkor áradásokat is okozott. A csapadékosabb területeken a hőmérséklet az átlag alá esett, míg az északnyugati, aszály sújtotta térségekben továbbra is szárazság és hőség uralkodott, gyakran 40°C feletti csúcsértékekkel. A tartós aszály miatt ezekben a régiókban a vízkészletek tovább apadtak, súlyosan érintve az öntözésre szoruló gazdálkodást.

Kanada
Júniusban a kanadai préri időjárása jellemzően meleg és többnyire száraz volt, különösen a hónap első felében. Június elejére a vetési munkák gyakorlatilag befejeződtek, a kedvező időjárás – enyhe hőmérséklet és szórványos esők – elősegítette a tavaszi gabonafélék és olajos növények gyors fejlődését. A nyugati préri területeken a hőmérséklet több napon is meghaladta a 30°C-ot, míg az eső mennyisége általában 10 mm alatt maradt. Június közepén Alberta és Saskatchewan egyes részein jelentős, 10–80 mm közötti csapadék hullott, ami ugyan lassította a mezőgazdasági munkákat, de enyhítette az aszályt. Ezzel szemben Manitoba nagy részén a meleg, száraz időjárás tovább gyorsította a növények fejlődését, de a száraz talaj sokat rontott a legelők és a nyári növények állapotán. A hőmérséklet többnyire 2–4°C-kal az átlag felett alakult, különösen a déli területeken. Kanada délkeleti mezőgazdasági területein a többnyire száraz, meleg időjárás kedvezett a tavaszi vetések befejezésének, valamint a nyári és őszi vetésű növények fejlődésének. A hónap első felében az alacsony csapadékmennyiség (gyakran 5 mm alatt) elősegítette a munkavégzést, bár az Ontario-tavak térségében 10–25 mm eső is hullott. A változékony széljárás következtében azonban erdőtüzek füstje borította el Kelet-Kanada egyes részeit, rontva a levegőminőséget. A hónap végén Délnyugat-Ontarióban 10–50 mm csapadék hullott, ami kedvezett a növényeknek, de korlátozta a szántóföldi munkákat. A legtöbb térségben bőséges talajnedvesség állt rendelkezésre, a 1–2°C-kal melegebb idő pedig a növények gyors fejlődését eredményezte.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2025. június 26.

1. ábra
VHI Index 2025. június második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. június második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. május havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. május becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. május 1. és június 14 között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék karikák: hideghullám,
narancs karikák: meleghullám, sárga pontozás: hőösszeg többlet)

6. ábra
A 2025. május 1. és június 14. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2025. május 1. és június 14. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

9. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

10. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

11. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

12. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

13. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)