HungaroMet: 2025. augusztus 26. 15:56
2025. augusztusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek közt Brazília keleti, Agrentína déli részén, de sokfelé Nyugat-Európában is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten csak Nigéria térségében lát, a hazai aszályt például nem mutatja (2. ábra). A becsült júliusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például Észak-Amerika és Ázsia keleti részén, de sokfelé Európában is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között a Földközi-tenger keleti medencéjének környékén, Spanyolországban, Európa északi területein, de Brazília és Argentína jelentős részén is. Ugyanakkor több esett az USA északi államaiban, sokfelé Európában és Dél-Ázsiában (4. ábra).
Európa
A 2025. július 1. és augusztus 16. közötti nyári időszakot Európa nagy részén forró időjárás jellemezte, amelyhez a déli régiókban jelentős csapadékhiány és erdőtüzek társultak. Ugyanakkor Észak-, Kelet-Európában, valamint néhány közép- és nyugat-mediterrán térségben egy magassági hidegörvény az átlagosnál csapadékosabb körülményeket okozott (5. ábra).
- Hőhullámok uralkodtak Európa nagy részén. Több mint 25 forró nap (amikor a napi maximum meghaladta a 35 °C-ot) fordult elő az Ibériai-félsziget déli részén, a Balkán déli részén, Törökország nyugati és déli területein, valamint Észak-Afrika nagy részén (6. ábra).
- Hőmérsékleti többlet jelentkezett a nyugat-ibériai térségben, Dél-Romániában, Bulgária nagy részén, Görögország egyes területein, Törökország nagy részén, Írország jelentős területein, valamint Észak-Svédországban és Finnországban. Ezeken a területeken az átlagos napi hőmérséklet a sokéves átlagnál akár 3 °C-kal magasabb volt.
- A magasabb hőmérsékletet jelentős csapadékhiány kísérte az Ibériai-félsziget északnyugati részén, Dél-Franciaországban, Dél-Romániában, Bulgária nagy részén, Görögországban, a Fekete-tenger partvidékén, valamint Törökország keleti régióiban. Sok térségben erdőtüzek is előfordultak (7. és 8. ábra).
- Csapadéktöbblet jelentkezett a dán szigeteken, Észak- és Északkelet-Németországban, Észak-Lengyelországban, Románia északi részén, Olaszország északi és középső területein, a spanyol mediterrán partvidéken. Kisebb mértékben a balti országokban, Nyugat-Ukrajnában és az Alpok térségében is az átlagot meghaladó csapadék hullott. Több régióban a teljes csapadékmennyiség 150–250 mm volt (az Alpokban ennél is több), ami legalább 90 mm-rel meghaladta a sokéves átlagot.
Terméskilátások
A forró és száraz időjárás Dél- és Kelet-Európa-szerte súlyosan érintette a nyári kultúrákat, így a kukoricát, a napraforgót és a szóját. A tartós aszály Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Dél-Ukrajnában és Törökországban visszafordíthatatlan terméskiesést okozott az öntözés nélküli gazdálkodásban. A hőség és a csapadékhiány Magyarországon és Kelet-Horvátországban is csökkentette a terméskilátásokat.
Ezzel szemben Nyugat- és Észak-Európában kedvezőbbek voltak a feltételek. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Észak-Franciaországban, a Benelux-államokban, Németországban és Lengyelországban a megfelelő csapadékellátottság és a mérsékelt hőmérséklet – noha előfordultak hőhullámok is – támogatta a nyári növények fejlődését. Itt a terméskilátások jellemzően a ötéves átlag körül vagy afölött alakulnak. Az északi térségek gyepei is jó állapotban vannak.
Az őszi vetések szezonja véget ért, a kilátások nagyrészt megerősítik a korábbi pozitív előrejelzéseket. Csak a balti államokban okozott problémát a betakarításban a túl sok csapadék (9-17. ábrák).
Franciaország
Az őszi és tavaszi gabonák jó termést adtak, a hozamok az ötéves átlag körül vagy felett alakulnak. A nyári kultúráknál azonban a déli területeket érintő aszály és hőség miatt a kilátások gyengébbek, így összességében a nyári termések kissé az átlag alatt várhatók.
Németország
Az őszi vetések jó mennyiséget és minőséget adtak, a legtöbb termény az átlag felett teljesített. A nyári kultúrák azonban vegyes képet mutatnak: a kukorica és szója állapota sokat javult a júliusi csapadék után, de a burgonya és cukorrépa hozama a kártevők miatt az átlag alatt marad.
Lengyelország
Az átlagosnál több csapadék és a magasabb hőmérséklet segítette az őszi kultúrákat, így átlag felettiek a hozamok. A júliusi sok csapadék azonban többfelé minőségi romlást okozott. A nyári növények jó feltételek mellett fejlődnek, a hozamok az ötéves átlag körül várhatók.
Románia
A déli és nyugati régiókban a hosszan tartó aszály és hőség jelentős károkat okozott a kukoricában és napraforgóban, a hozamok messze az átlag alatt lesznek. Az északkeleti térségekben kedvezőbb a helyzet, de ez nem ellensúlyozza az országos veszteségeket.
Spanyolország és Portugália
Az őszi gabonák kiváló eredményeket hoztak, különösen Spanyolországban, ahol az elmúlt 10 év legjobb termését aratták. A nyári kultúrákat azonban az újabb, az augusztusi hőhullám kedvezőtlenül érintette, így a hozamok az ötéves átlag körül vagy kissé alatta várhatók.
Olaszország
Az északi régiókban a gyakori nyári csapadék és mérsékelt hőmérséklet segítette a kukorica és a szója fejlődését. Összességében a nyári növények hozamai az átlag körül vagy kissé felette várhatók.
Amerikai Egyesült Államok
A nagy kiterjedésű ország időjárása változatosan alakult az elmúlt hetekben, de különösen nagy szélsőség nem fordult elő. A nyugati területeket csapadékhiány és aszályos körülmények jellemzik. Texas déli, délnyugati részén is aszály van, ettől keletebbre azonban többnyire kedvező, de legalábbis nem kritikusan alacsony a talajnedvesség.
Augusztus 17-ig az ország őszi búzájának 94%-át betakarították, ami 2 százalékponttal elmarad a tavalyitól és 1 százalékponttal az 5 éves átlagtól. Búzából idén 52 millió tonna össztermést várnak, ez 2%-kal kevesebb a tavalyinál, a termésátlag 3,5 t/ha körüli, a vetésterület pedig 14,8 millió hektár, mely 5%-kal elmarad a 2024-es értéktől.
A kukorica állományok 71%-át jó vagy kiváló minősítésűnek értékelték augusztus 17-én, Iowában – a legnagyobb kukoricatermelő államban – 86% volt jó vagy kiváló. Aszály a kukorica termő vidékeknek mindössze 5%-át sújtja. Idén rekord termés várható: 424 millió tonna (csaknem 12 t/ha termésátlag), mely 13%-kal haladja meg a 2024-es termésmennyiséget.
Augusztus 17-én a szója 68%-ajó vagy kiváló állapotú volt. Ebből a növényből is rekordtermést várnak (3,6 t/ha), de a vetésterület kissé (7%) elmarad a tavalyitól, így az összetermés nem lesz rekord, 116 millió tonna körül valószínű.
Indonézia
Az USDA Indonézia 2024/25-ös gazdasági évre vonatkozó kukoricatermését 13,2 millió tonnára becsüli, ami 4%-kal magasabb a 2023/24-es évhez képest. A betakarított területet 3,5 millió hektárra teszik, ami 5%-kal alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. A hozamot rekord mértékűre, 3,77 t/ha-ra becsülik, ami 10%-os növekedés az előző évhez képest.
Indonéziában egyébként a kukoricát három ciklusban vetik. A fő ciklus az esős évszakban, októberben kezdődik, ezt két száraz évszaki vetés követi, márciusban és júliusban. Az idei szezonban a kedvező múlt októberi időjárás lehetővé tette, hogy az esős évszakban vetett kukorica ideális körülmények között fejlődjön. A rekord hozamhoz a hibrid fajták nagyobb mértékű használata is nagyban hozzájárul.
Kína
Az USDA Kína 2025/26-os gazdasági évre vonatkozó búzatermését 140,0 millió tonnára becsüli, ami az előző évhez képest gyakorlatilag változatlan, ugyanakkor 2 százalékkal meghaladja az 5 éves átlagot. A vetésterületet 23,6 millió hektárra becsülik, ami csaknem megegyezik az előző évivel. A hozam 5,93 tonna/hektár, ami az előző évhez viszonyítva lényegében változatlan, és mintegy 2 százalékkal magasabb az 5 éves átlagnál.
Kínában az őszi búzát jellemzően szeptember közepétől október végéig vetik; a betakarítás május közepén kezdődik és június végéig tart. Az őszi búza a teljes országos búzatermelés 95%-át adja, míg a tavaszi búza 5%-ot képvisel; utóbbit március–áprilisban vetik, és augusztus–szeptemberben aratják. Az idei szezonban többnyire kedvezőek voltak az időjárási feltételek a búza számára.
Ausztrália
Záporok voltak a nyugati és déli termőterületeken, ellentétben Kelet-Ausztrália száraz viszonyaival. Új-Dél-Walesben és Dél-Queenslandben száraz volt az idő, ami elősegítette a vegetatív állapotú őszi gabonák és olajos növények fejlődését, de ha nem érkezik komolyabb eső, akkor aszályos körülmények is kialakulhatnak. Délen és délkeleten jó, nyugaton kiválóak a feltételek a növekedésben lévő búza és árpa, valamint a virágzás elején járó repce számára.
Mexikó
Augusztus elején trópusi viharok közelítették meg az országot nyugati irányból, majd ezt követően intenzív záporok és az aktív észak-amerikai monszuncirkuláció kiterjedt, összességében kedvező csapadékot hozott Mexikóban. A legjelentősebb esők a déli fennsík kukoricaövében és Északnyugat-Mexikó egyes részein hullottak. Hasonló mennyiségeket figyeltek meg Délkelet-Mexikó nagy részén is, beleértve a Yucatán-félszigetet. Ezzel szemben Északkelet-Mexikó nagy részén forró, száraz idő uralkodott.
Kanada
Kanadai Prérin augusztus elején között kiterjedt esők (10–80 mm) javították a talajnedvességet és segítették az állományokat, de a tavaszi vetésű kalászosokra sok helyen már későn érkeztek. A déli prériken a pangó víz és a vizes táblák lassították vagy megállították a betakarítás korai szakaszát. A délnyugati prérik nagy része aszálymentes, míg északon és keleten sok mezőgazdasági körzetben mérsékelt–súlyos–rendkívüli aszály volt. Augusztus közepe aszályt enyhítő esőket hozott az északi prérikre, de a tavaszi kalászosok és olajosok jelentős része számára már későn érkezett.
Délkelet-Kanadában meleg, napos, száraz idő volt a jellemző augusztus eddig eltelt időszakában, mely felgyorsította a nyári kultúrák fejlődését, de csökkentette a talajnedvességet, és egyre fokozódó aszály alakult ki.
Brazília
Az USDA Brazília 2025/26-os gazdasági évre vonatkozó búzatermését 7,5 millió tonnára becsüli, ami 5 százalékkal elmarad az előző évitől és 7 százalékkal az ötéves átlag alatt van. A betakarított területet 2,6 millió hektárra teszik, ami 15 százalékkal kevesebb az előző évhez viszonyítva, és 12 százalékkal az ötéves átlag alatt. A hozamot 2,88 tonna/hektárra becsülik, ami 12 százalékkal elmarad az előző évitől, de 5 százalékkal meghaladja az ötéves átlagot.
Bár a hozamok növekednek Brazíliában, a búzatermelés éves összevetésben csökken. Két éve Rio Grande do Sul államban a túlzott csapadék károsította az állományokat, míg a tavalyi termést Paranában az aszály apasztotta (e két állam együtt az országos termelés 84 százalékát adja). Az idei szezonban is visszaesett a termelés a kedvezőbb időjárási feltételek ellenére, mivel a gazdák — az elmúlt évek gyengébb piaci bevételei és alacsonyabb jövedelmezősége miatt — visszafogták a búzavetést. A búzától való elfordulás gyakorlatilag minden államban megfigyelhető, aminek következtében az országos vetésterület és a hozzá tartozó termelés öt éve nem látott mélypontra süllyedt.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2025. augusztus 26.
1. ábra
VHI Index 2025. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.
3. ábra
A 2025. július havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)
4. ábra
2025. július becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)
5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. július 1. és augusztus 16. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, narancs karikák: meleghullám,
sárga pöttyök: hőösszeg többlet)
6. ábra
A 2025. július 1. és augusztus 16. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
A 2025. július 1. és augusztus 16. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2025. július 1. és augusztus 16. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
14. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
15. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
16. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
17. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)