HungaroMet: 2025. szeptember 24. 21:42
2025. szeptemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek közt Brazília keleti, Agrentína déli részén, de nagy területen az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában valamint a Fekete-tengertől északra elterülő területekrn is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten csak a Száhel övezetben és Ausztrália délkeleti részén mutat (2. ábra). A becsült júliusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például az USA délkeleti államaiban, Európában az Alpok térségében, nagy területen Oroszország déli részén valamint Ázsia keleti részén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között a Földközi-tenger nyugati medencéjének környékén, jelentős területeken Ausztráliában, Afrika déli országaiban, de Brazília jelentős részén is. Ugyanakkor több esett az USA középső államaiban, Nyugat- és Kelet-Ausztráliában, Közép- és Dél-Ázsiában (4. ábra).
Európa
A 2025. augusztus 1. és szeptember 13. közötti késő nyári időszakot Európa nagy részén változékony időjárás, az átlagosnál magasabb hőmérsékletek és a szokásosnál szárazabb körülmények jellemezték, miközben az Alpokban és a környező térségekben az átlagot meghaladó csapadékot tapasztaltak.
- Hőhullámok uralkodtak Európa jelentős részén. Több mint 5 hőségnap (amikor a napi maximum meghaladta a 30 °C-ot) fordult elő Európa Közép-Németországtól délnyugatra eső részén valamint Kelet-Lengyelországtól délre elterülő részén, Törökország keleti és déli területein, valamint Észak-Afrika nagy részén. (5. ábra)
- Hőmérsékleti többlet jelentkezett Törökországban, Spanyolország nagy részén és Marokkó középső tengerparti térségében. Ezeken a területeken a napi átlaghőmérsékletek az 1991 óta mért három legmelegebb érték közé tartoztak, és a vizsgált időszak napjainak több mint felében a napi maximum-hőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot. (6. ábra)
- Csapadékhiány jellemezte az Ibériai-félsziget nagy részét, Németország északi és keleti területeinek egy részét, Lengyelország legkeletibb vidékeit, valamint Magyarország déli középső térségét. Hasonló hiány mutatkozott továbbá Ukrajna középső és déli, Románia déli, Bulgária, Görögország északkeleti és déli részein, valamint Törökország középső, északi, déli és legkeletibb régióiban. Helyenként csapadékdeficitet észleltek Marokkó és Tunézia északi területein is. A legtöbb említett térségben a teljes csapadékmennyiség nem érte el a 30 mm-t, ami kevesebb, mint a fele a sokéves átlagnak. (7. és 8. ábra).
- Ezzel szemben csapadéktöbbletet figyeltek meg az Alpok tágabb térségében, amely dél felé Közép-Olaszországig, nyugat felé pedig Délkelet-Franciaország nagy részéig terjedt. Helyenként Nyugat-Németországban valamint Luxemburgban is jelentkezett a többlet. Ezekben a régiókban a teljes csapadékmennyiség elérte a 250 mm-t (helyenként ennél is többet), ami a sokéves átlaghoz képest 50–150%-os (helyenként ennél is nagyobb) többletet jelentett.
Terméskilátások
A délkelet-európai nyári aszály és az ismétlődő hőhullámok visszafordíthatatlan terméskiesést okoztak Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Törökország egyes részein. Leginkább a nyári kapásnövények, például a kukorica és a napraforgó érintettek, amelyek terméskilátásai jelentősen elmaradnak az ötéves átlagtól. Másutt a hőhullámok és száraz időszakok mérsékelt, csapadékosabb periódusokkal váltakoztak, ami összességében kedvező feltételeket biztosított a növényállomány számára. Nyugat- és Közép-Európában változatos, de összességében stabil hozamokat várnak, míg Észak-Európában az átlag feletti betakarítás várható. Az Ibériai-félszigeten az öntözés révén sikerült fenntartani a kielégítő terméskilátásokat.
A rizs összesített terméskilátásai kedvezőek: Olaszország, Spanyolország, Portugália és Franciaország erős terméspotenciált mutatnak, ugyanakkor Dél-Spanyolországban, Bulgáriában, Romániában és Görögországban gyenge vagy közepes hozam várható. Az EU teljes rizstermése az előrejelzések szerint 6%-kal haladja meg az ötéves átlagot. (9-15. ábrák).
Franciaország
Összességében a délnyugati, keleti és északi térségek kedvező-kielégítő kilátásai ellensúlyozzák a nyugati országrészben várható alacsony kukoricahozamokat, így az országos szintű termés előrejelzés továbbra is az ötéves átlag körül alakul. A napraforgó hozam előrejelzését azonban lefelé módosították, mivel ez a növény döntően a nyugati régiókban kerül termesztésre. Az északi térségekben a cukorrépa és a burgonya kezdetben kedvező fejlődést mutatott, ám az augusztusi korlátozott csapadék hatására a kilátásokat lefelé kellett módosítani, kissé az ötéves átlag alá.
Németország
A cukorrépa és a burgonya hozam előrejelzése továbbra is az ötéves átlag alatt marad, míg a kukorica várható termése ahhoz közeli szinten alakul. A tavaszi vetésű növények előrejelzését azonban felfelé módosították, az ötéves átlag fölé, a betakarítás során tapasztalt rendkívül kedvező körülményeknek köszönhetően.
Lengyelország
Az adott időszakban az átlagosnál több csapadék hullott Nyugat-Lengyelországban, az ország fő szemeskukorica- és cukorrépa-termesztő térségeiben. Az átlagoshoz közeli hőmérsékletek megfelelő talajnedvesség ellátottságot biztosítottak, és kedvező feltételeket teremtettek a nyári növények számára a szemfejlődés szakaszában. Ezzel szemben Kelet-Lengyelországban jelentős csapadékhiány és az átlag feletti hőmérséklet volt jellemző. Bár súlyos hőstressz nem alakult ki, a korlátozott vízellátás kedvezőtlenül hatott a silókukorica és a napraforgó fejlődésére a keleti térségekben. Ennek következtében a szemeskukorica és a cukorrépa hozam előrejelzését felfelé módosították, ugyanakkor a silókukorica és a napraforgó várható termését lefelé korrigálták. Összességében a nyári növények hozamkilátásai továbbra is összhangban maradnak az ötéves átlaggal.
Románia
A burgonya és a cukorrépa hozam előrejelzéseit, amelyeket elsősorban az elegendő csapadékkal rendelkező középső és északkeleti régiókban termesztenek, növelték. A repce vetése augusztus utolsó dekádjában kezdődött, de a déli területeken a száraz talajfelszín, máshol pedig a szeptember első felét jellemző csapadékos idő hátráltatta a munkát.
Spanyolország és Portugália
A napraforgó betakarítása a déli régiókban befejeződött, és az északi területeken elkezdődött. A kukoricát is elkezdték már betakarítani délen, míg északon még nem érett be teljesen a növény. A burgonya betakarítása is folyamatban van, a korai fajtákat az északnyugati régiókban már szedik. A nyári kultúrák hozamait az ötéves átlag körülire vagy attól kissé alacsonyabbra várják, azonban a siló kukorica várható hozama, amelyet főként Galíciában termesztenek, csökkentésre került.
Olaszország
Összességében a nyári kultúrák szeptemberi hozam előrejelzése az augusztusihoz képest emelkedett, és az ötéves átlag körül, illetve azt meghaladó szinten alakul, köszönhetően az északi területeken a növények kedvező fejlődésének.
Ukrajna
Az ország nagy részén az átlagosnál szárazabb körülmények uralkodtak. A hőmérséklet augusztus végéig kissé az átlag alatt maradt, ezt követően azonban az átlagot meghaladó értékeket mértek. Bár a talajnedvesség szintje a nyugati és északi területeken megfelelő maradt a júliusi csapadéknak köszönhetően, a déli és keleti régiókban a szárazság fokozódott, ami negatívan befolyásolta a nyári kultúrák fejlődését. A szója betakarítása augusztus végén elkezdődött, a takarmánykukorica betakarítása pedig szeptember elején indult. Országos szinten mind a takarmánykukorica, mind a szója esetében az átlag feletti hozamokra számítanak.
Oroszország
A tavaszi búza aratása folyamatban van. Az őszi és tavaszi búza össztermését 85 millió tonnára várják, melynek körülbelül háromnegyede őszi, negyede tavaszi búza, és nem tartalmazza a Krímből származó termést. A teljes búzatermés hozamát rekordnak számító 3,21 tonnára becsülik hektáronként, ami 9%-kal magasabb az előző évhez képest. A betakarított terület összesen 26,5 millió hektár, ami 5%-kal több az előző évinél.
A kukoricatermést 5,64 tonnás hektáronkénti hozam mellett 14,1 millió tonnára várják. A hozamot hónapról hónapra lefelé módosították a szezon kezdete óta fennálló kedvezőtlen időjárás miatt. A tartós szárazság és a megfelelő talajnedvesség hiánya, különösen Oroszország déli és Észak-Kaukázusi körzeteiben okoz problémákat.
Amerikai Egyesült Államok
Szeptember első hetében több hidegfront hozott záporokat az USA keleti felére, míg nyugaton egy korábbi hurrikán nedvessége okozott helyenként kiadós esőt. Az ország nagy részén azonban száraz idő segítette a mezőgazdasági munkákat és a nyári növények érését. A hőmérsékleti viszonyok erősen eltértek: a középső és keleti területeken hűvös, nyugaton pedig szokatlanul meleg idő uralkodott. Ezt követően a keleti államok többségében száraz és hűvös idő támogatta a betakarítást, kivéve Floridát, ahol kiadós esők hullottak. A nyugati és középső régiókban szórványos záporok jelentkeztek, míg a hőmérsékleti anomáliák fokozatosan kelet felé tolódtak. A hónap közepén a közép-nyugati és síksági területeken jelentős csapadék javította a talajnedvességet, de több keleti és déli államban tovább folytatódott az aszályos idő. A nyugati partvidéken egy trópusi vihar maradványaiból érkezett szokatlan csapadék, de több térség továbbra is száraz maradt. A hőmérséklet az ország nagy részén az átlag fölött alakult, különösen a Mississippi-völgyben és az északi államokban, míg az Atlanti-partvidék környékén hűvösebb idő volt jellemző.
Az országos statisztikák szerint szeptember 21-én a kukoricaállományok 66%-a volt jó vagy kiváló állapotban, míg a legnagyobb kukoricatermesztő Iowa államban ez az arány eléri a 74%-ot is. Az őszi búza vetését is elkezdték már, sót szeptember 21-re az állományok egy kis része már ki is kelt.
Közép-Ázsia
Szeptember elején a tavaszi gabona termesztő övezet keleti részén csapadékosabb időjárás volt jellemző, míg Észak-Kazahsztánban szárazabb körülmények uralkodtak. Közép-Ázsia felett egy lassan mozgó ciklon 25–120 mm csapadékot hozott Kelet-Kazahsztántól Szibéria egyes részeiig, ami lassította a tavaszi gabona száradását és betakarítását. Ezzel szemben Észak-Kazahsztánban és a közeli orosz területeken viszonylag száraz idő segítette a gabona száradását és a korai betakarítást. A déli régióban, Üzbegisztánban és környező államokban napos idő és az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet gyorsította a gyapot érését és betakarítását.
Kelet-Ázsia
Szeptember első három hetében Kelet-Ázsiában jelentős csapadékot okoztak a trópusi viharok és a monszun, különösen Dél-Kínában, Japánban és a Koreai-félszigeten, ahol több helyen 200–300 mm eső hullott. Ezzel szemben Észak-Kínában, Mongóliában és néhány déli térségben szárazabb körülmények uralkodtak, gyakran 10 mm alatti heti csapadékkal. Az időjárás szokatlanul meleg maradt, a hőmérsékletek többnyire 1–6 °C-kal az átlag felett alakultak, a nappali maximumok sokfelé elérték a 35–40 °C-ot. Az éjszakai lehűlések azonban, különösen Kína északi részein és Hszincsiangban, kedvezőbb feltételeket teremtettek a mezőgazdasági növények éréséhez és a gyapot fejlődéséhez.
Ausztrália
Szeptember első három hetében kedvező csapadékviszonyok támogatták az őszi gabonák és olajos magvak fejlődését. Nyugat-Ausztráliában egy hidegfront és későbbi záporok tartósan jó kilátásokat biztosítottak a reproduktív állapotú búza, árpa és repce számára. Közép- és délkelet-Ausztráliában mérsékelt, helyenként heves esők javították a talajnedvességet, különösen Új-Dél-Wales és Victoria térségében. Az ország legtöbb termesztőkörzetében a hőmérséklet az átlagosnak megfelelő volt, csak átmenetileg fordult elő a megszokottnál melegebb idő a hidegfrontok érkezése előtt. Összességében a csapadékos időszak erősen támogatta a gabonafélék és olajos növények jó terméskilátásait.
A 2025/26-os piaci évre Ausztrália búza termelését 2,72 tonnás hektáronkénti hozam mellett 34,5 millió tonnára becsülik. Ez az érték egy kicsit meghaladja az elmúlt öt év átlagát.
Kanada
Szeptember elején a kanadai préri területén hirtelen lehűlés és fagyok jelentkeztek, amelyek azonban kevés kárt okoztak, mivel a betakarítás már előrehaladott állapotban volt. A következő héten visszatért a nyárias meleg, a hőmérséklet több fokkal az átlag felett alakult, ami kedvezett a mezőgazdasági munkáknak és a betakarítás gyorsításának. A hónap közepére a főbb növények aratása már 50–60%-ban befejeződött, és a meleg, száraz idő tovább támogatta a munkálatokat, csak helyenként fordultak elő záporok. A terméskilátások összességében kedvezően alakultak, ugyanakkor a közeljövőben csapadékra lesz szükség a nyugati területeken az őszi vetések sikeres keléséhez. Az ország délkeleti termőterületein szeptember elején a hűvös, csapadékos idő javította a talajnedvességet és a legelők állapotát, de már nem segítette a nyári növényeket. A következő héten száraz, de az átlagosnál továbbra is hidegebb idő lassította a kukorica és a szója érését, helyenként fagyok is előfordultak, főként Kelet-Ontarióban. Délnyugat-Ontarióban viszont nem volt fagy, így a nyári növények tovább érhettek, miközben megkezdődött az őszi búza vetése. Az ország búzatermését 36 millió tonnára becsülik a 2025/26-os piaci évben, ami nagyjából megegyezik a tavalyi terméssel, és 11%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hozam várhatóan 3,36 tonna lesz hektáronként.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2025.szeptember 24.
1. ábra
VHI Index 2025. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.
3. ábra
A 2025. augusztus havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)
4. ábra
2025. augusztus becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)
5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. augusztus 1. és szeptember 13. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, narancs karikák: meleghullám,
sárga pöttyök: hőösszeg többlet)
6. ábra
A 2025. augusztus 1. és szeptember 13. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
A 2025. augusztus 1. és szeptember 13. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2025. augusztus 1. és szeptember 13. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
10. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
11. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
12. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
13. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
14. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)
15. ábra
Rizs termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)